- fejezet szakasz
- TUDÁSKÉPZÉS
- Hasi szervek
- Gasztrointesztinális traktus és kapcsolódó szervek
- Hasi kvadránsok
- Peritoneum és a hasüregben lévő régiók
- Gyomor
- Vékonybél
- Máj, epehólyag és hasnyálmirigy
- Nagybél (vastagbél) & Végbél
- Lép
- TUDÁSKÉRDÉSEK
- Az emésztőrendszer artériái
- A béltraktus és a lép vénás elvezetése
- Húgyutak
- TUDÁSKÉPZÉSEK
fejezet szakasz
Thoracoabdominális rekeszizom
Hasi szervek
Gasztrointesztinális traktus és kapcsolódó szervek
Húgyúti traktus
- Lokalizálja a thoracoabdominális rekeszizmot és azonosítsa a benne lévő három fő foramina-t.
- Írd le a mellkasi és hasi térfogat és nyomás változásait, amelyek a rekeszizom összehúzódásával következnek be.
- Írd le a szervek egymáshoz viszonyított helyzetét és általános funkcióit a hasüregben.
- A vena cavalis foramen a rekeszizom központi ínjában, a T8-nál található. A vena cava inferior áthalad rajta, a jobb oldali nervus phrenicusszal együtt. Mivel ez a foramen a központi ínban van, megnagyobbodik, amikor a rekeszizom összehúzódik, mert a központi ín megfeszül. Ez segíti a vénás visszaáramlást a szívbe azáltal, hogy növeli a vena cava inferior átmérőjét.
- A nyelőcső hiatus a rekeszizom izmos részén belül, a T10-nél található. A nyelőcső és a vagustörzsek áthaladnak rajta. Ez a hiatus átmérője kisebb lesz, amikor a rekeszizom összehúzódik, ami segít megelőzni a nyelőcsőrefluxot.
- Az aorta hiatus a T12-nél található, és valójában egy nyílás, amely a rekeszizom mögött van. Az aorta közvetlenül a rekeszizom hátsó középvonalában lévő szalagterület mögött fut, és éppen a csigolyatestek előtt van. Ez az anatómia védi az aortát a rekeszizom összehúzódásaitól. A mellkasi ductus az aortával együtt halad át a rekeszizmon.
Ez a videó a nervus phrenicus sérülésének egy érdekes klinikai esetét, annak következményeit és az ideg helyreállításának eredményét mutatja be!
TUDÁSKÉPZÉS
Vissza a tetejére
Hasi szervek
Gasztrointesztinális traktus és kapcsolódó szervek
A gasztrointesztinális (GI) traktus egyetlen cső, amely a szájüregtől, a garattól és a nyelőcsőtől a gyomron, a vékony- és a vastagbélen keresztül a végbélbe és a végbélnyílásba torkollik. A tápcsatorna minden egyes szegmense regionálisan specializálódott bizonyos emésztési funkciókra. Magán a csövön kívül három fontos mirigy ürül a vékonybélbe: a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy.
A GI-traktus minden szintjén az egyik legfontosabb funkció a meghajtás: a lenyelt táplálékot befelé kell mozgatni az emésztési folyamat folytatásához. Az emésztőrendszer bizonyos részei a mechanikus emésztésért felelősek: a lenyelt táplálékot fizikailag kisebb részecskékre bontják. Az emésztőrendszer legtöbb régiója kritikus szerepet játszik a kémiai emésztésben is: enzimek és más vegyi anyagok kiválasztása a kémiai kötések felbontásához és a bevitt táplálék felszívódó részecskékké alakításához.
Vissza a tetejére
Hasi kvadránsok
Az anatómiai leírás megkönnyítése és a betegek állapotának felmérése érdekében a has különböző rendszerek szerint régiókra osztható. A fenti ábrán két gyakori rendszer látható. A has kilenc régióra (balra) vagy négy kvadránsra (jobbra) osztható. Ezen óra céljaira a hasat négy kvadránsra osztjuk: jobb felső, bal felső, jobb alsó és bal alsó kvadráns. Meg kell értenie a has szerveinek helyzetét ezekhez a kvadránsokhoz viszonyítva.
- A jobb felső kvadránsban található a máj és a hozzá tartozó struktúrák, valamint a nyombél nagy része.
- A bal felső kvadránsban található a lép és a gyomor nagy része.
- A jobb alsó kvadránsban található a vakbél.
- A bal alsó kvadránsban található a szigmabél.
