Anterior Capsular Contraction Syndrome

Derek W DelMonte, MD által 2020. december 4-én.

Anterior Capsular Phimosis Syndrome before and after NdYAG LASER release

Az anterior capsule fibrosis and phimosis, amelyet általában anterior capsule contraction syndrome (ACCS) néven írnak le, a capsulorhexis centripetális szűkületét és fibrózisát jelenti a szürkehályog eltávolítását követően. Ez egy fájdalommentes állapot, amely tünetmentes marad, kivéve, ha a szűkület a látótengely felé halad, ami csökkent látásélességhez, pszeudofakodonézishez és esetenként intraokuláris lencsediszlokációhoz vezethet. A kezelés elsősorban az elülső kapszula Nd:YAG relaxációjából áll a beszűkülő szövetek eltávolításával, és a kiújulás ritka.

Az elülső kapszula fibrózisát és fimózist kapszulaszűkület szindrómának (CCS) vagy elülső kapszulaszűkület szindrómának (ACCS) is nevezik.

Betegség

A szürkehályogműtét során létrehozott folyamatos görbületű kapszulorhexis-nyílásokról ismert, hogy nem patológiás szemekben enyhén összehúzódnak. Az elülső kapszulafibrózis és a fimózis olyan állapot, amely a fakoemulsifikációt és az intraokuláris lencse (IOL) beültetését követően fordulhat elő, amikor az elülső kapszulatágulat túlzottan összehúzódik és fibrózissá válik, potenciálisan akadályozva a látótengelyt, vagy késői másodlagos szövődményeket okozva az IOL-nak, például pszeudofakodonézist és az IOL dőlését, decentralizációját vagy diszlokációját a zonuláris laxitás, gyengeség vagy dehiszcencia miatt.

Etiológia

Míg az ACCS patogenezise ismeretlen, az egyik lehetséges ok a szürkehályogműtét után a kapszulazsákban vagy azokon lévő, életképes metaplasztikus lencsehámsejtek (LEC) maradványpopulációi, amelyek mesenchymális átalakuláson és rostszerű sejtekké differenciálódhatnak. E sejtek metapláziája és fibrózisa hozzájárul az erszényes kontraktúrához és az elülső capsulotomia beszűküléséhez vagy akár teljes záródásához. Ez a reakció eltúlzott lehet, ha a zonulákra és a capsulorhexis peremére ható centrifugális és centripetális erők között egyensúlyhiány van.

Rizikófaktorok

Az ACCS-t többféle entitással hozták összefüggésbe. A leggyakoribb a kis átmérőjű capsulorhexis. A zonuláris gyengeség, krónikus intraokuláris gyulladás, uveitis, pszeudoexfoliációs szindróma, zonuláris laxitás, retinitis pigmentosa, magas életkor, diabetes mellitus, Behcet-szindróma, myotonikus izomdisztrófia és nagy rövidlátás ismert kockázati tényezők. Számos tanulmány megállapította, hogy az alkalmazott IOL típusa fontos szerepet játszik az ACCS kialakulásában és súlyosságában. A szilikon, akril, lemezes haptikus és poliHEMA IOL-okat a PMMA IOL-okhoz képest magasabb ACCS-aránnyal és kifejezettebb fimózissal hozták összefüggésbe.

Általános patológia

A csökkent látásélesség kezdete ACCS-es betegeknél 2 héttől több mint 3 hónapig terjedhet. A kapszula zsugorodása és záródása magában foglalja a rostos membrán összehúzódását a LEC-ek rostos metapláziáját követően, valamint a LEC-ek proliferációját és kinövését az elülső kapszula pereméről az IOL-ra a kapszula nyílás közepe felé, valószínűleg a LEC citokin jelátvitel közvetítésével.

Azt feltételezték, hogy az ACCS változó incidenciája az IOL típusával összefüggésben az IOL által okozott elégtelen perifériás kapszulatágításnak köszönhető.

Primer prevenció

Az ACCS megelőzhető a nagyobb kapszulorhexis méretének alkalmazásával, a fakoemulsifikáció idején végzett gondos LEC-tisztítással vagy az elülső kapszula Nd:YAG relaxáló metszés alkalmazásával a nagy kockázatú betegeknél röviddel a fakoemulsifikáció után. A folyamatos görbületi kapszulorhexis (CCC) helyett a can-opener kapszulotómia alkalmazása kevesebb ACCS-vel jár, de kevésbé praktikus a kortárs fakoemulsifikációval.

