Jelentése :
A csiga spirituális jelentése meglehetősen lenyűgöző. Ez az élőlény kétféle iszapot termel: az egyiket azért, hogy megvédje magát, a másikat pedig azért, hogy csúszós felületekkel megkönnyítse a csigák mozgását. A csiga arra emlékeztet bennünket, hogy az életben úgy kell haladnunk előre, hogy tudjuk, hogy a megfelelő felszereléssel rendelkezünk. Tudni kell, hogy a csigák a szaporodás igénye szerint váltogatják nemüket. Ez a csigás cikk arra emlékeztet minket, hogy soha ne essünk abba a hibába, hogy fekete-fehérben gondolkodunk. A természetben nincs kizárólagos szabály, nem minden az, aminek látszik.
🐌 Fedezd fel a csiga brossokat 🐌
Szimbolika :
A csiga 🐌 a mindannyiunkat körülvevő védelem szellemét tükrözi. Ha egy csiga a totemállatunk, az a környezetünk nagyfokú védelmének jele.
A csigák gyakran magányosak, nem túl szociálisak és gyakran félénkek. Életük leckéje az lesz, hogy megtanuljanak bízni. A bizalom és a védelem egyensúlyának megtanulása nehéz lecke. A csiga arra is megtanít, hogy meg kell védeni a belső gyermeket.
Az emberek, akiknek ez az állat a totemállatuk, a gyengéd szívük ellenére kemény, nehéz és nagyon kemény burokkal állnak a világ előtt. Néha félnek az erős érzésektől. Fontos, hogy rájöjjünk, mi kérdőjelezi meg az önbizalmunkat.
A csiga a spiráljával és a szarvának fejlődésével a termékenységet is szimbolizálja. A kagylóhoz hasonlóan szexuális szimbolikája is van. A csiga szintén a mozgást szimbolizálja az állandóságban. Akár szárazföldi, akár tengeri, spirális héja az időbeliség, a lét állandóságának egyetemes jelképe a változás ingadozásán keresztül. A spirál, amely a holdfázisokhoz kapcsolódik, a szarv továbbfejlesztése.
Ez a spirálforma a beavatási labirintus elrendezését is felidézi. Az egyiptomi hieroglifákban a spirált egy csiga ábrázolta, és az élet fejlődését szimbolizálta. A csiga, amely eső után jön ki a földből, a ciklikus megújulás, a halál és az újjászületés szimbóluma. Az örök visszatérés témáját illusztrálja; megmutatja és elrejti a szarvát, ahogy a hold megjelenik és eltűnik; részt vesz a nedves tavaszban, és csak az eső után bújik elő a földből.
Comté Niçois-ban, Languedocban és Korzikán a csigaházakat különböző körmenetek során olajlámpaként használták. Corte vidékén a húsvéti ünnepek idején az olajjal töltött és kanóccal ellátott kagylókat az ablakpárkányokra helyezték, ezek világították meg az utat, amelyen nagypéntek alkonyatkor a körmenet haladt. A csiga a mindannyiunkat körülvevő védőszellem tükörképe. 🐌🐌