A közösségi médiában a törzsi viselkedés tovább mélyítette a szakadékot a maradásra és a távozásra szavazók között az Egyesült Királyságban az Európai Unióból való kilépésről szóló vitában, újrarendezte az Egyesült Királyság politikai tájképét, és egyre fogékonyabbá tette az embereket a dezinformációs kampányokra – derül ki a Bath Egyetem új kutatásából.
A tanulmány a törzsi nyelvhasználatra összpontosított a Twitteren az európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás óta eltelt három évben, különösen az olyan becsmérlő kifejezések használatára és gyakoriságára, mint a “remoaner” – a Brexit-pártiak által az EU-párti szavazókra zúdított sértés, akiket viszont a maradáspártiak “brextremistáknak” bélyegezhetnek.
“A Brexit a politikai törzsökösödés egyik első példája a közösségi médiában. Az Egyesült Királyság szavazói most egy új vonal mentén oszlanak meg – akár a Leave-re, akár a Remain-re szavaztak” – mondta Samantha North, a University of Bath School of Management kutatója.
“A tribalizmus a mai politikai viták központi erejévé vált, különösen az ilyen megosztottságot kihasználó online befolyásolási kampányok miatt. Kutatásunk bemutatja, hogyan bontakozik ki a politikai tribalizmus a közösségi médiában az idő múlásával. Reméljük, hogy lendületet adhat olyan új kezdeményezésekhez, amelyek célja az emberek összefogása” – mondta.
North szerint korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a tribalizmus veleszületett emberi tulajdonság, amelyre egyetlen csoport sem immunis. A közösségi média – jelen esetben a Twitter – természete azonban azt jelenti, hogy az emberek egyre fogékonyabbak vagy sebezhetőbbek a dezinformációval és az álhírekkel szemben.
“A törzshöz való tartozás igénye hatással lehet az emberek pszichológiai elfogultságaira, például a megerősítési torzításra, vagyis arra, hogy hajlandóak elhinni a törzs álláspontját támogató információkat, miközben túlságosan kritikusak az azt megkérdőjelező információkkal szemben” – mondta.
A kutatás kimutatta, hogy a négy kulcsszót – Remainer, Brexiteer, Remoaner és Brextremist – gyakran használták a csoportidentitás megjelölésére. Megfigyelte, hogy a Brexit-szavazók gyakran vádolták a Remain-szavazókat éretlenséggel vagy gyerekes viselkedéssel kapcsolatos kifejezésekkel, például azzal, hogy “nyafognak” vagy “kidobják a bábut a babakocsiból” azzal, hogy nem támogatják a szavazás eredményét. Hajlamosak voltak a Remainereket arrogánsnak, elitistának és árulónak minősíteni.
A Remainerek a maguk részéről inkább rasszistának, műveletlennek vagy tudatlannak minősítették a Leave oldalt.
Az irónia a nyelvezetben is szerepet játszott – egyes Remainerek a “Proud Remoaner” (Büszke Remoaner) felirattal a Brexit nyelvezetét is magukévá tették.
“A törzs tagjai az információkat arra használják, hogy a törzshöz való tartozásukról árulkodjanak, és ezzel a többi tag jóváhagyását kérjék – a közösségi médiában megjelenő kedvelések, kommentek és megosztások formájában.
Ez hatással van az online dezinformáció terjedésére, mivel a jóváhagyás keresése arra ösztönözheti az embereket, hogy a törzsük nézeteit tükröző tartalmakat sugározzanak, függetlenül attól, hogy az információ pontos-e” – mondta North.
North elmondta, hogy a tanulmány szerint a törzsi viselkedés gyakrabban fordult elő a Brexit-párti oldalon, a Leave oldalon több linket tettek közzé pártos honlapokra, mint a Remain oldalon.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a valós események – például az Egyesült Királyság 50. cikkelyének életbe léptetése és a második népszavazási menet – a négy törzsi kulcsszó használatának kiugrását generálták a Twitteren.
North megjegyezte, hogy a közösségi médiaplatformok jelenlegi üzleti modellje, amely az elköteleződésre támaszkodik, hogy növelje az eredményüket, kihívást jelent a kiegyensúlyozottabb vita kialakításában. Azt javasolta, hogy a platformok megváltoztathatnák azokat az algoritmusokat, amelyek diktálják, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg a felhasználók hírfolyamában, hogy azok sokszínűbbek legyenek, bár azt is megjegyezte, hogy ez szabályozás és törvényhozás nélkül nem valószínű, hogy megtörténhet.
“A tribalizmus egyértelmű veszélyt jelent az igazságra és a demokráciára. Reméljük, hogy eredményeink segítik a vitát arról, hogyan lehet kohéziót teremteni a harcoló politikai csoportok között” – mondta North.
Samantha North honlapja: https://samanthanorth.com/
Médiakapcsolatok és források
* További információért kérjük, forduljon Tony Roddamhoz a +44 (0)7971 500460 és [email protected] telefonszámon, vagy a Bath Egyetem sajtóosztályához a [email protected] címen vagy a +44 (0)1225 386319
University of Bath
A Bath Egyetem az Egyesült Királyság egyik vezető egyeteme mind a kutatás, mind az oktatás, a tanulás és a diplomás kilátások terén elért kiválóságunk hírneve tekintetében.
A Tanítási Kiválósági Keretrendszerben (TEF), az egyetemek oktatásának minőségét vizsgáló kormányzati értékelésben az egyetem arany minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy oktatása a legmagasabb színvonalú az Egyesült Királyságban.
A 2014-es Kutatási Kiválósági Keretrendszer (REF) kutatási értékelésében kutatásaink 87 százalékát “világelsőnek” vagy “nemzetközileg kiválónak” minősítették. A jövő üzemanyag-takarékos autóinak kifejlesztésétől kezdve a fertőző betegségek gyorsabb felismerésén át a nyugat-afrikai női gazdálkodók életének javításán végzett munkáig a Bathban végzett kutatások világszerte változást hoznak. Tudjon meg többet: http://www.bath.ac.uk/research/
A vállalkozó szelleműek számára kiválóan alkalmas környezetként ismert Bath minden nemzeti ranglistán előkelő helyen szerepel. A The Guardian University Guide 2020-ban az Egyesült Királyságban a 6., a The Times & Sunday Times Good University Guide 2020-ban a diplomás kilátások tekintetében az 5., a Complete University Guide 2021-ben pedig 131 brit egyetem közül a 9. helyet foglalja el.
A The Guardian University Guide 2020-ban az Egyesült Királyságban a 6., a The Times & Sunday Times Good University Guide 2020-ban pedig a 9. helyet foglalja el.