Diagnózis

A legtöbb ACCS-ben szenvedő beteg tünetmentes, amíg a folyamat előrehaladott stádiumban van. Néhányan fájdalommentes, progresszív látásélesség-csökkenést tapasztalhatnak. Káprázás, halo és monokuláris diplopia fordulhat elő, ha IOL decentralizáció alakul ki. Hirtelen súlyos látásvesztés következhet be, ha az IOL kiesik.

Fizikai vizsgálat

Az ACCS diagnosztizálása a rutin szemészeti vizsgálat keretében történik. A CCC-nyílás sorozatos mérései segíthetnek a progresszív szűkületben szenvedő szemek azonosításában. A fakoemulsifikációt követően a homályos látás, a látásélesség csökkenése vagy a pupillafunkció károsodása arra készteti a vizsgálót, hogy az ACCS jeleit keresse.

Jelek

A kapszula zsugorodásának mértékét réslámpás biomikroszkópiával lehet meghatározni. A kialakult CCC-nyílás mérete láthatóan csökken, gyakran nem kör alakú, rosszul helyezkedik el, fibrotikus megvastagodás, ráncosodás, súlyos esetben teljes záródás kíséri. A kapszula ekvatoriális átmérője is csökken, és az IOL decentrálódhat.

Tünetek

A tünetek között gyakran szerepel a fájdalommentes, progresszív homályos látás az ujjak megszámlálásáig, de sok eset tünetmentes. Előrehaladott esetekben vakítással, glóriával vagy monokuláris diplopiával járhat, ha az IOL decentralizációja jelen van. Az IOL diszlokáció hirtelen súlyos látásvesztést eredményez. Retinaleválásról és ciliáris test leválásról is beszámoltak.

Klinikai diagnózis

A posztoperatív szürkehályogos betegeknél az ACCS diagnózisa a réslámpás biomikroszkópiával igazolt elülső tokösszehúzódás jelenléte alapján állítható fel, a műtét utáni legjobb korrigált látásélességhez (BCVA) képest csökkent látásélességgel vagy anélkül.

Általános kezelés

A legtöbb szemészorvos Nd:YAG LASER anterior capsulotomiát végez, amely egyszerű és fájdalommentes ambuláns eljárás. Jellemzően 4 vagy több, körülbelül 1 mm-es sugárirányú, a fibrotikus elülső kapszulagyűrűre helyezett szúrás hatékonyan megállítja az elülső kapszula összehúzódásának progresszióját. A LASER-t elülső fókuszra és 1-3 mJ energiára állítják. A radiális Nick-eket előnyben részesítjük, ügyelve arra, hogy ne érje az IOL-t. Néhány sebész már próbálkozott a kapszula gyűrűjének kivágásával a LASER segítségével, de ez nem ajánlott, mivel lerakódik a szögben, és gyakran megemelkedik a szemnyomás.

Azt javasoljuk, hogy ezt akkor végezzék el, amikor a fimózis 4 mm-nél kisebbre fejlődött, hogy megelőzzék az esetleges késői zonuláris dehiszenciát.

Műtét

Az optikai zóna inváziója nélküli, kevésbé súlyos phimosisban a kezelés első választása a neodímium:YAG (Nd:YAG) lézeres capsulotomia, míg a sűrű rostos plakkokkal rendelkező súlyos esetekben a fibrotikus membrán manuális hámozása a választandó technika a laza capsuláris törmelék nem teljes felszívódásának megakadályozása, valamint a gyulladás és a kiújulás kockázatának csökkentése érdekében.

Prognózis

A Nd:YAG elülső capsulotomia után nagyon jó a prognózis a kontrakció nem progressziója szempontjából. A kezelés elmaradása a szemet a pseudophacodonesis, az IOL decentralizáció, a billentés vagy a diszlokáció kockázatának teszi ki, amely hirtelen kialakulhat.

Kiegészítő források

• Anterior capsularis phimosis feloldása és hátsó capsulotomia Nd:YAG LASERrel. Dr. John Davis Akkara, MD

A fenti videó Dr. John Davis Akkara, MD Indiából a hátsó capsulotomiát és az Anterior Capsular Phimosis Release-t mutatja Radial LASER vágásokkal, 1064nm-es NdYAG LASER használatával bekapcsolva. YAG III gépen a Zeiss cégtől. A hátsó capsulotomia a hátsó fókusszal, az elülső pedig az elülső fókusszal történik. Az energia 1-3 mJ lövésenként, a válasznak megfelelően titrálva. Az Abraham kapszulotómia lencse központi nagyító gombbal használható, de ebben a videóban nem használták.