Peritoneum és a hasüregben lévő régiók
Ahogyan a mellkasi szerveket zsákok veszik körül (a pericaridális és pleurális zsákok), a hasüregben is található egy hashártyának nevezett zsák, amely számos hasi szervet vesz körül. A hashártya ugyanazokat az alapvető funkciókat látja el, mint a szívburok- és a mellhártyazsák: kis mennyiségű folyadékot választ ki az üregébe, hogy segítse a szervek mozgását más struktúrákhoz képest, a tükörképek folyosóként szolgálnak a vérerek számára, hogy az aortából a szervhez jussanak. A hashártya részeit a mellkasban lévő zsákokkal megegyező módon is nevezik: a zsigeri peritoneum magát a szervet, a parietális peritoneum a testfalat béleli. A hashártya azonban nem egy szervet, hanem sok (igen furcsa alakú) szervet vesz körül, és emiatt a hashártyazsák alakja sokkal összetettebb, mint a perikaridális vagy pleurális zsákoké.
A bélburok (a parietalis és a visceralis peritoneum közötti reflexiók) biztosítják az erek és idegek számára a szervekhez vezető utakat. Az egyes mesenteriumokat annak a szervnek az alapján nevezik el, amelyhez kapcsolódnak. Például:
- mesointestine (más néven tulajdonképpeni mesenterium): vékonybél
- transverse mesocolon: transverse colon
- sigmoid mesocolon: sigmoid colon
A mesenteriumoknak vannak olyan régiói, amelyek szintén azért kapnak nevet, mert különleges jelentőséggel bírnak:
- nagy omentum: a mesenterium nagy túlburjánzása, amely a gyomrot és a haránt mezokolont köti össze, úgy néz ki, mint egy nagy kötény, amely változó mennyiségű zsírral van tele
- kis omentum: Mesenterium, amely a májat a gyomorral köti össze, egy kis zsákot zár körül a háta mögött, amelyet kisebb zsáknak neveznek
- hepatoduodenális ligamentum: a kisebb omentum része, amely a megfelelő májartériát, a májkapuvénát és a közös epevezetéket továbbítja (mindezen struktúrákról további részleteket lásd alább)
- falciform ligamentum: Az elülső testfal és a máj között húzódik, magzati korban a köldökvénát tartalmazta (ma a máj kerek szalagjaként ismert)
Gyomor
A gyomor a tápcsatorna legszélesebb része. A nyelőcsőből származó táplálék a szívizom záróizmon keresztül jut a gyomorba, amely közvetlenül a rekeszizom alatt helyezkedik el. A gyomor nagy térfogata és tágulékonysága lehetővé teszi, hogy étkezés után tárolja a táplálékot, és lassan adja ki azt a vékonybélbe. A gyomor normál kapacitása körülbelül egy liter, bár állítólag akár négy literesre is kitágítható!”
A pylorus sphincter szabályozza a táplálék mozgását a gyomorból a vékonybél proximális részébe (a duodenumba). A szívzáróizomtól eltérően a pylorus sphincter nagymértékben funkcionális, és szabályozza a táplálék mozgását a gyomor mellett.
A gyomornak több funkciója van:
- A táplálék tárolása: A gyomor nagy kapacitása lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget fogyasszunk. A gyomor a lenyelt táplálékot lassan juttatja el a vékonybélbe, ami lehetővé teszi a tápanyagok teljesebb emésztését és felszívódását.
- Mechanikus emésztés: A gyomor falában lévő három simaizomréteg összehúzódása a bevitt táplálékot kisebb részecskékre őrli, és összekeveri a gyomorváladékkal.
- Kémiai emésztés: A gyomor hámfalának sejtjei sósavat választanak ki, amely segít a táplálékot kisebb darabokra bontani, valamint pepszint, a fehérjéket emésztő enzimet.
A gyomorból távozó, megemésztett táplálék és gyomornedv iszapját chyme-nak nevezik.
Back to Top
Vékonybél
A vékonybélnek három régiója van: a duodenum, a jejunum és az ileum. Bár szövettanilag elkülönülnek, a vékonybél három szegmense durván nem különböztethető meg egymástól. Elhelyezkedésük alapján kell ismernie őket.
- A duodenum a gyomorral folytonos C alakú szegmens; a hasnyálmirigy feje köré tekeredik a hasüreg hátsó részében. A vékonybél első (kb.) tizenkét hüvelykjéből áll, és a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy összes váladékát fogadja. Bélése bikarbonát-kiválasztó mirigyeket (Brunner-mirigyek) tartalmaz, amelyek semlegesítik a gyomorból származó savas váladékot.
