“A viselkedéselemzők a vizuális elemzés néven ismert szisztematikus vizsgálati formát alkalmazzák a grafikusan megjelenített adatok értelmezésére.”– Cooper, Heron és Heward (2007, 149. o.).)
Adatok rögzítése az elemzéshez
Az Alkalmazott Viselkedéselemző beavatkozások végrehajtása során folyamatosan adatokat gyűjtenek a célzott viselkedésekről, mert ez lehetővé teszi a programok végrehajtói számára, hogy megállapítsák, hogy a beavatkozások működnek-e vagy sem.
Ezek az adatok lehetnek a helyes betűzések százalékos aránya egy tesztben, vagy a tanuló által a munkaszünetre benyújtott kérések száma, vagy az az idő, amit egy tanuló a tanteremben a helyéről felállva tölt.
A gyűjthető adatok típusai számosak, de az adatgyűjtés célja az, hogy a beavatkozásokat végzők “közvetlen és folyamatos kapcsolatot tarthassanak fenn a vizsgált viselkedéssel” (Cooper, et al. 2007, 127. o.).
Az adatokkal való ilyen “kapcsolat” fenntartásának egyik elsődleges módja a grafikonok. Az ABA-ban számos különböző típusú grafikon létezik, de mi csak a vonaldiagramot választottuk, mivel “ez a leggyakoribb grafikai formátum az adatok megjelenítésére az ABA-ban” (Cooper, et al. 2007, 129. o.).).
Az adatok ábrázolásakor 3 tulajdonságot használunk annak azonosítására, hogy mi “történik” az adatokkal; ezek a változékonyság, a szint és a trend.
Változékonyság
Az adatok változékonysága arra vonatkozik, hogy a pontszámok mennyire különböznek vagy “szóródnak” egymástól. Vegyük az alábbi két grafikont, amelyek hipotetikus adatokat mutatnak a helyes pontszámok százalékos arányáról egy helyesírási teszten 10 nap alatt 2 gyermek, Jane és Matt esetében.
A Jane ábrázolt adatai azt mutatják, hogy a helyes betűzések aránya stabilan 80% körül marad. Matt adatai a helyes helyesírás százalékos aránya nagymértékben változik vagy “változik” a 10 nap alatt, és egyáltalán nem marad stabil.
A Jane és Matt adatainak változékonyságát értelmezve azt mondhatnánk, hogy Jane válaszai “stabilak”, míg Matt adatai “változónak” vagy akár “rendkívül változónak” tekinthetők.
Általában, ha az adatok nagy változékonyságúak (pl. Matt helyesírása), az arra utal, hogy a tanárok nem tudják ellenőrizni a tanítási módszert, és az alkalmazott taktikán esetleg változtatni kellene.
Szint
Az adatok szintje az Y tengelyről vett adathalmaz “helyzetére” vonatkozik. Nézze meg az alábbi grafikonokat; az első grafikonon, ha az ábrázolt adatpontok a felső szakaszba esnének, akkor “magas szintjük” lenne, ha a középső szakaszba esnének, akkor “közepes szintjük” lenne, ha pedig az alsó szakaszba, akkor “alacsony szintjük” lenne.
Az adatszinteket potenciálisan tovább különítheti “alacsonyról közepesre” vagy “közepesről magasra”, mint az alábbi második grafikonon.
Az alább ábrázolt adatokat az Y-tengelyhez viszonyítva megnézve, az 1. fázis adathalmazban a szint magas, a 2. fázis mérsékelt, a 3. fázis pedig alacsony. Az adatok szintjének jobb szemléltetéséhez használhatnánk egy átlag- vagy mediánvonalat az adatokhoz – ez jobban segíthet, ha az adatok kissé változóak.
Trend
A trend az adatokban az “irány”, amerre haladnak. Például az alábbi grafikonon az első adatsor “növekvő tendenciát” mutat, mivel az adatpontok “felfelé haladnak”. A második adatsor “csökkenő tendenciát” mutat, mivel az adatpontok “lefelé mennek”. Végül a harmadik adatsor “nulla trendet” mutat, mivel az adatok sem felfelé, sem lefelé nem mennek.
Miért használunk grafikonokat?
A grafikonok sokkal könnyebbé teszik az adatok értelmezését és megértését, mert vizuális formában mutatják be az információkat. Például , mit lehet levonni ezekből a számsorokból, amelyek egy diák helyes helyesírási hibáinak százalékos arányát rögzítették 14 tanítási nap alatt:
45%, 46%, 52%, 48%, 58%, 61%, 64%, 75%, 70%, 78%, 75%, 80%, 84%, 90%
Valószínűleg meg tudtad állapítani, hogy a százalékok növekedést mutatnak – de mindegyiket menet közben kellett elolvasnod, és menet közben egymásra utalnod.
Most nézd meg az alábbi grafikont, amely ugyanezeket a százalékokat ábrázolja. Még csak be sem kell vennie a százalékos értékeket ahhoz, hogy azonnal felismerje, hogy a helyes százalékos értékek fokozatosan növekedtek, és ez az egyik fő oka annak, hogy az adatok grafikus megjelenítése miért olyan hasznos.
Ez nem azt jelenti, hogy a százalékos arányok jelentéktelenek, hanem egyszerűen azt, hogy az adatok grafikus ábrázolásával gyorsabban lehet elemzést és értelmezést végezni.
Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy egy gyermeknél egy ABA-programon belül több különböző beavatkozást is alkalmazhatnak, és mindegyiket folyamatosan elemezni kell. Képzeljük el, hogy 30 számsorozatot olvasunk el, szemben azzal a könnyedséggel, ha csak 30 grafikont tudunk megnézni… tudjuk, hogy melyiket részesítenénk előnyben.