• Az elülső kapszulafimózis feloldása Nd:YAG elülső kapszulotómiával. Dr. A. John Kanellopoulos, MD

A fenti videón Dr. John Kanellopoulos, MD az USA-ból mutatja be az Anterior Capsular Phimosis Release eljárást egy páciensnél, az ACCS mellett DSEK graftot is alkalmazva.

1. 1.0 1.1 1.2 1.3 Joo, C.-K., Shin, J.-A. & Kim, J.-H. Kapszulanyílás-összehúzódás folyamatos görbületi capsulorhexis és intraokuláris lencse beültetés után. J. Cataract Refract. Surg. 22, 585-590 (1996).
2. 2.0 2.1 Marcantonio, J. M., Rakic, J. M., Vrensen, G. F. & Duncan, G. Lens cell populations studied in human donor capsular bags with implanted intraocular lenses. Invest. Ophthalmol. Vis. Sci. 41, 1130-41 (2000).
3. 3.0 3.1 Davison, J. A. Capsule contraction syndrome. J. Cataract Refract. Surg. 19, 582-9 (1993).
4. Lüke, C., Dietlein, T. S., Jacobi, P. C., Konen, W. & Krieglstein, G. K. Massive anterior capsule shrinkage after plate-haptic silicone lens implantation in uveitis. J. Cataract Refract. Surg. 27, 333-6 (2001).
5. Hayashi, H., Hayashi, K., Nakao, F. & Hayashi, F. Az elülső kapszulanyílás területcsökkenése diabetes mellitusos betegek szemében. J. Cataract Refract. Surg. 24, 1105-1110 (1998).
6. 6.0 6.1 Hayashi, K., Hayashi, H., Matsuo, K., Nakao, F. & Hayashi, F. Anterior capsula contraction and intraocular lens dislocation after implant surgery in eyes with retinitis pigmentosa. Ophthalmology 105, 1239-43 (1998).
7. 7.0 7.1 Hayashi, H., Hayashi, K., Nakao, F. & Hayashi, F. Anterior capsula contraction and intraocular lens dislocation in eyes with pseudoexfoliation syndrome. Br. J. Ophthalmol. 82, 1429-32 (1998).
8. 8.0 8.1 Jin-Poi, T., Shatriah, I., Khairy-Shamel, S. T. & Zunaina, E. Rapid anterior capsular contraction after phacoemulsification surgery in a patient with retinitis pigmentosa. Clin. Ophthalmol. 7, 839-42 (2013).
9. Lee, H. J., Min, S.-H. & Kim, T. Y. Az intraokuláris lencsék kétoldali spontán diszlokációja a kapszulazsákon belül egy retinitis pigmentosa betegnél. Korean J. Ophthalmol. 18, 52-7 (2004).
10. Najjar, D. M., Igbre, A. O. & Tsai, F. F. Late capsular bag contraction and intraocular lens subluxation in retinitis pigmentosa: a case report. J. Med. Case Rep. 5, 65 (2011).
11. 11.0 11.1 Nikpoor, N. & Stone, D. U. Rapid capsular phimosis in retinitis pigmentosa. Ophthalmic Surg. Lasers Imaging 41 Online, (2010).
12. Sudhir, R. R. & Rao, S. K. Capsulorhexis phimosis retinitis pigmentosában a kapszulafeszítő gyűrű beültetése ellenére. J. Cataract Refract. Surg. 27, 1691-4 (2001).
13. Alintaş, A. G. K. & Dal, D. Capsule contraction syndrome in Behcet’s disease. Int. J. Ophthalmol. 3, 358-60 (2010).
14. Cochener, B., Jacq, P. L. & Colin, J. Capsule contraction after continuous curvilinear capsulorhexis: poly(methyl methacrylate) versus silicone intraocular lenses. J. Cataract Refract. Surg. 25, 1362-9 (1999).
15. Gills, J. P. Anterior capsula contraction. J. Cataract Refract. Surg. 29, 1652 (2003).
16. Gonvers, M., Sickenberg, M. & van Melle, G. A capsulorhexis méretének változása háromféle intraokuláris lencse beültetése után. J. Cataract Refract. Surg. 23, 231-238 (1997).
17. Waheed, K., Eleftheriadis, H. & Liu, C. Anterior capsularis phimosis capsularis feszítőgyűrűvel ellátott szemekben. J. Cataract Refract. Surg. 27, 1688-1690 (2001).