- A jejunum többnyire a has bal felső kvadránsában helyezkedik el. A vékonybélnek ez a középső szakasza kiterjedt redőkkel rendelkezik, hogy megkönnyítse mind az emésztőenzimek kiválasztását, mind a tápanyagok felszívódását a falát bélelő sejtek által.
- A vastagbél ileum a vastagbél cecumába ürül, és többnyire a jobb alsó kvadránsban található. Falában bőségesen találhatók immunsejtek (Peyer-foltok). Az ileum a vastagbéllel való találkozásnál (ileocecális találkozás) végződik.
A vékonybél mindhárom szakasza fontos mind a kémiai emésztés, mind a tápanyagok felszívódása szempontjából. A vékonybelet bélelő sejtek emésztőenzimeket választanak ki (amelyek lebontják a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat), valamint felszívják a tápanyagokat a bél lumenéből. A vékonybél hámbélésének mélyén vér- és nyirokkapillárisok sűrű hálózata található. A zsírok felszívódnak a nyirokkapillárisokba, majd a nyirokrendszeren keresztül a mellkasi ductusba jutnak, amely visszavezeti őket a test vénás keringésébe. A fehérjék és szénhidrátok a vérkapillárisokba szívódnak fel. E hajszálerekből a vér a májba jut, a máj portális keringésen keresztül (lentebb). A máj dolgozza fel a fehérjéket és a szénhidrátokat, hogy a test sejtjei felhasználhassák azokat.
Vissza a tetejére
Máj, epehólyag és hasnyálmirigy
A máj a szervezet legnagyobb mirigye, és számos funkciója van (ezek többsége meghaladja ennek az órának a kereteit). A máj sejtjei (hepatociták) feldolgozzák az emésztőrendszerből felszívódó tápanyagokat (fehérjéket és szénhidrátokat) és méreganyagokat, metabolizálják a lépben a vörösvértestek pusztulásából származó salakanyagokat, és epét termelnek.
Az epe olyan anyag, amely emulgeálja a zsírokat, kisebb darabokra bontva azokat, hogy fogékonyabbá tegye őket az enzimatikus emésztésre. A hepatociták folyamatosan termelnek epét. Az epe a közös májjáraton keresztül hagyja el a májat. Ha az epére nincs szükség a nyombélben a zsírok azonnali megemésztéséhez, akkor a hólyagcsatornán keresztül az epehólyagba kerül, ahol szükségig tárolódik. Amikor a zsírok elérik a vékonybelet, az epehólyagot az epe felszabadítására serkentik. Az epe a közös epevezetéken keresztül a nyombélbe jut. (A közös epevezeték szállítja az epét a májból és az epehólyagból is. Lásd az alábbi ábrát.)
A közös epevezeték a hasnyálmirigy fején keresztül jut el a nyombélbe. A hasnyálmirigy egy hosszú mirigy, amely a gyomor mögött helyezkedik el. A hasnyálmirigy fejét a nyombél veszi körül. A hasnyálmirigy egyszerre exokrin és endokrin szerv. Endokrin funkciója az inzulin és a glükagon kiválasztása a véráramba. Ezek a hormonok szabályozzák a vércukorszintet azáltal, hogy befolyásolják a glükóz felszabadulását és tárolását a máj sejtjeiből. Exokrin funkciója az emésztőenzimek kiválasztása a hasnyálmirigy-járaton keresztül a nyombélbe. Ezek a hasnyálmirigy-enzimek kritikus szerepet játszanak a vékonybélben történő kémiai emésztésben, lebontják a zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat olyan összetevőkre, amelyeket a vékonybelet bélelő hám felszívhat.
A hasnyálmirigy-járat egy cső, amely a hasnyálmirigy hosszában fut végig. A hasnyálmirigy fejében a közös epevezeték és a hasnyálmirigyvezeték rövid időre egyesül, és egy közös nyíláson keresztül a nyombélbe ürül. Mivel a két csatornarendszernek közös nyílása van a nyombélbe, az epekövek (amelyek az epehólyagban képződnek) potenciálisan mind az epekiválasztást, mind a hasnyálmirigy enzimek nyombélbe történő kiválasztását akadályozhatják, attól függően, hogy az epekövek hol rakódnak le.
