PÁL BOYCE írta | Frissítve 2020. szeptember 22-én
- Mi az abszolút szegénység
- Kulcspontok
- Az abszolút szegénység okai
- 1. Nem megfelelő hozzáférés
- 2. A falusi közösségek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Munkahelyek elérhetősége
- 3. Nem megfelelő előrelépés a mezőgazdaságban
- 4. Az abszolút szegénység. Az ipar mozgása
- 5. Konfliktus
- 6. A háborúk és a fosztogatások következtében a népek nem tudnak megélni. Szegényes oktatás
- 7. Az infrastruktúra hiánya
- 8. Mentális egészség
- Abszolút szegénység példák
- Hajléktalanság
- Fogyatékos
- Dél-Szudán
- Abszolút vs. relatív szegénység
Mi az abszolút szegénység
Az abszolút szegénység az az állapot, amikor az egyén nem képes kielégíteni közvetlen szükségleteit. Más szóval képtelenek olyan alapvető szükségletekhez jutni, mint a fedél, a víz, az étel és a meleg. Szemben áll a relatív szegénységgel, amikor az egyének a társadalom többi tagjához képest szegények.
A Világbank az abszolút szegénységet használja a “szegénység” alapértelmezett meghatározásaként. Ennek célja, hogy megkülönböztessea szegénység egységes mércéjét az egész világon, és azonosítsa a szegénység súlyos eseteit. Például valakinek az USA-ban kevesebb mint évi 13 000 dollárt kellene keresnie ahhoz, hogy relatív szegénységbe kerüljön. Ez azonban napi 35 dollárt jelent, ami jóval meghaladja a Világbank által az abszolút szegénység meghatározására meghatározott 1,90 dolláros küszöböt.
Az abszolút szegénység terminológiája csak az alapvető szükségletekre terjed ki. Gyakran hallhatjuk, hogy a szegénység minden idők legmagasabb szintjén van, vagy a szegénység növekszik. Ez azonban gyakran a relatív szegénységre utal, amely egy nemzet átlagos jövedelmi szintjén alapul. Ezzel szemben az abszolút szegénység az olyan emberi szükségletek hiányára utal, mint az élelmiszer vagy a víz – gondoljunk például a szubszaharai Afrikára.
Kulcspontok
- Az abszolút szegénységet a Világbank úgy határozza meg, hogy a jövedelem napi 1,90 dollár alatt van.
- Az abszolút szegénység abban különbözik a relatív szegénységtől, hogy az abszolút szegénységben élők nem tudják kielégíteni a napi élelmiszer- és vízszükségleteiket. A relatív szegénységben élők az ország többi részéhez képest szegények.
Az abszolút szegénység okai
Amikor abszolút szegénységről beszélünk, akkor a harmadik világ országainak, például Szudánnak az alultáplált embereire asszociálhatunk. Ez nagyban különbözik attól a relatív szegénységtől, amelyet a fejlett országokban, például az Egyesült Államokban látunk, ahol a szegények még mindig hozzáférnek élelmiszerhez, vízhez és menedékhez. Mint ilyen, az okok nagyon különbözőek, és általában olyan szegényebb nemzetekre vonatkoznak, ahol hiányoznak a beruházások és az infrastruktúra.
1. Nem megfelelő hozzáférés
A nem megfelelő hozzáférés különösen az első és a fejlődő világ országaiban jellemző. Egyszerűen fogalmazva, nehéz élelmet, vizet vagy menedéket találni. Ez aránytalanul nagy mértékben érinti a vidéki területeken élőket. Ők távol élnek a civilizációtól, így nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük alapvető szükségleteik kielégítése terén.
Például a legközelebbi bolt kilométerekre lehet, ha nem is létezik. Egyes vidéki közösségek önellátóak, ezért nem keresnek bért, hanem önellátóak. Ez viszont abszolút szegénységhez vezethet, ha nem tudják beszerezni az azonnali szükségleteiket.
2. A falusi közösségek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Munkahelyek elérhetősége
A fejlett világban a jóléti állam nagyrészt megakadályozta, hogy a rendelkezésre álló munkahelyek hiánya abszolút szegénységet okozzon, még akkor is, ha ez relatív szegénységhez vezethet.
Ezzel együtt Afrikában és a fejlődő világ többi részén számos országban a gyarmatosítás és a fosztogatás évei teltek el. Magántulajdonjogok nélkül sok erőforrás kimerült. Kevés a vállalkozás, és a külföldi befektetéseket a korrupt rezsimek elriasztják. Ez korlátozza a munkahelyteremtés mértékét, ami azt jelenti, hogy az egyéneknek kizárólag magukra kell hagyatkozniuk alapvető szükségleteik kielégítésére.
3. Nem megfelelő előrelépés a mezőgazdaságban
Az abszolút szegénység esetének egy része egyszerűen a mezőgazdaságban való előrelépés hiánya. Ha ma megnézzük a fejlett nemzeteket, fejlődésük olyan előrelépésekből ered, amelyek lehetővé tették a munkások számára, hogy eltávolodjanak a megélhetéstől. Ehelyett több mint elegendő élelmiszer állt rendelkezésre, ami lehetővé tette a munkások számára, hogy a gazdaságon belül más árukat és szolgáltatásokat állítsanak elő.
