Az alkalmazott viselkedéselemzés olyan nagy sikereket ért el a megfelelő viselkedés bátorításában és a nem megfelelő viselkedés kioltásában, amelyet autista és más rendellenességekben szenvedő gyermekek mutatnak, hogy ma már gyakran alkalmazzák ugyanezen gyermekek táplálkozási problémáinak kezelésére.
A becslések szerint az autista gyermekek akár 90 százalékának vannak táplálkozási problémái, így az ABA technikák alkalmazása a táplálkozási zavarok kezelésére természetes fejlődés volt az ABA terápia számára.
A táplálkozási zavarral küzdő gyermek sokkal több, mint egy válogatós evő. A gyermekeknél csak akkor diagnosztizálnak táplálkozási zavart, ha nem fogyasztanak elég szilárd ételt és folyadékot a növekedés és az egészséges fejlődés fenntartásához. Bár becslések szerint a csecsemők és kisgyermekek 25-35%-a tapasztal valamikor táplálkozási nehézséget, a gyermekkori táplálkozási zavar diagnózisát csak akkor állapítják meg, ha a gyermek táplálkozási zavarát súlyosnak, tartósnak és a normális fejlődést és fizikai növekedést gátlónak találják.
A gyermekkori táplálkozási zavarok növekedési zavarokhoz, krónikus betegségekre való nagyobb fogékonysághoz és akár halálhoz is vezethetnek.
A táplálkozási problémákhoz vezető fizikai alapbetegségek közé tartoznak a következők:
- Rövidbél szindróma
- A szájpadlás hibái
- Gasztrointesztinális rendellenességek
- Elmaradás a gyarapodásban
- Orális motoros diszfágia
- Diszfágia (nyelési nehézség)
- Nyelési zavar
.
A táplálkozási zavarok gyakoribbak a testi fogyatékos gyermekek körében, mentális retardáció, orvosi betegségek, koraszülöttség és alacsony születési súly. Bár az alapbetegségek a legtöbb táplálkozási zavart előidézik, azok egyébként egészséges gyermekeknél is előfordulhatnak.
A csecsemők és gyermekek körében előforduló táplálkozási zavarok az evés vagy ivás nehézségeinek következményei lehetnek, amelyek az említett alapbetegségekhez kapcsolódó készségbeli hiányosságok és/vagy orvosi problémák miatt, vagy egyszerűen az ételek és folyadékok szelektív elutasítása miatt alakulnak ki. Bár az ilyen jellegű elutasítás gyakran biológiai problémákban gyökerezik, végső soron mégis viselkedésről van szó, ami egyenesen az alkalmazott viselkedéselemzés területére helyezi.
Az autizmus spektrumzavarok és a gyermekkori táplálkozási zavarok közötti kapcsolat
Az autista gyermekek gyakran elutasítják az ételt, vagy csak nagyon szűk ételválasztékot fogadnak el:
- Megtagadnak mindent, kivéve nagyon specifikus, megfelelő táplálékot nem tartalmazó ételeket (pl., csak makarónit és sajtot)
- Minden olyan étel elutasítása, amely nem felel meg nagyon specifikus kritériumoknak (pl. fehér színű ételek, mint a kenyér és a tészta)
- Az olyan ételek elutasítása, amelyeket nem nagyon specifikus módon mutatnak be (pl. egy szendvicset tökéletes négyzetekre kell vágni)
- Teljes ételcsoportok elutasítása (pl., gyümölcsök, zöldségek, fehérje)
Ezek a táplálkozási problémák táplálkozási hiányosságokhoz és alultápláltsághoz vezethetnek.
Az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekek körében gyakori viselkedésformák közé tartoznak:
- Kizárólag pürésített ételek fogyasztása
- Megtagadja az ételek kiharapását
- Kizárólag ujjételek fogyasztása (nem használ eszközöket)
- Kizárólag akkor eszik, ha felnőtt eteti őket
- A családot érintő, zavaró étkezési viselkedés (étel kiköpése, ételdobálás, dühkitörések)
Az autista gyermekeknél gyakran más biológiai tényezők is súlyosbítják az étel visszautasítását vagy szelektivitását, mint például reflux, allergia, székrekedés/hasmenés és szájmozgási nehézségek.
A gyermekkori táplálkozási zavarok diagnosztizálása
A gyermekkori táplálkozási zavarok diagnosztizálásának egyik módja a működésre gyakorolt hatásuk felmérése. Néhány táplálkozási zavarral küzdő gyermeknél fennáll az aspiráció, az alultápláltság, a kórházi kezelések és az invazív orvosi beavatkozások, például a megfelelő táplálkozás biztosításához szükséges nazogasztrikus vagy gasztrosztómiás cső behelyezése kockázata.
A gyermekkori táplálkozási zavarokat aszerint is meg lehet ítélni, hogy hogyan befolyásolják a gyermek szociális, érzelmi és oktatási működését és fejlődését.
Míg egyes szakemberek csak akkor diagnosztizálhatnak táplálkozási zavarral küzdő gyermekeket, ha nem sikerül megfelelően hízniuk, mások az étkezési zavar eltérő definícióját követik, és diagnózist adnak, ha érzelmi vagy viselkedési problémák miatt utasítják el az ételt vagy az ételkategóriákat.
