Verses 1-52
Zsoltárok 89:1-2. Énekelni fogok az Úr irgalmasságáról örökké; szájammal hirdetem hűségedet minden nemzedéknek. Mert azt mondtam: Irgalmasságod örökre felépül, hűségedet az egekig megalapozod.
Ez egy örökkévaló ének az örökkévaló irgalmasságról. Az Úr irgalma örökkévalóságtól örökkévalóságig tart, így a szentek dicsérete a soha véget nem érő irgalomért maga is végtelen kell, hogy legyen. A zsoltáros Isten hűségét minden nemzedék számára ismertté tette, nemcsak azzal, hogy beszél róla, hanem különösen azzal, hogy ír róla, mert ami meg van írva, az megmarad, míg ami csak kimondva van, az hamar feledésbe merül. Isten hűsége az égre és a földre egyaránt vonatkozik, és “egészen az egekig megalapozza”
Zsoltárok 89:3-4. Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámmal, Dáviddal: A te magodat örökre megalapítom, és trónodat felépítem minden nemzedékre. Selah.”
Ennek a dicsőséges szövetségi ígéretnek a teljes beteljesedése nemcsak Dávidra és az ő magjára vonatkozik, hanem “a nagy Dávid nagyobbik fiára” és az ő szellemi magjára, a választott népre, akivel az Úr “örökkévaló szövetséget kötött, mindenben rendezettet és biztosat.”
Zsoltárok 89:5-7. És dicsérik az egek a te csodáidat, Uram, a te hűségedet a szentek gyülekezetében is. Mert ki hasonlítható az égben az Úrhoz, ki hasonlítható a hatalmasok fiai közül az Úrhoz? Istent nagyon kell félni a szentek gyülekezetében, és tisztelni kell mindazokat, akik körülötte vannak.
Szent tisztelet válik mindazokban, akik közelednek a háromszorosan szent Jehovához, akár a felső szentélyben, akár a szentek gyülekezetében a földön. Kegyelmes leereszkedésében csodálatos meghittséget enged meg népének a hozzá való közeledésben, ez azonban soha nem feledtetheti velük azt a végtelen távolságot, amely a Teremtőt még a legmagasabb és legszentebb teremtményeitől is elválasztja.
Zsoltárok 89:8-10. Uram, Seregek Istene, ki olyan erős Úr, mint te, vagy a te hűségedhez képest, amely körülvesz téged? Te uralkodsz a tenger tombolásán; amikor annak hullámai feltámadnak, te lecsendesíted azokat. Széttörted Ráhábot, mint a megöltet; ellenségeidet szétszórtad erős karoddal.
A tenger tombolásának uralmát, a viharos hullámok lecsendesítését és Egyiptom hatalmának összetörését és szétszórását a zsoltáros Jehova mindenhatóságának szemléltetésére használja, amely előtt a föld leghatalmasabb monarchiájának sem volt több hatalma, mintha hulla lett volna.
Zsoltárok 89:11-12. A tiéd az ég, a tiéd a föld is; ami a világot és annak teljességét illeti, te alapítottad. Az északot és a délit te teremtetted: A Tábor és a Hermon örvendezik a te nevedben.”
A zsoltáros örvendezik az Úrban, mint a fenti ég és a lenti föld Teremtőjében és birtokosában. “Minden általa és érte teremtetett.”
Zsoltárok 89:13. Hatalmas karod van, erős a te kezed, és magas a te jobb kezed.
A zsoltáros által használt változatos kifejezések között továbbra is csodálja és magasztalja Isten fenséges hatalmát. Akár népének védelmére, akár ellenségeinek legyőzésére, karja hatalmas, sőt, még annál is hatalmasabb, mert mindenható. Egyetlen emberi nyelv sem tudja megfelelően leírni azt a dicsőséges kezet, amelyet csak ki kell nyitni, hogy minden élőlény vágyát kielégítse.
