Betegoktatás

Húgyúti kövek

Melyek a húgyúti rendszer részei?

A húgyúti rendszer a vesékből, a húgyvezetékekből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll.

Milyen feladatai vannak az egyes részeknek?

Az egyes részek feladata:

• A vesék képezik a vizeletet.
• A húgyvezetékek a vizeletet a vesékből a húgyhólyagba szállítják.
• A húgyhólyag egy zsákszerű szerkezet, amely ideiglenesen tárolja a vizeletet.
• A húgycső egy csőszerű szerkezet, amely a vizeletet a húgyhólyagból kifelé szállítja.

Mi a húgykövek és hogyan keletkeznek?

A húgyúti kövek a húgyutakban előforduló kövek. A kövek akkor keletkezhetnek, ha a vizeletben erősen koncentrálódnak az olyan anyagok, mint a kalcium, az oxalát és a foszfor. A kő a vesében maradhat, vagy lefelé haladhat a húgyutakban. A vesekövek mérete változó. Egy kis kő magától is elmúlhat, és kevés fájdalmat okozhat, vagy nem okoz fájdalmat. Míg egy nagyobb kő elakadhat a húgyutakban, és elzárhatja a vizelet áramlását, súlyos fájdalmat vagy vérzést okozva.

Milyen gyakori a húgyúti kövek előfordulása?

A vesekőbetegség életkori gyakorisága a becslések szerint 1-15% között változik életkor, nem, faj és földrajzi elhelyezkedés szerint. Becslések szerint a férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel érintettek, mint a nők.

Hol találhatóak a kövek?

A kövek a vesétől kezdve a húgyhólyagig és a húgycsőig bárhol jelen lehetnek a húgyutakban, de általában a vesében és a húgyvezetékben találhatók.

Milyen típusú húgykövek fordulnak elő leggyakrabban?

A húgykövek különböző típusai a következők:

A kalciumkövek a vesekövek leggyakoribb típusai. Ezen belül gyakoribbak a kalcium-oxalát kövek, amelyeket a vizelettel történő magas kalcium- és oxalátkiválasztás okoz.

A másik gyakran előforduló kőfajta a húgysavkövek. Az állati fehérjékben, például húsokban, halakban és kagylókban található purinokban gazdag étrend megnövelheti a húgysavszintet a vizeletben, amely leülepszik és önmagában vagy kalciummal együtt követ képez.

A másik, csak húgyúti fertőzés során megfigyelhető kőtípust struvitkőnek nevezik, és gyakrabban fordul elő nőknél. Ezt a fajta követ olyan karbamidbontó baktériumok okozzák, mint a Proteus mirabilis. Ez a baktérium ureáz enzimet termel, amely a karbamidot ammóniává bontja, és elősegíti a struvitkő kialakulását. A fertőzésmentesség megőrzése megelőzheti a struvitkő kialakulását.

Kalciumkő Húgysavkő Struvitkő

Melyek az okok és a kockázati tényezők?

Sok tényező növeli a vesekő kialakulásának kockázatát.

• Kor: A kőbetegség előfordulásának csúcspontja a negyedik-hatodik életévtizedben van.
• Nem: Felnőtt férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.
• Geográfia: A kőbetegség előfordulási gyakorisága magasabb a forró vagy száraz éghajlatú területeken, például a hegyekben, a sivatagokban vagy a trópusi területeken.
• Klimatikus viszonyok: A legnagyobb előfordulási gyakoriság a nyári hónapokban figyelhető meg.
• Víz:
• Testtömegindex (BMI) és testsúly:

Melyek a vesekövesség tünetei?

A vesekőbetegségben szenvedő betegek általában hirtelen fellépő, vesekólikaként leírt ágyéki fájdalommal jelentkeznek. Ez a fájdalom átterjed az ágyék és a nemi szervek területére. Gyakran a fájdalom erős.

A többi tünet közé tartozhat a hányinger és a hányás. Néha vér jelenhet meg a vizeletben, amit hematuriának nevezünk. A vizelés gyakorisága megnő, és vizelés közben fájdalom vagy égő érzés is jelentkezik.

Hogyan diagnosztizálják a húgyköveket?

Az orvos a következő eszközökkel diagnosztizálja a húgyköveket:

• A kórtörténet

Az orvos a jelenlegi tünetekről, a veseköves múltról, a veseköves családi kórtörténetről és a korábbi betegségekről kérdez.

• Fizikai vizsgálat

Az orvos a következő vizsgálatot végzi:

o Hasi vizsgálat

o A vese régiójának enyhe megtapintása.

o A láz húgyúti fertőzésre utalhat

• Laborvizsgálatok

A vizeletvizsgálatot vér (hematuria) és baktériumok (bakteriuria) kimutatására végzik a vizeletben. Egyéb vizsgálatok közé tartoznak a vesefunkciót értékelő vérvizsgálatok.

• Képalkotó vizsgálatok

A gyakran végzett képalkotó vizsgálat a hasi régió röntgenfelvétele. A többi vizsgálat közé tartozik az ultrahangvizsgálat és a CT-vizsgálat. Az orvos tanácsot adhat intravénás pyelográfiás (IVP) vizsgálatra, ahol a vizeletelvezető rendszer jobb áttekintése érdekében festéket fecskendeznek az érbe, és ez segít a veseműködés értékelésében.

Egyes betegeknél a követ véletlenül fedezik fel, amikor a beteg más célú vizsgálatra megy.

Melyek a különböző kezelési lehetőségek?

A vizeletkő kezelése a kő méretétől, helyétől és típusától függ. A kisebb kövek általában kezelés nélkül áthaladnak a húgyutakon. A nagyobb kő vagy az, amelyik elzárja a vizeletáramlást és nagy fájdalmat okoz, azonban sürgősebb kezelést igényelhet.

A kezelési lehetőségek a következők:

1. Konzervatív terápia:

Ezt a kezelési módot a 4 mm-nél kisebb méretű köveknél alkalmazzák.

Ez magában foglalja:

Folyadék ajánlások

(pl. pohár víz, citromlé, narancslé)

• Igyon sok vizet (10-12 pohár/2,5-3 liter) naponta.
• Igyon még többet, ha meleg éghajlaton él vagy sokat sportol. Ez segít kiegyensúlyozni a folyadékveszteséget.
• Igyon egyenletesen a nap folyamán.
• A citrom- és narancslé hasznos lehet, mivel nagy mennyiségű citromsavat tartalmaz, amely gátolja a kőképződést.

Táplálkozásmódosítások

Kiegyensúlyozott és változatos étrend.

Az ajánlott élelmiszerek:

• gyümölcsök & Zöldségek

Fogyasszon sok gyümölcsöt és zöldséget. (pl. görögdinnye, karfiol)

• Ügyeljünk arra, hogy étrendünk elegendő mennyiségű kalciumot tartalmazzon (kb. 1000 mg naponta). (pl. tej, joghurt, sajt)

• Fogyasszon több olyan ételt, amelynek alacsony az oxaláttartalma.

(pl. tojás, lencse, hámozott alma, karfiol, tök stb.)

A korlátozandó élelmiszerek:

• Vissza kell szorítani a só mennyiségét az étrendben

(Pl.pl. konzervlevesek/zöldségfélék, sós rágcsálnivalók, hozzáadott só, fűszerek stb.)

• A magas sóbevitel növeli a vizelet kalciumszintjét és csökkenti a vizelet citrátszintjét, ami összefügg a fokozott kövesedési kockázattal.

• Korlátozza a túlzott oxaláttartalmú ételeket

(pl. cékla, édesburgonya, diófélék, sötét csokoládé, koka, spenót, fekete tea, rebarbara stb.)

• Az oxalátfelesleg növeli a húgykövek kialakulásának kockázatát.

• Korlátozza az állati fehérjék bevitelét

(pl. szardínia, szervhús (pl. agy, máj, vese), bableves, birka, marha, sertés és vörös hús.)

Élmódosítások

• Tartson egészséges testsúlyt

• Egészséges életmód

2. Műtét

A nagyobb köveknél általában műtétre van szükség. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:

a) Extrakorporális lökéshullámos litotripszia (ESWL)

• Ezt a technikát a 2 cm-nél kisebb vesekövek és a 10 mm-nél nagyobb húgyvezetékkövek esetében részesítik előnyben.
• Ezben lökéshullámokat fókuszálnak a kövekre, és azokat fragmentálják.
• A kődarabok később a vizelettel távoznak.

b) Perkutan nefrolitotómia (PCNL)

• Ezt az eljárást 2-3 cm-nél nagyobb méretű veseköveknél részesítik előnyben.
• Itt egy nefroszkópnak nevezett eszközt vezetnek a bőrön keresztül a vesébe, a követ feldarabolják és eltávolítják.

c) Ureteroszkópia (URS)

• Egy ureteroszkópnak nevezett eszközt vezetnek a húgycsövön és a hólyagon keresztül a húgyvezetékbe.
• Ezt a technikát a 10 mm-nél nagyobb húgyvezetékköveknél részesítik előnyben.
• A kisebb köveket eltávolítják, a nagy köveket pedig feldarabolják. A töredékeket ezután távcsövön keresztül távolítják el, és néhány kisebb töredék a vizelettel távozik.

3. Orvosi terápia

A húgyvezetékben lévő kisebb kövek kiűzésére és a kövek kiújulásának megelőzésére hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre.

A kő kiújulásának kockázata nagyon magas, és azt találták, hogy a betegek 50%-ánál a kezdeti kőepizódot követő 10 éven belül kiújul.

A kövek kiújulásának megelőzését segítő egyéb intézkedések közé tartozik a fokozott folyadékbevitel, a diéta és az életmód módosítása, ahogyan azt már korábban említettük.