Az akhájok (ógörögül: Αχαίϝοι, Akhaí(w)oi) az első hellén népesség, őket követték a iónok és az aeolok, akik a Kr. e. 2. évezredben szállták meg Görögországot, és sikerült végleg hegemón helyzetbe hozniuk a hellénség előtti népeket (akiket a legtöbben pelaszgoknak neveznek). Argosz városáról argívoknak, vagy dánoknak, azaz “Danaosz fiainak”, tehát “nyugatiaknak” is nevezik őket, szemben a keleti trójaiakkal.
Az akhájok “mitológiai” helyzetükből való kiszabadítására és a mükénéiek történelmi valóságához való közelítésére tett, régészeti leleteken alapuló kísérletek eddig sikertelenek voltak. A homéroszi költemények torz és fantáziadús képet közvetítenek az akháj világról, olyannyira, hogy nem is e civilizáció valódi “emlékei”, hanem a mükénéi múlt (szükségszerűen mitikussá vált) elemeinek egyfajta összeolvadása a költőkkel egykorú társadalom más (protogeometrikus és geometrikus) elemeivel.
Az Iliászban az akháj elnevezés a trójai háborúban részt vevő görög népekre utal. Homérosz az akhájokat és a danaiaiakat szinonimaként használja, míg úgy tűnik, hogy az argívek csak a peloponnészoszi vagy a görög szárazföld őslakosaira utalnak, de szinte szinonimaként, míg a hellének kifejezést csak az észak-görögországi lakosokra használja. A történelmi időkben a Thesszália déli részén fekvő Achaia Phthiotida és Achaia Aegiala lakosait, amelyek az azonos nevű Achaia nevű régiónak és Árkádia egy részének felelnek meg, akhájoknak nevezik.
Az e népnek a görög területre való behatolását illetően általában úgy vélik, hogy ezek az indoeurópai eredetű emberek a Balkánon keresztül Kr. e. 1500 körül szállták meg a Peloponnészoszt, ami egybeesik a minószi korszak végével. Az akhájok lehettek tehát a minószi kapituláció végső okai. Az akháj hódítókra azonban hatással volt ez az erős és civilizált kultúra, és a két nép találkozásából született meg a virágzó mükénéi civilizáció. Az akhájok elterjedtek a Peloponnészosz számos más részén, a Görögországot körülvevő szigeteken és az ország többi részén. Azt állítani, hogy az akhájok és a mükénéiek egy és ugyanaz a dolog, egyértelműen téves.
Az akhájok szerepe a Földközi-tenger keleti mediterrán térségének politikai sakktábláján minden bizonnyal alapvető fontosságú volt. Megemlítik őket a hettita iratok, ahol Ahhiyawa néven szerepelnek, valamint az i. e. 2. évezred második feléből származó egyiptomi (Ekwesh) iratok. Kr. e. 1450 körül az achaiai hatalomnak katonai hadjáratok és kalózkodás révén sikerült lerombolnia a krétai minószi civilizációt. Ezenkívül az akhájok terjeszkedtek a déli Kükládok, Rodosz, Ciprus és Kis-Ázsia partvidéke felé. A Kr. e. 13. században egy Trója városa ellen indított hadjárattal eljutottak a Fekete-tengerhez.
Úgy tűnik, hogy a mükénéi hanyatlás folyamata a trójai háborúval kezdődött Kr. e. 1200-ban. A dór invázió, körülbelül egy évszázaddal később, adta meg a kegyelemdöfést.