Gyorsfogás
A Facebookon terjedő szalagcím azt állítja, hogy a COVID-19 ellen nincs “szükség” vakcinára, mert “már van gyógymód”. Az állítólagos “gyógymód” azonban egy texasi orvos által reklámozott asztma elleni gyógyszer, amely klinikai vizsgálatokban még nem bizonyult a COVID-19 hatékony kezelésének – bár a kutatók vizsgálják a hatékonyságát.
Teljes történet
A közösségi médiában július elején megosztott videóinterjúban egy texasi orvos “csodaszert” és “gyógymódot” ígért a COVID-19 ellen.
A válasz, állította Dr. Richard Bartlett, egy már létező asztmagyógyszer – az inhalációs budesonid, egy kortikoszteroid -, amelynek sikere szerinte kizárja a vakcina szükségességét. A videó 4 millió megtekintést ért el a YouTube-on, és állításai máshová is elvándoroltak. A Facebookon közel 40 000 alkalommal megosztott főcím például azt állítja, hogy “A COVID-19 ellen nincs szükség vakcinára, már van gyógymód.”
A szakértők szerint azonban a gyógyszer még nem bizonyult hatékony gyógymódnak a COVID-19 ellen, és még ha hasznos is lenne, nem zárná ki a betegséget okozó új koronavírus elleni vakcina szükségességét – amely segítene megelőzni, hogy az emberek egyáltalán megbetegedjenek. Az Egészségügyi Világszervezet azt is megjegyzi, hogy “jelenleg nincs engedélyezett gyógyszer a COVID-19 gyógyítására.”
Bartlett, a háziorvos, aki 2019-ben republikánusként rövid életű kongresszusi jelöltséget kezdeményezett, az “America Can We Talk?” című konzervatív talkshow-ban adott interjújában elmondta, hogy a budesonid beadására porlasztógépet használ. Elmondása szerint cinket és klaritromicint, egy antibiotikumot is használ.
“Az én csodaszerem az inhalált budesonid” – mondta. “Ez működik. A betegeim száz száz százaléka életben van.” Elmondta, hogy a betegek “azt mondják nekem: “Az első kezelés alatt jobban érzem magam”, és így elmúlik a mellkasi fájdalom, elmúlik a légszomj, csökken a lázuk.”
Az egyik beteg sikerét leírva a kezelést “gyógyulásnak” nevezi.”
Mona Bafadhel, az Oxfordi Egyetem légzésgyógyászatának docense e-mailben elmondta, hogy “NINCS bizonyíték arra, hogy az inhalált budesonid vagy bármilyen inhalációs szteroid (ICS) gyógymódot jelentene a COVID-ra”. (A hangsúly az övé.)
Bafadhel jelenleg egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatot végez, amelyben az inhalációs budesonid alkalmazását vizsgálják a korai COVID-19 fertőzésben szenvedő betegek kezelésére.
“Ha az ICS sikeresnek bizonyulna, mint kezelés, ez NEM jelentené azt, hogy nincs szükségünk vakcinára” – mondta.
(Frissítés, 2021. február 10.): Bafadhel tanulmányának publikálatlan eredményei, amelyeket a medRxiv preprint szerveren tettek közzé, arra utalnak, hogy a tünetek kialakulása után hamarosan adott inhalációs budesonid csökkentheti a sürgősségi ellátás vagy kórházi kezelés szükségességét és lerövidítheti a gyógyulási időt.)
Dr. Mitchell Grayson, az Ohio State University College of Medicine Nationwide Children’s Hospital gyermekgyógyász professzora és az Allergia és Immunológia részlegének vezetője egy telefoninterjúban szintén azt mondta, hogy “a zsűri még nem tudja”, hogy az inhalációs kortikoszteroidok segítenek-e a COVID-19 kezelésében. Grayson az Amerikai Allergia, Asztma & Immunológiai Akadémia
számára röviden értékelte a kérdésben rendelkezésre álló bizonyítékok hiányát.
