Háttér: Az ismétlődő transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) egyszerű és nem invazív módszer a stroke utáni motoros felépülés fokozására, amelyet valószínűleg az interhemiszférikus aktivációs egyensúly helyreállítása közvetít. Ez a placebokontrollált kísérleti vizsgálat azt vizsgálta, hogy a sérült félteke stimulálása (5 Hz-es rTMS) vagy a kontraléziós félteke gátlása (1 Hz-es rTMS) milyen előnyökkel járhat a motoros funkciók klinikai helyreállítására ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeknél, és értékelte a válasz fenntarthatóságát.
Módszerek: Hatvan ischaemiás stroke-ban (>1 hónappal a kezdettől számítva) szenvedő, enyhe vagy közepes fokú hemiparézissel járó beteget randomizáltak, hogy a standard fizikoterápiás protokoll mellett napi 10 alkalommal kapjanak vagy látszat rTMS-t, vagy 5 Hz-es ipsi-lesionális rTMS-t, vagy 1 Hz-es kontra-lesionális rTMS-et. 12 héten keresztül soros értékelésekre került sor a hüvelykujj-indexujj kopogtató teszt (FT), az aktivitási index (AI) pontszáma és a módosított Rankin skála (mRS) segítségével.
Eredmények: A kontrollbetegekkel ellentétben az aktív rTMS-t ipsi-lesionális 5 Hz-es stimulációban vagy 1 Hz-es kontra-lesionális stimulációban részesülő betegeknél 2 hét alatt statisztikailag szignifikáns javulás mutatkozott az FT-teszt, az AI-pontszámok és az mRS-pontszám tekintetében, és a hatás a 12 hetes megfigyelési időszak alatt is fennmaradt. A kezelés során egyik csoportban sem észleltek jelentős nemkívánatos eseményeket.
Következtetések: Az ismétlődő TMS jótékony hatással van a motoros helyreállításra, ami a stroke utáni hemiparézisben szenvedő betegeknél a fogyatékosság klinikailag értelmezhető javulásába fordítható, jól fenntartható hatás mellett. A gátló és a stimuláló rTMS hasonlósága e hatások kiváltásában alátámasztja az interhemiszférikus egyensúly hipotézisét, és további kutatásokat ösztönöz a stroke-os betegek hosszú távú neurorehabilitációs programjaiban való alkalmazásukra vonatkozóan.