Az alkalmazott viselkedéselemzés alkalmazása az autista gyermekek gyermekkori táplálkozási zavarainak kezelésében
Az alkalmazott viselkedéselemző azon dolgozik, hogy kiderítse, mi okozza a problémás viselkedést az étkezés során. Funkcionális értékelésre van szükség, mielőtt az alkalmazott viselkedéselemzők viselkedésváltoztató programokat javasolnának vagy dolgoznának ki. Ez magában foglalja az ügyfél szükségleteinek és beleegyezésének, a környezeti paramétereknek és egyéb kontextuális változóknak a meghatározását.
Az alkalmazott viselkedéselemzők azonosítják a gyermek viselkedését alakító pozitív vagy negatív megerősítéseket. Például, ha a gyermek visszautasítja az ételt és dührohamot kap, a viselkedés negatívan megerősödhet, ha a szülő vagy a gondozó eltávolítja a nem kívánt ételt vagy befejezi az étkezést. Másrészt, ha a gyermek szülője vagy gondozója a nemkívánatos étel helyett a preferált ételt kínálja, a viselkedés pozitívan megerősödik.
A viselkedéselemzők azonosítják, ha a negatív viselkedést (pl. hiszti, amikor egy nemkívánatos étel kerül elő) nem szándékosan jutalmazzák (pl. a szülő eltávolítja a nemkívánatos ételt a gyermek tányérjáról). Az ABA célja a pozitív viselkedésmódok jutalmazása és bátorítása, kis lépésekkel kezdve és fokozatosan építkezve, miközben a negatív viselkedésmódok kiküszöbölésén dolgozik.
A funkcionális felmérés befejezése után az alkalmazott viselkedéselemző kidolgozza a viselkedési beavatkozási tervet, amely tartalmazza:
- Az előzmény módosítása
- Új viselkedés megtanítása
- A problémás viselkedés kiváltása
- Új készség elsajátítása
- Módosítása. következmények
- az új viselkedés megerősítése
A viselkedésbeavatkozási terv az ABA alapvető technikáit használja az antecedens (ami közvetlenül a viselkedés bekövetkezése előtt történik), viselkedés (maga a viselkedés), következmény (a viselkedés következménye) – az ABA ABC-jeként ismert. Például a gyermek harap egy falatot a kívánt ételből, a gyermek megeszi a falatot, és a gyermek pozitív megerősítést kap.
Az autista és táplálkozási zavarral küzdő gyermekeknél leggyakrabban alkalmazott ABA beavatkozások közé tartozik:
- Pozitív megerősítés: Az alkalmazott viselkedéselemző jutalomban részesíti a gyermeket (étel, játék, dicséret stb.) minden alkalommal, amikor a gyermek a kívánt étkezési viselkedést végzi.
- Menekülési kihalás: Magában foglalja a megfelelő étkezési viselkedésből való menekülés vagy annak elkerülésének nem engedélyezését. Erre példa lehet a kanálnak a gyermek szája elé helyezése a harapás elfogadásáig, ezzel megakadályozva, hogy a gyermek elmeneküljön vagy elkerülje a harapást.
- Differenciált pozitív megerősítés: Azt jelenti, hogy a gyermek számára a kívánt ételből kis falatokat biztosítanak, ha más ételek kis falatjait elfogadja vagy lenyeli. A gyermek által kívánt ételt pozitív megerősítőként használják, önmagában vagy szociális dicsérettel kombinálva. Ahogy a gyermek fogyasztása a nem preferált ételből növekszik, a preferált és a nem preferált ételek aránya fokozatosan megváltozik. Például a gyermeknek két falatot kell ennie a nem preferált ételből ahhoz, hogy egy falatot kapjon a preferált ételből.
- Nem feltételes pozitív megerősítés: A preferált inger (pl. egy kis játék vagy tevékenység) folyamatos biztosítását jelenti az étkezés során. Ilyen kezelés lehet például, ha a gyermeknek az étkezés alatt videót biztosítanak.
- Egyidejű bemutatás: Egy kevésbé preferált étel bemutatását jelenti egyidejűleg egy jobban preferált étel bemutatásával. Az ételeket együtt vagy összekeverve lehet bemutatni, vagy a nem preferált étel lehet a preferált étel belsejében vagy takarásában.
- Az ingerek elhalványítása: Ez a párosított preferált és nem preferált étel vagy folyadék arányának vagy koncentrációjának fokozatos megváltoztatását jelenti. Ez magában foglalhatja például azt, hogy először a kívánt élelmiszer (90 százalék) és a nemkívánatos élelmiszer (10 százalék) arányát mutatják be. A halványítási protokoll a kívánt étel fokozatos csökkentését és a nem kívánt étel arányának növelését foglalná magában.
Kiegészítő források a táplálkozási zavarok ABA-val való kezelésével kapcsolatos információkhoz
Egy sor forrás foglalkozik az autizmus spektrumzavarral és táplálkozási zavarokkal küzdő gyermekek ABA terápiáival:
- Association for Behavior Analysis International, “Treatment of Selective and Inadequate Food Intake in Children: A Review and Practical Guide”
- Journal of Applied Behavior Analysis, “Recent Studies on Feeding Problems in Children with Autism”
Az Association for Applied Behavior Analysis Internationalnek van egy speciális érdekcsoportja a gyermekkori táplálkozási zavarokkal foglalkozó alkalmazott viselkedéselemzők számára.
Back to Top