Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

Az atlétika

Posted on december 6, 2021 by admin

Az atlétika egyéni és csoportos versenysport, amely számos olyan versenyszámból áll, amelyekben különböző fizikai és technikai képességek bemutatására kerül sor, lehetővé téve e képességek fejlesztését. Ezek az események szabadtéri vagy fedett pályákon zajlanak, amelyek megfelelnek egy sor technikai követelménynek. Ennek a szakágnak az általános célja az idő és a távolság elleni küzdelem. Az atlétikát a világ számos országában űzik, és számos fontos versenyből áll, ahol a legjobb sportolókat jutalmazzák teljesítményükért.

Az atlétika

Hirdetés
  • Mi az atlétika
  • Az atlétika története
  • Az atlétikai versenyszámok
  • Versenyek
  • Dobások
  • Ugrások
  • Kombinált versenyszámok
  • Az atlétika szabályai
  • Pálya
  • Bírók
  • Versenyszabályok
  • Versenyzői ruházat
  • Versenyanyagok
  • Híres atlétikai események és személyiségek
  • Gyakran ismételt kérdések az atlétikáról
  • Mi az atlétika
  • Hogyan oszlik meg az atlétika?
  • Hogyan hosszú egy atlétikai pálya?
  • Hogyan tanítsunk atlétikát a gyerekeknek?
  • Milyen sportágakat fed le az atlétika?

Mi az atlétika

A kifejezés etimológiája a görög “athlos” szóból származik, ami “küzdelmet” jelent. Ez a kifejezés a sportágak csoportjából álló, a sportág típusa szerint csoportosított sportágra utal, beleértve a dobást, a menetelést, a kombinált versenyszámokat és az ugróversenyeket.

Mások művészetnek tartják, mert a sportolók gyorsaságban, távolságban, állóképességben vagy magasságban nyújtott teljesítményének leküzdéséért felelős. Itt különböző teszteket végeznek, például atlétikai versenyszámokat, amelyeket csoportosan vagy egyénileg lehet lefutni.

Dacára annak, hogy számos sportága van, az egyik legkevésbé űzött sportág a világon, talán azért, mert nagy erőfeszítést igényel, ráadásul nem igényel túl sok eszközt a gyakorlása, így aki űzi, az általában nagyon sikeres, és ezt a világhálón bőven megtalálható atlétikai képek is bizonyítják.

Az atlétika története

Az atlétikát a világ egyik legrégebbi sportágának tartják. Kialakulása ugyanis az első olimpiára nyúlik vissza, amelyet az ókori Görögországban rendeztek i. e. 776-ban. De Európában a 19. században alakult ki a ma ismert szabályok és szakágak közül sok.

Az atlétikai versenyszámok

Az atlétikában a “versenyszám” kifejezést olyan gyakorlatok összességének meghatározására használják, amelyek célja a sportolók állóképességének tesztelése, beleértve a kombinált versenyszámokat, a futóversenyeket, az ugrásokat, a maratont, a maratont, a terepfutást stb.

Versenyek

Ezeknek is megvan a maguk 6 szempont szerinti osztályozása.