“Nem látok olyan erős jeleket, amelyek arra engednének következtetni, hogy az inhalációs szteroidok feltűnően jobbak lennének” – mondta, de egy klinikai vizsgálat az egyetlen módja annak, hogy véglegesebbet tudjunk.
Grayson szerint az egyik lehetőség az, hogy a szteroid segíthet mérsékelni az immunrendszer túlreagálását a betegségre, mivel ez a túlreagálás az emberek súlyos megbetegedéséhez vezethet.
Bartlett nemrég indított egy honlapot, a “covidsilverbullet.com”-ot, ahol közzétett egy esettanulmányt az inhalációs budesonidról, amely két telemedicinán keresztül kezelt beteget érint. A páciensek – egy 63 éves nő és egy 38 éves férfi – mindkettőnek a beszámolók szerint már meglévő betegségei vannak, és más gyógyszereket is szednek.
“Nagyon nehéz bármiféle fejet vagy fejet csinálni” az esettanulmányból, mondta Grayson.
A RECOVERY csoport által az Egyesült Királyságban végzett nagy, randomizált klinikai vizsgálat megállapította, hogy a COVID-19 betegek 22,9%-a, akiknek szájon át vagy intravénásan dexametazont – egy másik szteroidot – adtak, 28 napon belül meghalt, szemben a szokásos ellátást kapó betegek 25,7%-ával. Az invazív mechanikus lélegeztetésben részesülő betegek körében volt a leghatékonyabb.
A vizsgálat csak a kórházi betegeket vizsgálta, az inhalációs szteroidokat nem vizsgálta. Nem találtak előnyt azoknál sem, akik nem kaptak légzéstámogatást.
A The Lancet Respiratory Medicine július 30-i kommentárjában Bafadhel és Dan Nicolau, az ausztráliai Queenslandi Műszaki Egyetem orvosa és matematikusa azt a hipotézist fogalmazta meg, hogy az inhalációs kortikoszteroidok “több okból is terápiás beavatkozást jelenthetnek a COVID-19 esetében.”
“Azt javasoljuk, hogy az ICS-nek kettős szerepe lehet: egyrészt csökkentheti a COVID-19-es betegek kisebbségét érintő gyulladásos választ, másrészt közvetlenül gátolhatja a vírus replikációját” – jegyzik meg. Később hozzáteszik: “Hogy az ICS alkalmazása véd-e a COVID-19 ellen, még nem tudjuk, de ezt a hipotézist képtelenségként elvetni korai lenne.”
A Bafadehl tanulmányán kívül számos más klinikai vizsgálat is létezik, amelyek szintén az inhalációs kortikoszteroidokat és a COVID-19-et vizsgálják.
A vírusvideóban azonban Bartlett kétkedve állítja, hogy a gyógyszert már olyan széles körben alkalmazzák, hogy a COVID-19 halálos áldozatainak száma Tajvanon, Japánban, Szingapúrban és Izlandon alacsony. “Azt csinálják, amit én csinálok … inhalációs szteroidot” – állítja.
A WHO a FactCheck.org-hoz eljuttatott nyilatkozatában azt mondta, hogy “nincs bizonyíték arra, hogy az inhalációs kortikoszteroidok csökkentették volna a halálos kimenetelű esetek számát Tajvanon, Japánban, Szingapúrban és Izlandon.”
A közel 24 millió lakosú Tajvan mindössze 475 COVID-19-es esetet és hét halálesetet jelentett – de ez nem az inhalációs szteroidnak köszönhető, mondta Tsung-Mei Cheng, a Princeton Egyetem egészségpolitikai kutató elemzője, aki írt a tajvani egészségügyi rendszerről és közelről követi az ország COVID-19-re adott válaszlépéseit.