A mezőgazdasági termelők termelésének növekedésével túl nagy volt a verseny és a kínálat, és nem volt elég kereslet. A nemzet népét jól ellátták, ami kiszorította a gazdákat a piacról. Ugyanakkor ez új lehetőségeket teremtett a foglalkoztatásra, mivel az alapvető szükségleteket kielégítették, és a munkások felszabadultak a mezőgazdasági munkák alól.
A mezőgazdaság ezen fejlődését a növekvő oktatási szint, az erős magántulajdonjogok és a könnyű üzletkötés hajtotta. Olyan tényezők, amelyek sok fejlődő országban hiányoznak. Ennek eredményeképpen egy olyan nemzet, amely nem képes magát kellőképpen ellátni, nagyobb abszolút szegénységgel fog szembenézni.
4. Az abszolút szegénység. Az ipar mozgása
Ahogy az iparágak jönnek és mennek, úgy az általuk teremtett munkahelyek is. Mára egy posztindusztrializált társadalom felé mozdultunk el, ahol a gyártás és termelés helyett inkább a szolgáltatásokra támaszkodunk. Ennek eredményeként azt láttuk, hogy az ilyen iparágakra támaszkodó városok gazdaságilag tönkrementek.
A gyárak bezártak, és az ipar a szolgáltatások és a nagyvárosi területek felé tolódott el. A hátramaradottak az olyan iparágakban, mint a feldolgozóipar, a képességeik és szakértelmük köré teremtettek életet. Az új valóság az, hogy ennek következtében milliók maradtak munka nélkül.
Sokak számára hihetetlenül nehéz olyan helyre költözni, ahol bőségesebb a munkahely, különösen idősebb korban. Sok esetben azt látjuk, hogy az emberek abszolút szegénységben élnek a munkahelyek hiánya miatt. Mivel nem tudnak vagy nem akarnak elköltözni, kénytelenek szembenézni a lélektelen helyi gazdaságban való létezéssel.
5. Konfliktus
A háború történelmileg az abszolút szegénység egyik fő oka. Tönkreteszi a tőkét, a kereskedelmet, a befektetéseket és az ellátási láncokat. Ha megnézzük a második világháborút, ez volt a történelem legköltségesebb háborúja. Milliók éheztek, különösen az oroszok Leningrád ostromában.
Még az afrikai kisebb konfliktusokban is a háborúk fosztogatáshoz és pusztításhoz vezettek. Például a természeti erőforrások kimerültek és visszaszerezhetetlenek, mivel a tulajdonjoggal visszaéltek vagy nem léteztek. Ez azt eredményezi, hogy a nemzetek népe kevés természeti erőforrással vagy bevételi forrással rendelkezik. Éppen az a forrás, amellyel fenntartható jövedelemforrást érhetnének el, pusztult el a háború és a fosztogatás évei miatt.
6. A háborúk és a fosztogatások következtében a népek nem tudnak megélni. Szegényes oktatás
Egy rosszul képzett nemzet nem tud írni és olvasni, így a kommunikáció még nehezebbé válik. Még az olyan jól képzett nemzetekben is, mint az Egyesült Államok, a lakosság több mint 4 százaléka nem tud írni vagy olvasni.
Ilyen alapvető készségek nélkül gyakorlatilag lehetetlen munkát találni egy fejlett nemzetben. Még egy olyan fejlődő országban is, mint India, még az írni-olvasni tudás szükségessége is különbséget jelenthet az abszolút szegénység és a kényelmes élet között.
Az UNESCO egyik jelentése ilyen következtetésre jut. Megállapította, hogy a világ szegénysége a felére csökkenne, ha minden felnőtt befejezné a középfokú oktatást.
Az UNESCO jelentése csatlakozik számos más tanulmányhoz, amelyek az oktatás és a szegénység közötti kapcsolatot hangsúlyozzák, de mi a logika e mögött?
Az oktatás nem feltétlenül csak az írást és olvasást jelenti; bár ez is fontos része. Arról is szól, hogy új ötleteket és technikákat tanulunk, amelyek segíthetnek a mindennapi életben. Mint ilyen, az oktatás kifejezetten segíthet bizonyos készségekben. Például a földrajz és a természettudományok segíthetnek a mezőgazdaságban. Vagy kifejezetten mezőgazdasági technikákat tanulhatnak – ez segíti egy nemzet népét abban, hogy termelékenyebbé és hatékonyabbá váljon.
7. Az infrastruktúra hiánya
Utak, kórházak, vasutak és hasonlók nélkül egy személy teljesítményének értéke jelentősen csökkenhet. Egy földműves például képes lehet arra, hogy a saját fogyasztását jóval meghaladó mennyiséget termeljen.
Ennek egy részét aztán el tudja adni a piacon. Az utak és autópályák elérhetősége nélkül azonban erre képtelenek. A legközelebbi piac 10 mérföldre lehet, ami könnyen járható autóval, de sokkal megerőltetőbb gyaloglás egy szekérnyi terménnyel. Ez jelentős akadályt jelent, ami egyébként lehetővé tenné a gazdák számára a jobb életmódot.
