A kutatók szerint a valóságban minél tovább használják az antibiotikumokat, annál több járulékos kárt okoznak a szervezet hasznos baktériumok közösségének – és ez viszont teret ad a rezisztens baktériumtörzseknek, amelyek kis számban mindig jelen vannak az emberi szervezetben, hogy virágozzanak, és megosszák védekezésüket más kórokozókkal, ami fokozatosan a szuperbaktériumtörzsekhez vezet, amelyek becslések szerint évente 23 000 amerikai halálát okozzák, és több mint 2 millió embert betegítenek meg.
Noha a BMJ jelentése nagy figyelmet kap, más kutatók az elmúlt években szintén kérdéseket vetettek fel a teljes antibiotikum-kezelés mantrájával kapcsolatban.
Egyikük Dr. Brad Spellberg, jelenleg a LAC+USC Medical Center vezető orvosigazgatója és a Dél-Kaliforniai Egyetem Keck School of Medicine klinikai ügyekért felelős dékánhelyettese volt. Tavaly publikált egy cikket a JAMA Internal Medicine című folyóiratban, amely ugyanarra a következtetésre jutott, mint a BMJ csoport megállapításai.
Spellberg szerint dr. Louis Rice, a fertőző betegségek specialistája, aki jelenleg a Rhode Island-i Brown Egyetemen dolgozik, közel egy évtizeddel ezelőtt kezdte felvetni, hogy a teljes antibiotikum-kúra elvégzése valójában segíthet a baktériumok rezisztenciájának kialakulásában.
“Ezt már régóta mondjuk. Most arra az üzenetre térünk át, hogy rövid antibiotikum-kúrákat kell alkalmaznunk” – mondta Spellberg.”
A mai standard gyakorlat szerint egy vagy két hétig tartó antibiotikum-kúrákat írnak fel. Spellberg 2016-os tanulmányában azzal érvel, hogy ez a megközelítés nem másért alakult ki, mint azért, mert az emberek egyhetes időblokkokban gondolkodnak azóta, hogy Nagy Konstantin római császár Kr. u. 321-ben bevezette a hétnapos hetet.
“Ha Konstantin úgy döntött volna, hogy egy hétnek négy napnak kell lennie, akkor hét vagy 14 nap helyett négy vagy nyolc napra írnánk fel antibiotikumokat” – mondta Spellberg.
Elmondta, hogy az USC számos kórházi programja és klinikája a legújabb bizonyítékok alapján a rövidebb időtartamú antibiotikum-felírások felé mozdul el, de sok más orvosi szervezet még mindig ragaszkodik az egy- és kéthetes kúrákhoz.
Dr. Julie Roth, a San Diegó-i Sharp Rees-Stealy Medical Group családorvosi osztályának vezetője elmondta, hogy bár ő és mások a szervezetnél akár egynapos időtartamra is felírhatnak antibiotikumokat, a betegeknek nem szabad a BMJ-ben megjelent cikkhez hasonló cikkeket úgy értelmezniük, hogy abba kell hagyniuk a kúrát, amikor úgy érzik, jobban érzik magukat.
“Egyes betegeket a kórházból orális vagy (intravénás) antibiotikumokkal küldenek haza, és szorosan együtt kell működniük az orvosukkal. Nem szabad abbahagyniuk az antibiotikumokat, hacsak nem kapnak erre utasítást” – mondta Roth.
Andrei Osterman, a bioinformatika professzora, aki a La Jolla-i Sanford Burnham Prebys Medical Discovery Institute-ban a baktériumok rezisztenciájának sajátos mechanizmusait tanulmányozza, elmondta, hogy egyetért azzal, hogy az antibiotikumok szükségesnél hosszabb ideig történő alkalmazása valóban járulékos károkat okoz a szervezet mikrobiomjában – amely otthont adhat a gyógyszerrezisztens baktériumok szaporodásának.
Megjegyezte azonban azt is, hogy a legtöbb antibiotikum csak az aktívan szaporodó baktériumok ellen hatásos, ezért az antibiotikum-kúra napjainak számának elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy elkapja azokat a sejteket, amelyek az első néhány adag beadásakor még nem osztódtak.
“A napok számának elsődleges mozgatórugója nemcsak a rezisztencia megelőzése volt, hanem annak biztosítása is, hogy a fertőzést elegendő ideig tartsuk sakkban ahhoz, hogy a szervezet immunrendszere átvegye az irányítást és befejezze a munkát” – mondta Osterman.
Az emberi anyagcsere-rendszerek – tette hozzá – igen változatosak az antibiotikumok feldolgozását illetően, így a rövid kúra egyeseknél jobban működhet, mint másoknál, az egyes betegek sajátos genetikájától függően.
A brit kutatókhoz hasonlóan Osterman elmondta, hogy szerinte további mélyreható kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy pontosan mennyi ideig kellene tartani az antibiotikum-kúrákat. Azt mondta, amíg ezek az elemzések nem készülnek el, mindig az óvatosság a legjobb ötlet, különösen akkor, ha a következmény halál lehet.
De Spellberg, az USC orvosi igazgatója szerint a bizonyítékok valóban ott vannak bárki számára, aki úgy dönt, hogy megnézi.
Sok szigorú vizsgálat kimutatta, hogy például az ötnapos kúra nagyon hatékony a közösségben szerzett tüdőgyulladás kezelésében, a háromnapos kúra megfelelő az egyszerű hólyagfertőzéseknél, öt-hét nap a vesegyulladásoknál és négy nap a szokásos hasüregközi fertőzéseknél, például a vakbélgyulladásnál. Bár az ő szervezete és mások Los Angeles környékén egyre gyakrabban írnak fel rövidebb antibiotikum-kúrákat, ragaszkodik ahhoz, hogy nem hanyagolják el a betegek biztonságát.
“Senki sem beszél arról, hogy kidobják a betegeket az ablakon. Arról beszélünk, hogy a szolgáltató és a beteg között tájékozott megbeszélést kell folytatni arról, hogy a bizonyítékok szerint mikor lehet helyénvaló az antibiotikum-kúra abbahagyása” – mondta Spellberg.