Néhány más vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel ellentétben az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók csökkentik a glomeruláris kapilláris nyomást, csökkentik a proteinuriát, és megállíthatják a progresszív glomeruláris károsodást és a vesefunkció csökkenését kísérletes krónikus veseelégtelenségben (CRF). Bár az ACE-gátlás ezen kedvező hatásai a glomeruláris hemodinamika változásaiból eredhetnek, van néhány bizonyíték arra, hogy az ACE-gátlók más mechanizmusokon keresztül is csökkenthetik a glomeruláris károsodást. A CRF emberben a vesét ért különböző inzultusok következtében alakulhat ki. Nem ismert azonban, hogy ebben a heterogén populációban emelkedik-e a glomeruláris kapillárisnyomás, illetve milyen körülmények között. Korlátozott adatok arra utalnak, hogy a vese hemodinamikája (és talán a glomeruláris kapillárisnyomás) részben a szisztémás vérnyomás szintjétől függhet. Ezenkívül számos vizsgálat pozitív korrelációt mutatott ki a szisztémás vérnyomás és a CRF progressziójának sebessége között. Az ACE-gátló kezelés általában csökkenti a szisztémás vérnyomást, nem változtatja meg a vesefunkciót és csökkenti a proteinuriát CRF-ben szenvedő betegeknél. A proteinuria csökkenése változónak tűnik, és függhet a kezelés előtti glomeruláris hemodinamikától és/vagy a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitásától. Előzetes bizonyítékok arra is utalnak, hogy az ACE-gátlók lassíthatják a vesebetegség progresszióját CRF-ben szenvedő emberekben. Ez a hatás azonban, a proteinúria csökkenéséhez hasonlóan, nem minden betegnél figyelhető meg következetesen. Ezenkívül nem világos, hogy ezek a proteinuriára és a betegség progressziójára gyakorolt hatások csak az ACE-gátló terápiára jellemzőek-e, mivel a szisztémás vérnyomás más gyógyszerekkel történő csökkentése hasonló hatásokkal járhat. Az ACE-gátlásra adott válasz heterogenitása arra utal, hogy CRF-ben a glomeruláris hemodinamika betegenként eltérő lehet, ami talán a szisztémás vérnyomással vagy az alapbetegség folyamatával függ össze. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy az ACE-gátlók jótékony hatásukat a glomeruláris kapillárisnyomás csökkentésével fejtik ki, és hogy nem minden beteg részesül a terápiából a proteinuria vagy a betegség progressziójának javulása tekintetében. Az ACE-gátlók hemodinamikai és nem hemodinamikai hatásainak, valamint a válaszreakciók változékonyságának további vizsgálata azonban végső soron lehetővé teheti azon betegek kiválasztását, akiknek előnyös lenne az ilyen terápia.