Back to Top
Nagybél (vastagbél) & Végbél
A vékonybél ileuma a vastagbélbe (colon) a cecumnál ürül (az ileocecalis átmeneten keresztül, a has jobb alsó kvadránsban). A cecum alsó részéből lóg ki a vakbél, egy kis függelék, amely nyirokszövetekkel (limfociták, makrofágok és támogató szövetek) van tele. A cecumból a táplálék a felszálló, a keresztirányú, a leszálló és a szigmás vastagbélen halad át. A felszálló és a haránt vastagbél találkozását májhajlásnak, a haránt vastagbél és a leszálló vastagbél találkozását pedig léphajlásnak nevezzük. A szigmabél a medencébe torkollik, ahol a végbélbe torkollik. A széklet a végbélcsatornán és a végbélnyíláson keresztül távozik a szervezetből.
A vastagbél elsődleges funkciója a víz és a vitaminok felszívódása.
A székletürítés távozását a testből a végbélcsatornában található kétféle záróizomzat szabályozza. A belső végbél záróizomzat simaizomzatból áll, és önkéntelen szabályozás alatt áll. Általában a szimpatikus innerváció tartja zárva ezt a záróizmot, a paraszimpatikus ingerlés pedig ellazítja. A külső anális záróizom vázizomzatból áll, és akaratlagos kontroll alatt áll. Ezt a vázizomzatú záróizmot az S2, S3 és S4 gerincvelői szintekről származó ventrális ramokból álló nervus pudendalis innerválja.
Back to Top
Lép
A lép az immunrendszer és a keringési rendszer szerve, amely a bal felső hasüreg hátsó mélyedésében, a hasnyálmirigy farkának közelében található. Bár nem emésztőszerv, a lépet az emésztőrendszer szerveit is ellátó artériák látják el. Fontos, hogy a lép vénás elvezetése a máj portálrendszerén keresztül halad (lentebb).
A lép egyik fontos funkciója az öreg vörösvértestek elpusztítása. Ez a folyamat során bilirubin, egy salakanyag keletkezik. A bilirubin a májkapuvénán keresztül a májba jut, és a hepatociták az epe alkotórészeként újrahasznosítják. A fent leírtak szerint az epe a vékonybélbe kerül, ahol emulgeálja a zsírokat.
A lép a vér tárolására is szolgál. A lép vérellátása hatalmas, és a lép sérülése jelentős vérveszteséget okozhat. Mivel a szerv nehezen javítható, sérülése esetén gyakran eltávolítják.
Vissza a tetejére
TUDÁSKÉRDÉSEK
Vissza a tetejére
Az emésztőrendszer artériái
A bélcső vérellátása a fejlődésével függ össze. Az embrió korai szakaszában a fejlődő bélcsövet a hasi aorta három páratlan ága látja el vérrel. A celiakustörzs látja el az előbél (gyomortól a nyombélig); az arteria mesenterica superior a középbél (nyombéltől a haránt vastagbélig); és az arteria mesenterica inferior a hátsó bél (vastagbél leszálló ágtól a végbélnyílásig) vérellátását. E három artéria között anasztomózisok vannak azokon a területeken, amelyek az előbélhez a középbélhez és a középbélhez a hátsó bélhez csatlakoznak. Ezek a keringési minták, amelyek nagyon korán kialakultak a fejlődés során, a tekervényes bélcső kialakulása során és felnőttkorban is fennmaradnak.
Az emésztőrendszer fő artériái kiterjedt elágazásokkal rendelkeznek. A sok (sok!) elágazás nevének megismerése meghaladja ennek a kurzusnak a kereteit, de felboncolunk néhányat közülük, hogy érzékeltessük a kiterjedt elágazási mintázatot. Azok az elágazások, amelyeket feltétlenül ismerned kell, félkövér betűvel vannak szedve (és a laborban is szerepelnek).
Celiakustörzs
A celiakustörzs ellátja a gyomrot, a lépet, a májat és a nyombél egy részét. A máj artériás vért kap a cöliákiás törzs egy ágából, a megfelelő májartériából (a máj vérellátásának másik részét lásd alább a Bél és a lép vénás elvezetése című fejezetben). A lép egy nagyon jellegzetesen göndör artériából (mint egy disznófarok!), a lépartériából kap vért. A gyomor a gyomorszájtörzs több ágából kap vért. Ha egy artéria nevében a “gasztro” szót látod, az a gyomorhoz vezet.
Inferior mesenteric artery
Az arteria mesenterica inferior az aortából közvetlenül az aorta bifurkációja felett (az L3-L4 csigolyatestek közelében) ágazik ki. Az arteria mesenterica inferior ellátja a leszálló vastagbelet, a szigmabélt és a végbelet. Az arteria mesenterica inferiorból eredő ágakat a vastagbél azon helyéről nevezik el, amelyet ellátnak. Például a szigmabélhez vezető ágakat sigmoid artériáknak nevezik.
