Ha egy szóval kellene jellemeznem a fenti videót, akkor az a “Végre!!!” Soha nem gondoltam volna, hogy több mint két és fél évembe fog telni, hogy elérjem ezt a célt. Ha a tapasztalat az, amit akkor szerzel, amikor nem kapod meg, amit akarsz….akkor azt mondhatod, hogy sok tapasztalatom van az elülső guggolással kapcsolatban.
1. lecke: Türelem
Imádok célokat kitűzni. Valójában az embereknek több célt kellene kitűzniük. Segítenek elszámoltathatóvá tenni és “valóságossá” tenni a dolgokat. De ha határidőt szabsz a céljaidnak, az frusztráció forrása lehet.
2013-ban elhatároztam, hogy az év végéig 300-at guggolok. Abban a júniusban megkérdőjelezhető 260-at guggoltam. Tizenegy hónappal később nem azt a fajta fejlődést értem el, amit szerettem volna, és megpróbálkoztam egy csúnyán kinéző 285-tel – annyira csúnyán, hogy nem mertem feltenni a YouTube-ra. Visszatekintve megpróbáltam a lehető legnagyobb súlyt felhúzni anélkül, hogy tiszteletben tartottam volna a folyamatot. Megszoktam a haladásomat a deadlifteken, és így vagy úgy, de el akartam érni a célomat!
Az igazság az, hogy a szekeret a ló elé tettem. A legtöbb cél az edzőteremben egy lassú, őrlődő fejlődést fog követni. Egy csúnya kinézetű guggolás jobb, mint egy 15 kilóval könnyebb, biztonságosabb és jobban kinéző? Nem. Azt akarjuk, hogy a nyereséget az idő múlásával. Öt kilóval több itt, plusz két ismétlés ott, ez mind összeadódik. Tartsd mozgásban a vonalat, és megnyerted az évet.
2. lecke: Guggolj gyakrabban
Erőnléti edzői pályafutásom nagy részében úgy éreztem, hogy hazugságban élek. A guggolás értékét prédikáltam az ügyfeleknek, de a saját guggolásaim szarok voltak. A bal térdem beesett, a súlyom és a csípőm jobbra tolódott, mindkét könyököm leesett, és úgy néztem ki, mint egy guggoló kudarcos labda. Valamin változtatni kellett.