  • Sprintversenyek: ezekben a sportoló a rajtvonalnál guggol, miután a startpisztoly teljes sebességgel eldördül, hogy a lehető legrövidebb idő alatt célba érjen. Sprintversenyek azok, amelyekben 50 és 60 métert futnak, de vannak 100, 200, 400 méteres versenyek is, amelyekben inkább fizikai állóképességre, mint gyorsaságra van szükség.
  • Középtávú versenyek: ezek azok, amelyekben a minimális gyorsasági táv 800 és 3000 méter között van.
  • Hosszútávú versenyek: ezek olyan versenyek, amelyek távja meghaladja a 3000 métert.
  • Akadályfutás: ezek olyan sprintversenyek, amelyekben a versenyzőknek egy tíz akadályból álló sorozatot, úgynevezett akadályokat kell átugraniuk, amelyek lehetnek fából és fémből vagy műanyagból és fémből. Általában a 110 méteres futásokat magas akadályokkal, a 200 méteres futásokat alacsony akadályokkal, a 400 méteres futásokat pedig középső akadályokkal bonyolítják le.
  • Stafétafutás: négyfős csapatok számára szervezett versenyszám, amely abból áll, hogy minden résztvevő lefut egy adott távot, és egy merev rudat, úgynevezett botot ad át egy másik résztvevőnek. A 400 méteres versenyeken a csapat minden tagjának 100 métert kell futnia, ezért nevezik 4 x 100 méteres versenynek, a 800 méteres versenyek pedig 4 x 200 méteresek.
  • Futóverseny: ezek 1500 méter és 50 kilométer közötti versenyek, lényege, hogy nem futnak. Ehhez a versenyző első lábának sarka mindaddig érintkezik a talajjal, amíg a hátsó lábfej lábujja meg nem szűnik érintkezni a talajjal.

Dobások

Az atlétika-3

Az előző szakághoz hasonlóan ez a szakág is 4 szakágból áll.

  • Dobás: ennek a kategóriának a lényege, hogy a férfiaknál 7,26 kg, a nőknél 4 kg súlyú fémgolyót minél messzebbre kell dobni.
  • Kalapácsvetés: a kalapács egy nehéz fémgolyó, amely egy drótra van erősítve, a végén nyéllel. Ez a három elem, a labda, a drót és a nyél súlya 7, 26 kg, és egy maximum 1,2 méter hosszúságú egységet alkot.
    A dobáshoz a sportolónak mindkét kezével meg kell fognia a nyelet, a lábát mozdulatlanul kell tartania, a labdát a feje fölött elhaladó körben kell pörgetnie, amíg az eléri a térdei magasságát, hogy elérje a maximális sebességet, majd két-háromszor magára kell pörgetnie, majd 45°-os szögben felfelé és előre kell engednie. A dobásnak 90°-os ívben kell landolnia ahhoz, hogy a dobás érvényes legyen.
  • Korongdobás: a lényege, hogy a dobóoldalon az ujjak és az alkar ellen tartjuk a korongot, majd megfordulunk, és a karokat nyújtva gyorsan a levegőbe dobjuk. Ez egy fém peremmel és középponttal ellátott lapos korong, amelyet egy 2,5 méter átmérőjű, kijelölt körből dobnak.
  • Gerelyhajítás: ez egy fémhegyű lándzsa, amelynek minimális hossza férfiaknál 2,6 méter, 800 g súly mellett, nőknél 2,2 méter, 600 g súly mellett. 2,5 méter átmérőjű zsinórnyéllel és zsinórnyéllel rendelkezik. A dárda súlypontjánál található, kb. 15 cm hosszúságú zsinórnyéllel rendelkezik. A gerelyt ezen a fogantyún kell tartani és elengedni az utolsó sávjelzés előtt, a kilépési szög nagyon fontos a dobás hatótávolsága szempontjából. Minden résztvevőnek hat dobási lehetősége van.

Ugrások

Egy 4 oldalas felosztás van, amelyet az alábbiakban ismertetünk.

  • Rúdugrás: ebben a sportágban a sportoló egy üvegszálas rúd segítségével próbál átugrani egy magas rudat.
  • Távolugrás: a versenyzők lefutnak egy távot, és egy általában gyurmával kijelölt vonalról egy homokozóba ugranak. Ennek a szakágnak a célja, hogy az ugrás során a sportolók a lábukat előre helyezik, hogy a lehető legnagyobb távolságot tegyék meg.
  • Hármasugrás: ez abból áll, hogy három egymást követő ugrással a lehető legnagyobb távolságot kell megtenni.
  • Magasugrás: ennek a szakágnak a célja, hogy egy vízszintes rúdnak nevezett lécet egy ugrással meghaladjanak anélkül, hogy felborulnának. Ez a rúd két függőleges rúdra van felfüggesztve, egymástól körülbelül 4 méterre. Minden versenyzőnek összesen háromszor kell megpróbálnia ugyanazt a magasságot megugrani.