Cheng egy telefonos interjúban elmondta, hogy “soha nem hallott” arról, hogy egy ilyen kezelés felelős lenne az alacsony halálozási arányért. Ehelyett azt mondta, hogy az ország felkészült egy ilyen válságra a 2000-es évek elején kitört SARS-járványt követően. Azt mondta, hogy az ország vezetése (beleértve a központi irányítási rendszert), a nemzeti politika és a “nagyon-nagyon szigorú, hatékony karantén és a kontaktok nyomon követésére vonatkozó” protokollok segítettek megakadályozni a betegség terjedését az országon belül.”
A WHO közleménye azt is mondta, hogy “itt korlátozott információ áll rendelkezésre az inhalációs szteroidok lehetséges hatásáról, és nincs bizonyíték arra, hogy ez az alkalmazási mód bármilyen előnyt jelentene a betegek eredményeinek javítására”. (A kiemelés az övék.)
“A randomizált klinikai vizsgálatokból, például a RECOVERY-ből rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a szisztémás kortikoszteroidok” – vagyis a szájon át vagy injekcióban történő szedés – “előnyökkel járnak a halálozás csökkentésében a súlyos és kritikus állapotú, légzéstámogatást igénylő betegeknél” – jegyezték meg. “Ezenkívül az adatok arra utalnak, hogy a szisztémás kortikoszteroidok nem jelentenek előnyt azoknál a betegeknél, akik nem igényeltek kiegészítő oxigént.”
Dr. Amesh Adalja, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának vezető tudósa, aki fertőző betegségekkel foglalkozik, szintén azt mondta egy e-mailben, hogy “itt nincs határozott bizonyíték az inhalációs kortikoszteroidok, például a budesonid használatára a COVID-19 kezelésében. Bár van biológiai valószínűsége annak, hogy egy ilyen kezelésnek jótékony szerepe lehet, ezt csak egy megfelelő klinikai vizsgálatban lehet megállapítani.”
Adalja figyelmeztetett, hogy “amikor a COVID19 szteroidkezeléséről van szó, fontos felismerni, hogy – ahogy a szisztémás szteroidkezelés esetében is bebizonyosodott – van megfelelő és nem megfelelő időpont az alkalmazásukra”. Azt is mondta, hogy “az inhalációs kortikoszteroidok nem jóindulatúak, és számos mellékhatásuk van, amelyek a csontritkulástól kezdve a bakteriális tüdőgyulladásra való érzékenység fokozásáig terjednek, ezért nem javasolnám az ilyen kezelések alkalmazását COVID19 esetén klinikai vizsgálaton vagy protokollon kívül (bár azoknak, akiknek más okokból írták fel őket, továbbra is szedniük kell őket).”
Egy későbbi, a konzervatív One America News Networknek adott interjúban Bartlett azt mondta, hogy egy San Antoniótól délre fekvő texasi kórház – a Frio Regional Hospital – “kiürítette” az intenzív osztályát a COVID-19-es betegektől az inhalációs budesonid alkalmazásával.
A kórház vezérigazgatója, John Hughson a FactCheck.org-nak adott telefonos interjúban elmondta, hogy a kórház, amelynek kapacitása általában 25 ágy, valóban alkalmazott inhalált budesonidot három betegnél egy intenzív osztályra átalakított szobában – és hogy néhány nappal később javult az állapotuk, majd elbocsátották őket. Elmondta, hogy szerinte az inhalált budesonid hatásos lehet egyes betegeknél, és hogy míg a kórházban néhány orvos használja, mások nem fogadták el.”
Hughson megjegyezte, hogy “ez egy nagyon-nagyon kicsi minta, és ezek a betegek mind nagy áramlású oxigénen voltak.”
“Az orvos belátására és orvosi megítélésére van bízva…, hogy egyáltalán elkezdik-e a terápiát” – mondta. “Azt is mondanám, hogy nem ez az egyetlen kezelés, amit alkalmazunk.”
“Nem mondanám, hogy ez minden betegnél javallott, nem ez a csodaszer mindenre, és nem fog mindenkit távol tartani a betegségtől” – tette hozzá.”