Továbbá az iskolák hiánya miatt csökken a lakosság oktatási képessége. Amint azt korábban tárgyaltuk, az oktatás hiánya bizonyítottan összefügg a szegénység alacsonyabb szintjével. Azok, akik nem tudnak írni-olvasni, nehezebben tudják megragadni és továbbadni az információkat és a tudást, ami gátolja a gazdasági fejlődést.
8. Mentális egészség
A mentális egészséggel kapcsolatos problémák a szegénység nagy részének tulajdoníthatók mind a fejlett, mind a fejlődő világban. Ez különböző súlyossággal, de jobban befolyásolhatja egy személy munkaképességét, mint másokét. Befolyásolhatja például az egyén képességét a mindennapi feladatok elvégzésére, ami miatt másokra kell támaszkodnia.
Megfelelő segítség nélkül sokan maradnak magukra. Előfordulhat, hogy képtelenek megfelelni az elvárt munkakövetelményeknek, vagy még az ágyból sem tudnak reggel kikelni. Ennek következtében ez egy munka nélküli élethez vezethet – így nagyobb a kockázata annak, hogy abszolút szegénységbe kerüljenek.
Abszolút szegénység példák
Hajléktalanság
Egyik vagy másik okból a fejlett és a fejlődő világban élők egyaránt hajléktalanná válnak. Általában a leggyakrabban említett okok a mentális egészségügyi problémák és a kábítószerrel való visszaélés, vagy ezek kombinációja. Akárhogy is, a hajléktalanok elkerülhetetlenül nagyobb valószínűséggel szenvednek abszolút szegénységben.
A hajléktalan emberek rendkívül kiszolgáltatottak, különösen a mentális egészségügyi nehézségek elterjedtsége miatt. Az Egyesült Királyságban például a statisztikák szerint a hajléktalanok körében a mentális betegségek aránya eléri a 80 százalékot.
Amikor az egyéneknek nehézségeik vannak a mindennapi élettevékenységekkel kapcsolatban, előfordulhat, hogy képtelenek kikelni az ágyból, vagy akár még etetni is magukat. Amit ennek eredményeként látunk, az a munkaképtelenség, és ennek következtében az abszolút szegénységbe való süllyedés.”
Fogyatékos
A fogyatékosság a súlyosan legyengüléstől az enyhébbig terjedhet, és mindegyik különböző hatással van az egyén munkaképességére vagy munkakeresésére. Szélsőséges esetben, aki elvesztette a karját és a lábát, szinte lehetetlen feladat elé néz, ha munkát akar találni.
Ennek eredményeként azt látjuk, hogy a fogyatékossággal élőknél nagyobb a kockázata annak, hogy abszolút szegénységbe kerüljenek. Először is, jelentősen korlátozódhatnak abban, hogy milyen munkát vállalhatnak. Például a fizikai munka bármilyen formája szóba sem jöhet egy kar nélküli ember számára.
Másodszor, diszkriminációval szembesülhetnek. A cégeknek meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a fogyatékkal élők ellátására, ami többletköltséget jelenthet. Olyan mértékű megbélyegzést is tapasztalunk, amely megkérdőjelezi a termelékenységüket.
Mindez megnehezíti a fogyatékkal élők számára a munkához jutást. Ez pedig negatívan befolyásolja az abszolút szegénységbe való esésük esélyét.
Dél-Szudán
Dél-Szudánban az abszolút szegénység aránya az egyik legmagasabb a világon, körülbelül 80 százalék.
Ennek oka a folyamatos háborúk, amelyekkel a nemzetnek szembe kellett néznie; mind a polgárháborúk, mind a regionális háborúk.
Sok évtizeden keresztül folyamatos pusztítással kellett szembenéznie, ami elkerülhetetlenül elpusztította az ország meglévő tőkéjét. Az embereknek az életüket féltve kell élniük, sokak számára elvágták az élelmet, az utakat és a vizet.
Abszolút vs. relatív szegénység
Az abszolút szegénység olyan helyzetre utal, amikor az egyén nem képes kielégíteni az alapvető szükségleteit, például az élelmet és a vizet. A Világbank ezt a napi 1,90 dolláros küszöbértékkel számszerűsíti. Ezt a vásárlóerő-paritással számítják ki.
Más szóval, a helyi költségekhez igazítják. Tehát egy Big Mac Indonéziában sokkal olcsóbb lesz, mint az USA-ban. Ezért a valuták közötti árfolyamot, valamint az átlagos megélhetési költségek közötti különbségeket számítja ki.
Ezzel szemben a relatív szegénységet általában a medián vagy átlagjövedelem 60 százalékában határozzák meg. Más szóval egyszerűen a relatív jövedelmet vizsgálja az ország többi részéhez képest.
Ezért a fő különbségnek az abszolút szegénységben a biológiai és egzisztenciális szükségletet tekinthetjük, míg a relatív szegénységben a relatív pénzügyi jövedelmet másokkal szemben.