18. Kurosaka, D. és mtsai. rostos membránképződés a kapszulaszegélyen kapszulakontrakciós szindrómában. J. Cataract Refract. Surg. 25, 930-5 (1999).
19. Nishi, O. & Nishi, K. Intraokuláris lencsekapszulás a capsulorhexis nyílás zsugorodásával. J. Cataract Refract. Surg. 19, 544-5 (1993).
20. 20.0 20.1 Dahlhauser, K. F., Wroblewski, K. J. & Mader, T. H. Anterior capsule contraction with foldable silicone intraocular lenses. J. Cataract Refract. Surg. 24, 1216-1219 (1998).
21. Taguri, A. H. & Devlin, H. Capsularis phimosis a phacotrabeculectomiát követően. Ophthalmic Surg. Lasers Imaging 36, 245-8
22. Tadros, A., Bhatt, U. K., Abdul Karim, M. N., Zaheer, A. & Thomas, P. W. A lencsehámsejtek eltávolítása és hatása a capsulorhexis méretére. J. Cataract Refract. Surg. 31, 1569-74 (2005).
23. Sacu, S. et al. Az elülső kapszula polírozásának hatása a fibrotikus kapszulahomályosodásra: hároméves eredmények. J. Cataract Refract. Surg. 30, 2322-7 (2004).
24. Hanson, R. J., Rubinstein, A., Sarangapani, S., Benjamin, L. & Patel, C. K. A lencsehámsejtek aspirációjának hatása a posztoperatív capsulorhexis összehúzódására az AcrySof intraokuláris lencse használata esetén: randomizált klinikai vizsgálat. J. Cataract Refract. Surg. 32, 1621-6 (2006).
25. Hayashi, K., Yoshida, M., Hirata, A. & Hayashi, H. Anterior kapszularelaxáló metszések neodímium:YAG lézerrel az elülső kapszulakontrakció szempontjából magas kockázatú betegeknél. J. Cataract Refract. Surg. 37, 97-103 (2011).
26. Tielsch, J. M. et al. A retinaleválás kockázati tényezői szürkehályogműtét után. Egy populáció-alapú eset-kontroll vizsgálat. Ophthalmology 103, 1537-45 (1996).
27. Lanzl, I. M. & Kopp, C. Ciliáris test leválása a kapszula összehúzódása miatt. J. Cataract Refract. Surg. 25, 1412-4 (1999).
28. Srinivasan, S., van der Hoek, J., Green, F. & Atta, H. R. Tractional ciliáris test leválás, choroidalis effúzió és hipotónia, melyet a súlyos elülső lencsekapszula kontrakció okoz szürkehályog műtétet követően. Br. J. Ophthalmol. 85, 1261-2 (2001).
29. Salzmann, J., Khaw, P. T. & Laidlaw, a. Súlyos elülső lencsekapszula-összehúzódás okozta chorioidealis effúzió és hipotónia szürkehályogműtét után. Am. J. Ophthalmol. 129, 253-4 (2000).
30. Toldos, J. J. M., Roig, A. A. & Benabent, E. C. Teljes elülső kapszulazárás szilikon intraokuláris lencse beültetése után. J. Cataract Refract. Surg. 22, 269-271 (1996).
31. Reeves, P. D. & Yung, C.-W. Szilikon intraokuláris lencse tokozás a capsulorhexis nyílás zsugorodásával. J. Cataract Refract. Surg. 24, 1275-1276 (1998).
32. Gallagher, S. P. & Pavilack, M. a. Az elülső kapszula összehúzódási szindróma kockázati tényezői polipropilén vagy poli(metil-metakrilát) haptikával. J. Cataract Refract. Surg. 25, 1356-61 (1999).
33. Reyntjens, B., Tassignon, M.-J. B. R. & Van Marck, E. Capsular peeling in anterior capsule contraction syndrome: surgical approach and histopathological aspects. J. Cataract Refract. Surg. 30, 908-12 (2004).
34. Koizumi, K., Watanabe, A., Koizumi, N. & Kinoshita, S. A rostos membrán hámozása az elülső kapszuláról a kapszulorhexis összehúzódása érdekében fakoemulsifikáció után aphákiás betegeknél. J. Cataract Refract. Surg. 28, 1728-32 (2002).