Abstract
Az állami szuverenitást gyakran abszolútnak, korlátlannak gondolják és tekintik. Abszolút állami szuverenitás azonban nem létezik. Valójában az abszolút vagy korlátlan szuverenitás lehetetlen, mert minden szuverenitás szükségszerűen a lehetőség feltételei által van alátámasztva. Jelen cikk két fő részből áll. Először is, és annak érdekében, hogy világosabban bemutassuk, hogyan korlátozódik a szuverenitás, kétféle szereplő kerül bemutatásra: a) az egyének; és b) az államok. A cél annak bemutatása, hogy a korlátozások vagy korlátozások különböző fajtái hogyan működnek az egyénekkel és az államokkal kapcsolatban anélkül, hogy csökkentenék szuverenitásukat. Másodszor, a cikk azonosítja azokat a konkrét teoretikusokat vagy irodalmi műveket, amelyek a szuverenitást abszolútnak tekintik, és rövid áttekintést ad néhány jelentős gondolkodóról, akik a szuverenitást korlátozottnak tekintik a Bodin és Hobbes elméleteit követő modern korban. Az állami szuverenitás inkább korlátozottnak, mint abszolútnak való felfogásának számos közvetlen és közvetett következménye van. Az egyik legfontosabb közvetlen következmény az, hogy a szuverén államok együttműködhetnek egymással, korlátozhatják szuverenitásukat, és mégis szuverénnek tekinthetők.