A béltraktus és a lép vénás elvezetése
A vénás vérnek a GI-traktusból való visszatérésében a portálrendszer vesz részt: a vénák olyan rendszere, amely két kapilláris ágyat köt össze. Ebben az esetben a kapilláriságyak első csoportja a bélcső falában (ahol a tápanyagok felszívódnak) és a lépben (amely elpusztítja a vörösvértesteket); a kapilláriságyak második csoportja a májban van (ahol a felszívódott tápanyagok, valamint a lépből származó bilirubin feldolgozása történik).
Az emésztőrendszer és a lép kapilláris ágyaiból származó összes vénás elvezetés a májkapuvénában, a májba vezető hatalmas vénában végződik. A máj hajszálereiben történő feldolgozás után a vér a májvénákon keresztül elhagyja a májat, és a vena cava inferiorba (és a szisztémás keringésbe) kerül.
Vissza a tetejére
Húgyutak
A vesék a felső hasüregben helyezkednek el, az emésztőrendszer valamennyi szerve mögött. Bár nem nagy szervek, a vesék a szív által kibocsátott vér 25%-át kapják, ami a megfelelő vérmennyiség, nyomás és koncentráció fenntartásában betöltött kritikus szerepükről tanúskodik. A vese összes érrendszere, valamint a húgyvezeték a medialis oldalon (a vese hilusánál) lép be vagy lép ki a szervből. Általában egyetlen veseartéria és véna, valamint egyetlen ureter található. A nagy veseartériák közvetlenül az aortából ágaznak ki; a vese vénák a vena cava inferiorba ürülnek.
A mellékvesék (mellékvesék feletti mirigyek) a vesék tetején ülnek, de funkcionálisan nem kapcsolódnak hozzájuk. Ezek az endokrin mirigyek epinefrint és noradrenalint választanak ki a véráramba, hogy szisztémás szimpatikus választ váltsanak ki. Emellett más hormonok mellett kortikoszteroidokat és androgéneket is kiválasztanak.
A húgyvezetékek rendkívül izmos csövek (simaizomzatúak). A húgyvezetékek falának perisztaltikus összehúzódásai a vizeletet a vesékből a húgyhólyagba szállítják. A vizelet nem változik, miközben a húgyvezetékben halad lefelé. A húgyvezetékek a húgyhólyag hátsó falát szúrják át. A húgyhólyag izmos falán átvezető ferde útjuk szelepként zárja el a húgyvezeték nyílását, amikor a húgyhólyag megtelt. Ez megakadályozza, hogy a vizelet visszaáramoljon a húgyhólyagból a vesékbe.
A húgyhólyag a medencében helyezkedik el, de kitágulva az alhasi részbe is benyúlhat. Mivel a vizeletet addig tárolja, amíg kiüríteni nem lehet (vagy nem szükséges), a húgyhólyag nyugalmi méretének többszörösére is megnyúlhat. A húgyhólyagot bélelő hám képes megnyúlni, amikor a szerv kitágul. A szervnek rendkívül vastag izomfalai (simaizomzat) vannak, amelyek összehúzódnak a vizelet eltávolításához.
A húgyhólyag alján, a húgycsővel való találkozásnál van egy önkéntelen belső húgycső záróizom (simaizomzatból), amely megakadályozza a húgyhólyag kiürülését; önkéntelenül húzódik össze (így nem kell gondolnunk rá). A szimpatikusok általában zárva tartják a záróizmot; a paraszimpatikus ingerlés ellazítja a záróizmot.
A vizelet a húgyhólyagot a húgycsövön keresztül hagyja el. Nőknél a húgycső meglehetősen rövid. Egy vázizomzatból álló lapon (az urogenitális diafragmán) halad át, amely a külső húgycső záróizmot (vázizomzat; akaratlagos záróizom) tartalmazza. Férfiaknál a húgycső sokkal hosszabb, és 3 különböző szakaszból áll:
- a prosztata húgycső (amely a prosztata mirigyén halad keresztül)
- a hártyás húgycső (amely az urogenitális rekeszizmon halad keresztül & ez a külső húgycső záróizom helye)
- a pénisz húgycső (amely a pénisz merevedési szövetén halad keresztül).
Még többet erről, amikor a medencéről beszélünk!!!
A hátsó hasüregben két fontos izom van, amelyek az alsó végtag mozgatásában vesznek részt: a psoas major és a quadratus lumborum. Ezeket az alsó végtagoknál fogjuk tárgyalni.