A gyakran tévesen felcserélhetően használt ín-, izom- vagy szalagszakadás és szakadás között nehéz lehet különbséget tenni. Fontos azonban megérteni, hogy ezek nem ugyanazok, hanem egymás kontinuumába esnek.
Az inak, izmok vagy szalagok szakadása vagy szakadása gyakorlatilag a test bármelyik részét érintheti, de a leggyakoribb sérülések az elülső keresztszalag-szakadás (ACL) és a meniszkuszszakadás a térdízületeinkre gyakran ható erőhatások miatt.
A hirtelen ütközés, a gyors megállás vagy elindulás, valamint az ízületre gyakorolt hirtelen mozgás a leggyakoribb okai a szakadásnak vagy a szakadásnak.
A képalkotó diagnosztika segítségével az egészségügyi szakemberek egy osztályozási rendszer szerint diagnosztizálják ezeket a sérüléseket, függetlenül attól, hogy izom, ín vagy szalag sérült-e meg. Az osztályozási skála a következők alapján osztályozható:
I. fokozat
Kisebb szakadás, a rostok minimális nyírásával, ha van egyáltalán. Gyakran “nyúlásnak” tekinthető, és rendszeresen 4-6 hetes gyógyulási idővel rendelkezik a helytől függően. Megfelelő erősítéssel a sérülésből való visszatérés után kevés komplikáció lép fel.
II. fokozat
Mérsékelt szakadás, amely a rostok elmozdulásával és leválásával jár. Ez egy sokkal súlyosabb sérülés, és a kiterjedéstől függően hónapokig tartó felépüléssel jár. Ebben a fokozatban műtétre lehet szükség a sérülés helye és a környező szövetek rendelkezésre álló vagy hiányzó mennyisége alapján, amelyeket meg kell erősíteni, hogy megtartsák.
III. fokozat
Ez a szakadásnak nevezett teljes szakadás, amely gyakran nagyon traumás sérülésnek tekinthető, és szinte mindig műtétet igényel a megfelelő funkció helyreállítása érdekében, függetlenül attól, hogy hol és milyen típusú szövetről van szó. A felépülés még akkor is sok hónapot vehet igénybe, ha nem a műtétet választják.
Minden típusú szakadás okozhat problémákat a betegeknek, de a teljes szakadásból sokkal nehezebb hosszú távon felépülni, mivel nagyon sok szövetet kell helyreállítani. A szakadások gyakran nyilvánvaló deformitásokkal (például az ín feltekeredésével) és hallható pukkanással járnak, míg a szakadások sokkal finomabbak, és csak fájdalommal járhatnak.