Ezzel kapcsolatban Bartlett azt is felvetette – korábbi interjújában -, hogy nincs szükség vakcinára, ha az inhalációs budesonidot széles körben alkalmazzák. Például, miután előállt azzal az alaptalan állítással, hogy Tajvanon széles körben alkalmazzák a szteroidot, azt mondja: “Tajvan, 24 millió ember, nem kell várniuk a vakcinára – nincs olyan problémájuk, ami miatt 24 millió embert kellene beoltani.”
Adalja azonban azt mondta, hogy “semmilyen kezelés nem fogja megszüntetni a vakcina szükségességét – a vakcina az egyetlen módja annak, hogy ezt a vírust mint az emberi egészséget fenyegető veszélyt megszüntessük.”
A Cheng pedig, aki elmondta, hogy a közelmúltban beszélt Tajvan korábbi és jelenlegi egészségügyi miniszterével is, elutasította azt a felvetést, hogy az országnak nincs szüksége vakcinára. Elmondta, hogy Tajvan sok erőforrást fordít a vakcina fejlesztésére, és tárgyalásokat folytat a vakcinagyártókkal annak érdekében, hogy amikor elkészül az oltóanyag, az ország elegendő adagot tudjon beszerezni, hogy először az egészségügyi dolgozók védelmével kezdhessen – majd ezt követően a lakosság többi része is.”
Szerkesztői megjegyzés: A FactCheck.org egyike a Facebookkal együttműködő számos szervezetnek, amelyek a közösségi médiában megosztott félinformációk leleplezésén dolgoznak. Korábbi cikkeinket itt találja.
Források
Adalja, Amesh. Vezető tudós, Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központja. E-mail a FactCheck.org-nak. 29 Jul 2020.
Barnes, Peter. Orvostudományi professzor, Nemzeti Szív- és Tüdőintézet Londonban. E-mail a FactCheck.org-nak. 28 Jul 2020.
Bafadhel, Mona. A légzésgyógyászat docense, Oxfordi Egyetem. E-mail a FactCheck.org-nak. 29 Jul 2020.
Bafadhel, Mona és Dan V. Nicolau: “Inhalált kortikoszteroidok vírusjárványokban: a COVID-19 kezelése?”. The Lancet Respiratory Medicine. 30 Jul 2020.
“Budesonide and COVID-19”. American Academy of Allergy, Asthma & Immunology. 19 Jul 2020.
“Budesonide (inhalációs úton)”. Mayo Clinic.
Cheng, Tsung-Mei. 2020. július 1.
Cheng, Tsung-Mei. Egészségpolitikai kutatási elemző, Princeton Egyetem. Telefonos interjú a FactCheck.org-nak. Aug. 4, 2020.
“COVID-19 Dashboard”. Center for Systems Science and Engineering, Johns Hopkins Egyetem. Hozzáférés 2020. aug. 3.
Edgin, Alana. “Odesszai férfi visszalép a kongresszusi jelöltségtől más ‘hasonló gondolkodású’ jelölt miatt”. GoSanAngelo.com. 27 Sep 2019.
Grayson, Mitchell. Gyermekgyógyász professzor és az allergia és immunológia részleg vezetője, Nationwide Children’s Hospital at Ohio State University College of Medicine. Telefonos interjú a FactCheck.org-nak. 30 Jul 2020.
Hughson, John. Vezérigazgató, Frio Regionális Kórház. Telefonos interjú a FactCheck.org-nak. 2020. aug. 4.
“Mythbusters”. Egészségügyi Világszervezet. Hozzáférés 2020. aug. 3.
RECOVERY Collaborative Group. “Dexametazon kórházi Covid-19-es betegeknél – előzetes jelentés”. New England Journal of Medicine. 17 Jul 2020.
World Health Organization. E-mailben küldött nyilatkozat a FactCheck.org-nak. 31 Jul 2020.