Zsoltárok 89:14. Igazság és ítélet a te trónod lakhelye; irgalom és igazság jár a te orcád előtt.”
Milyen áldott hírnököket alkalmaz az Úr! “Irgalom és igazság jár a te orcád előtt”. Ezek a kegyelmes tulajdonságok, különösen ahogyan az Úr Jézus Krisztus személyében és munkájában megmutatkoznak, lehetővé teszik számunkra, hogy még azokat a szigorúbb tulajdonságokat is üdvözöljük, “az igazságosságot és az ítéletet”, amelyek Isten trónjának lakhelyei.”
Zsoltárok 89:15. Boldog az a nép, amely ismeri az örömteli hangot:
Sokan vannak, akik hallják, de talán ezer közül egy sincs, aki valóban ismeri. Az örömteli hang hallása nem elegendő ahhoz, hogy az embereket áldottá tegye, bár a hit hallásból jön; annak megértése, hogy mit jelent az örömhír, az evangéliumi üzenet befogadása az, ami azonnali és örökkévaló áldást hoz.
Zsoltárok 89:15. Járnak, Uram, a te orcád világosságában.”
Az evangélium üdvözítő ismeretének gyakorlati hatása a szent járás, az Istennel való közösség járása. Kedves barátaim, ti így jártok? Ismeritek az örömteli hangot? Meg tudjátok-e különböztetni az igaz és a hamis evangéliumot? Meg tudjátok-e különböztetni az egyiknek a harmóniája és a másiknak a diszharmóniája közötti ellentétet? Ismeritek a mennyei zene belső titkát? Rezgett-e valaha is a saját lelketekben? Boldogok vagytok, ha ez a helyzet veletek. A zsoltáros a továbbiakban megmutatja, hogy az ilyen emberek mennyire áldottak.”
Zsoltárok 89:16. A te nevedben fognak örülni egész nap:
Nem csak múló örömrohamaik lesznek, hanem reggeltől estig örülnek.
Zsoltárok 89:16. És a te igazságodban felmagasztalódnak.
Az örömnek magasabb emelvényére emelkednek, mint amelyen a világ emberei állnak; lélekben és szellemben felemeli őket Isten igazsága, különösen, ha látják, hogy ez a nagyszerű tulajdonság hogyan garantálja örök üdvösségüket.
Zsoltárok 89:17-19. Mert te vagy az ő erejük dicsősége, és a te kegyelmedben emelkedik fel a mi szarvunk. Mert az Úr a mi védelmünk, és Izráel Szentje a mi királyunk. Akkor látomásban szóltál a te szentedhez, és ezt mondtad: Segítséget nyújtottam egy erősnek, és felmagasztaltam egy kiválasztottat a nép közül.
Ez az evangélium csontvelője; ez valóban ” az az örömteli hang “, amely igazán áldottá tesz bennünket, – a lábak, hogy Isten régen felmagasztalt “egy kiválasztottat a népből”, akivel örök szövetséget kötött, és ígéretet tett arra, hogy általa megáld minket.”
Zsoltárok 89:20. Dávidot találtam szolgámnak, szent olajommal kentem fel őt:
Dávid volt az eszköz arra, hogy nagy áldásokat hozzon a népnek, amely felett uralkodott. Isten megáldotta rajta keresztül az egész népet, és a Dáviddal kötött szövetség gyakorlatilag Izrael egész népével kötött szövetség volt. Hasonlóképpen, a “nagy Dávid nagyobbik fiával” kötött szövetség gyakorlatilag mindazokkal kötött szövetséget, akikért kezesként és képviselőként állt. Az evangélium lényege abban a szövetségben rejlik, amelyet Isten a Fiával, Jézus Krisztussal kötött az egész választott népe nevében. Figyeljük meg, hogy Isten megtalálta Dávidot, és felkentette őt királlyá, ahogyan az Úr Jézust is megfogta, és a boldogság olajával felkentette őt társai fölé.”