Kombinált versenyszámok

Ezekre jellemző, hogy egy sor különleges tulajdonságot igényelnek, amelyek az atlétika alapját képezik, önmagában 1928-ig visszanyúló története van, és ahogy teltek az évek, újabb szakágakkal bővült. A kombinált versenyszámok között három futóverseny (100, 200 és 800 méter), két távol- és magasugrás, valamint két dobás (lövészet és gerelyhajítás) szerepel.

Az atlétika szabályai

Az atlétika-4

Itt az atlétika szabályairól van szó, amelyeket annak helyes gyakorlásához alkalmazni kell, például az atlétikai pályára, az atlétikai pályára és az atlétikai versenyekre vonatkozó szabályokról, amelyeket az alábbiakban ismertetünk.

Pálya

Az atlétika egyik szabálya, hogy az atlétikai futóversenyek számára szabványos atlétikai pályának kell lennie, amelynek legalább 400 méter hosszúnak kell lennie, két egymással párhuzamosan elhelyezett egyenessel, két kanyarral és két pontosan egyenlő sugárral, feltéve, hogy nem füves pályáról van szó, amelynek határként 5 cm magas és széles szegéllyel kell rendelkeznie.

Bírók

Az atlétikai versenyeken egy bíró, egy célbíró és egy indító van. Ugrások és dobások esetén a versenybíró bíróként funkcionál.

Versenyszabályok

Minden versenyszám kezdete előtt a futóknak meg kell állniuk, magasugrás vagy rúdugrás esetén a sportolóknak időlimitük van az induláshoz, és sportolónként csak 3 kísérletet lehet tenni. Hármasugrásnál az ugrásoknak egymás után kell történniük, anélkül, hogy a leszállás helyétől eltérő mozgást végeznének, különben az ugrást érvénytelenítik.

Versenyzői ruházat

A pólóknak kényelmesnek, ujjatlannak és pántnélkülieknek kell lenniük, hogy a sportoló gond nélkül tudja végezni a mozdulatokat, továbbá minden ruházat inkább testhezálló legyen.

Versenyanyagok

Tornatermek, játszóterek, különböző sportok, egyenruhák vagy ruházat stb.

Híres atlétikai események és személyiségek

Az első nagy esemény, az atlétika a Pánamerikai Játékokon, de vannak még:

  • Az olimpiai játékok
  • Az atlétikai világbajnokság
  • Az Európa-bajnokság
  • A nemzeti csúcsesemények

Most, ami a sportág leghíresebb embereit illeti, ott vannak:

  • Usain Bolt, 100 és 200 méteres futó
  • Carl Lewis, sprint és távolugrással
  • Yelena Isinbayeva, aki rúdugrásban specializálódott
  • Haile Gebrselassie maratonban 5.000 és 10.000 méter
  • Hicham el Guerrouj, 1500 és 5000 méterrel

Gyakran ismételt kérdések az atlétikáról

Mi az atlétika

Egy multidiszciplináris sportág.
Bővebben

Hogyan oszlik meg az atlétika?

Futásra, menetelésre, ugrásra és dobásra.
Bővebben

Hogyan hosszú egy atlétikai pálya?

400 méter.
Bővebben

Hogyan tanítsunk atlétikát a gyerekeknek?

Ha érdekli őket a sport, motiváljuk őket versenyekkel, vagy egyszerűen erősítsük meg a tehetségüket (ha jól dobnak, vigyük el őket egy edzőterembe, ahol tökéletesíthetik a tudásukat).
Bővebben

Milyen sportágakat fed le az atlétika?

Az atlétika az ugrást, a futást, a maratont, a terepfutást és a dobást foglalja magában.
Bővebben

Fizikai tevékenység 1Fizikai tevékenység 1Az összes említett sportágat lefedi az atlétika: ugrást, futást, maratont, terepfutást és dobást.

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes