Bevezetés:
A hemodializált betegek abszolút vashiányos anaemiájának (IDA) diagnosztizálására szolgáló arany standard a vasfestéssel végzett csontvelőaspirátum. Sok klinikus ehelyett perifériás vasindexeket használ, mivel ezek nem invazívak. Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a szérumferritin < 200 ng/ml megbízható indikátora az abszolút vashiánynak a hemodializált populációban. A szérumferritin érzékenysége azonban gyenge az IDA diagnózisára hemodializált betegeknél.
Módszerek:
A vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy meghatározzuk az optimális ferritinértéket az abszolút vashiányban szenvedő betegek diagnosztizálására a csontvelőaspirációval értékelt, vesedializált populációban. A másodlagos végpontok közé tartozott a klinikailag releváns leletek aránya a gasztrointesztinális vizsgálat során a vasstátusz szerint. A Queen’s University kutatási etikai bizottsága jóváhagyta ezt a retrospektív kórlap-áttekintést. A hematopatológiai laboratóriumi nyilvántartásokat használták fel minden olyan személy meghatározására, aki 2008. január 1. és 2018. augusztus 21. között csontvelő-vizsgálaton vett részt a Kingston Health Sciences tercier referenciaközpontban. Ezt a listát összevetettük a nefrológiai dialízisadatbázissal, hogy azonosítsuk az előre meghatározott vizsgálati kohorszot; azokat, akik egyidejűleg hemodialízisben vagy peritoneális dialízisben részesültek. A vashiányt a Perl-féle poroszkék festéssel végzett csontvelőaspirátumon kimutatott csökkent vagy hiányzó vaskészletként határozták meg. A vérszegénységet férfiaknál <130 g/L, nőknél <120 g/L hemoglobinértékként határozták meg. A további gyűjtött paraméterek közé tartozott a ferritin (normál tartomány 22-275 ng/ml férfi és 4-205 ng/ml nő), a transzferrin-szaturáció (TSAT, normál tartomány 20-55%), a B12-vitamin, a folsav, az albumin, a CRP és a pajzsmirigyfunkciós vizsgálatok. A perifériás vasindexeket hat hónap alatt elemezték; a statisztikai elemzést t-tesztekkel és Mann-Whitney U-tesztekkel végezték. ROC-görbéket készítettek a szérumferritin és a TSAT különböző küszöbértékeinek érzékenységének és specificitásának meghatározására.
Eredmények:
2008. január 1. és 2018. augusztus 21. között 4234 betegnél végeztek csontvelővizsgálatot, akik közül 28 beteg valamikor vesedialízis-pótló kezelésben részesült. Tizenöt, a csontvelővizsgálat idején egyidejűleg hemodialízisben részesülő beteg alkotja a vizsgálati populációt (1. táblázat). E tizenöt beteg közül 6 (40%) nő volt, a medián életkor 70,5 (tartomány 39-80) év volt, és mindannyian vérszegények voltak (Hb-tartomány 73-110 g/l).
Ezek közül négy személy abszolút vashiányos volt, csökkent vagy hiányzó vasraktárakkal a csontvelő vizsgálata alapján. Az abszolút vashiányos személyek csontvelőaspirációval mért átlagos ferritin- és TSAT-értéke 273,5 ng/ml (n=4; medián 224,5 ng/ml; tartomány 158-539 ng/ml), illetve 22,0% (n=3; medián 20%; tartomány 20-26%) volt. Mind a négyen elkezdték az eritropoetinserkentő szerek szedését; ketten orális vaspótlásban részesültek.
A nyolc betegnél, köztük két betegnél, akiknél a csontvelő alapján abszolút vashiányt állapítottak meg, endoszkópos vizsgálatot végeztek. Kettőnél gyomor-bélrendszeri vérzés forrását állapították meg, mindkettőnél a ferritinértékek a 100-200-as tartományban voltak (106 és 189 ng/ml).
A korlátozott mintaszám mellett a ferritin érzékenysége és specificitása az abszolút vashiány azonosítására ebben a hemodializált populációban 50%, illetve 85% volt 198 ng/ml-es küszöbérték mellett.
Diszkusszió:
A ferritin és a TSAT nem érzékeny markerek az abszolút vashiány kimutatására hemodializált betegeknél. Csontvelővizsgálatot kisebbségben végeznek. A vizsgálat kis mintanagysága kizárja az optimális ferritin cut-off érték végleges meghatározását a vashiány diagnosztizálására a dializált populációban. A tényleges vasstátuszra vonatkozó bizonytalanság alternatív invazív vizsgálatokat, például kolonoszkópiát eredményezhet a vérszegénységük okának feltárására.
Az újabb vizsgálatok, például a retikulocita hemoglobintartalom és a hipokróm vörösvértestek százalékos aránya pontosabbak, és irányadóak lehetnek az IDA diagnózisában és kezelésében a hemodializált betegeknél. Ezek azonban nem mindig állnak rutinszerűen rendelkezésre. További vizsgálatokra van szükség e perifériás vasindexek hasznosságának összehasonlítására az arany standard csontvelővizsgálattal nagyobb populációban, hogy lehetővé tegyék az abszolút vagy funkcionális IDA-ban szenvedő betegek azonosítását, és minimalizálják az invazív és potenciálisan szükségtelen vizsgálatokat.
Hay:AbbVie: VVVie: Kutatási finanszírozás; Kite: Kite: Kutatási finanszírozás; Janssen: Genetics: Janssen: Kutatási finanszírozás; Seattle Genetics: Kutatási finanszírozás; Seattle Genetics: Kutatási finanszírozás: Genetics: Kutatási finanszírozás; Celgene: Kutatási finanszírozás; Celgene: Kutatási finanszírozás: MorphoSys: Roche: Novartis: Gilead: Takeda: kutatási finanszírozás; Gilead: kutatási finanszírozás; Takeda: kutatási finanszírozás; Takeda: kutatási finanszírozás: Takeda: kutatási finanszírozás.