Zsoltárok 89:21. Akinél az én kezem megerősödik, az én karom is megerősíti őt.”
Isten mindenhatósága Krisztusban nyilvánul meg, mert ő “Isten hatalma” és “Isten bölcsessége” is.”
Zsoltárok 89:22. Az ellenség nem követel rajta, és a gonoszság fia nem sújtja őt.”
“A gonoszság fia” egy ideig valóban sújtotta Dávidot, de azután trónra került, és dicsőségesen uralkodott Isten ősi népe felett. Így van ez a mi szövetséges Urunkkal és királyunkkal is. A gonoszok most már nem követelhetnek tőle, és nem nyomoríthatják meg őt; dicsőségben ül a trónon, messze elérhetetlenül.”
Zsoltárok 89:23. És legyőzöm az ő ellenségeit az ő orcája előtt, és megverem azokat, akik gyűlölik őt.”
Ki állhat ki valaha is Krisztussal szemben? Ő az a kő, amelyről ő maga mondta: “Aki arra a kőre esik, az összetörik; akire pedig ráesik, azt porrá őrli.”
Zsoltárok 89:24. De az én hűségem és irgalmasságom vele lesz, és az én nevemben felmagasztalódik az ő szarva.”
Isten mindig az ő Fiával, Jézus Krisztussal van, az ő hűségének és irgalmasságának teljességében, hogy szüntelen áldássá tegye őt az ő népének.
Zsoltárok 89:25. Az ő kezét a tengerre is ráteszem, és az ő jobbját a folyókra.
A mi királyunk nagy király, és uralkodik tengeren és szárazföldön; uralmának nincs határa, és igazságos uralkodásának nem lesz vége.
Zsoltárok 89:26. Ezt kiáltja majd nekem: “Te vagy az én atyám, az én Istenem, és az én üdvösségem sziklája.”
Isten minden gyermeke imádkozó család, és az ő egyszülött és szeretett Fia nemes példát mutat ebben a tekintetben is, mint minden másban. Ő még mindig a nagy közbenjáró Atyja trónja előtt.”
Zsoltárok 89:27. Én is elsőszülötté teszem őt, magasabbá a föld királyainál.”
Krisztus valóban “magasabb a föld királyainál”, mert ő “a királyok királya és az urak Ura”. Nem örül-e a szívetek, ha erre az áldott királyra gondoltok, akivel Isten szövetséget kötött, hogy megáldja mindazokat, akik bíznak benne, még a legszegényebbeket és leggyengébbeket is? Micsoda öröm számunkra, hogy Jézus kezet fogott az Örökkévalóval, és örök szövetséget kötött értünk!”
Zsoltárok 89:28-29. Kegyelmemet örökké megőrzöm neki, és szövetségem szilárdan megmarad vele. Az ő magvát is örökkévalóvá teszem, és az ő trónját, mint az ég napjait.”
Krisztus trónjának soha nem lehet vége, mert az ő országa örökkévaló ország, és Krisztus családjának soha nem lehet vége, mert az ő magja örökkévaló lesz.
Zsoltárok 89:30-32. Ha az ő fiai elhagyják törvényemet, és nem az én ítéleteim szerint járnak, ha megszegik rendeléseimet, és nem tartják meg parancsolataimat, akkor-
“Akkor”-micsoda? “Elpusztítom őket, és örökre elsöpöröm őket”? Ó, nem! “Akkor”-
Zsoltárok 89:32. Meglátogatom vétküket vesszővel, és gonoszságukat csíkokkal.
Nincs kard Isten kezében, amit saját gyermekei ellen használhatna, de van nála vessző, és ez a vessző okossá tesz minket, és okozza a seb kékjét, amely megtisztítja a gonoszt. Megszomorodunk, amikor érezzük csapásait, mégis szövetségi irgalom van bennük. A szövetség vesszeje az egyik legjobb dolog, ami valaha is eljut hozzánk, hiszen ostorozza ki belőlünk a bolondságunkat. Isten adja meg nekünk a kegyelmet, hogy megcsókoljuk a vesszőt, valahányszor vétkezünk ellene, és csíkokkal látogatja meg vétkeinket!”
Zsoltárok 89:33. Mindazonáltal szeretetemet nem veszem el tőle teljesen, és nem engedem, hogy hűségem elmaradjon.”
Figyeljük meg itt az “őt” szó használatát, mintha azt akarná tanítani nekünk, hogy Isten szeretete az ő drága Fia és benne az ő népe iránt olyan nagy, hogy bár megfenyít minket vétkeinkért, de soha nem vet el minket.”
Zsoltárok 89:34-37. Szövetségemet nem szegem meg, és nem változtatom meg, ami ajkamról elhangzott. Egyszer megesküdtem az én szentségemre, hogy nem hazudok Dávidnak. Az ő magva örökké megmarad, és az ő trónja, mint a nap előttem. Megáll örökre, mint a hold, és mint hűséges tanú az égben. Selah.
Az Úr Jézus Krisztus személyében Dávid dinasztiája örökké megmarad, és Krisztus szellemi magva sem ér véget soha. A legkötelezőbb szövetséggel, a legünnepélyesebb záloggal és a legmegmentőbb esküvel Jehova garantálta a Fia örökkévaló királyságát és “az ő magjának” örökkévaló fennmaradását.”
Zsoltárok 89:38-45. De te elvetetted és megutáltad, haragudtál felkentedre. Megsemmisítetted szolgád szövetségét, meggyaláztad koronáját azzal, hogy a földre vetetted. Leromboltad minden sövényét, romlásba döntötted erődítményeit. Mindazok, akik az úton járnak, megrontják őt; gyalázatára válik szomszédainak. Ellenségeinek jobbját felállítod; minden ellenségét megörvendezteted. Kardjának élét is elfordítottad, és nem hagytad, hogy megálljon a harcban. Megszüntetted dicsőségét, és trónját a földre vetetted. Ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatba borítottad őt. Selah.”
Lelkileg ez a szomorú leírás feltárja Krisztus valló egyházának szomorú állapotát azokban az időkben, amelyekben élünk.
Zsoltárok 89:46. Meddig, Uram, örökre elrejtőzöl, haragod tűzként fog égni?”
Ez volt a legbölcsebb, amit a zsoltáros tett, és ez a mi legjobb utunk is; a legbűnösebb kor legsötétebb napjaiban mindig imádsághoz folyamodhatunk, tegyük ezt.
Zsoltárok 89:47-48. Emlékezzél meg, milyen rövid az én időm: miért tettél hiábavalóvá minden embert? Melyik ember az, aki él, és nem látja a halált, megszabadítja-e lelkét a sír kezéből? Selah.”
Az élet rövidsége még fontosabbá teszi, hogy ne pazaroljunk el semmit belőle, és hogy az Úrhoz folyamodjunk, hogy mielőbb járjon közbe az igazság és az azt szeretők érdekében.”
Zsoltárok 89:49-52. Uram, hol vannak a te hajdani kegyeid, melyeket Dávidnak adtál a te igazságodban? Emlékezzél meg, Uram, szolgáid gyalázatáról, hogyan hordozom keblemben minden hatalmas nép gyalázatát, amellyel ellenségeid gyalázták, Uram, amellyel gyalázták felkented nyomdokait. Áldott legyen az Úr mindörökké. Ámen és Ámen.”
A zsoltár a Jehova dicséretének alaphangján ér véget. Sok minden elszomorította az írót, ahogyan sok minden elszomorít bennünket ezekben a napokban; de csatlakozhatunk hozzá, amikor azt mondjuk: “Áldott legyen az Úr mindörökké. Ámen és Ámen.”