Carotis artéria betegség

Mi a carotis artéria betegség?

A carotis artériák a fő erek, amelyek a vért és az oxigént szállítják az agyba. Ha ezek az artériák beszűkülnek, azt nyaki verőér-betegségnek nevezzük. Nevezhetjük nyaki verőérszűkületnek is. A szűkületet az érelmeszesedés okozza. Ez a zsíros anyagok, a kalcium és más salakanyagok felhalmozódása az artériabélben. A nyaki verőér-betegség hasonló a koszorúér-betegséghez, amelynél a szív artériáiban keletkezik felhalmozódás, és szívrohamot okozhat.

A nyaki verőér-betegség csökkenti az oxigén áramlását az agyba. Az agynak állandó oxigénellátásra van szüksége a működéshez. A vérellátás rövid szünete is problémákat okozhat. Az agysejtek már néhány perc után elkezdenek elhalni vér és oxigén nélkül. Ha a nyaki verőerek szűkülete eléggé súlyossá válik ahhoz, hogy a véráramlás elakadjon, az stroke-ot okozhat. Ha egy plakkdarab letörik, az szintén elzárhatja az agy vérellátását. Ez szintén stroke-ot okozhat.

Mi okozza a nyaki verőér betegséget?

A legtöbb nyaki verőér betegséget az érelmeszesedés okozza. Ebben az állapotban az artériák belső rétege mentén zsírlerakódások halmozódnak fel, amelyek plakkot képeznek. A megvastagodás beszűkíti az artériákat, és csökkenti a véráramlást, vagy teljesen elzárja a vér áramlását az agyba.

Ki van kitéve a nyaki verőérbetegség kockázatának?

Az ateroszklerózissal kapcsolatos kockázati tényezők közé tartoznak:

• Idősebb kor

• Férfi

• Családi előzmények

• Rasszus

  .

• Genetikai tényezők

• magas koleszterinszint

• magas vérnyomás

  .

• Dohányzás

• Diabétesz

• Túlsúly

• Túlsúlyos étrend

• magas telített zsírsavakban

• Hiányos testmozgás

Bár ezek a tényezők növelik az egyén kockázatát, nem mindig okozzák a betegséget. A kockázati tényezők ismerete segíthet abban, hogy változtasson az életmódján, és orvosával együttműködve csökkentse a betegség kialakulásának esélyét.

Melyek a nyaki verőérbetegség tünetei?

A nyaki verőérbetegségnek nem feltétlenül vannak tünetei. Néha a betegség első jele egy átmeneti iszkémiás roham (TIA) vagy stroke.

A átmeneti iszkémiás roham (TIA) az agy egy területének hirtelen, átmeneti vérellátási zavarát jelenti. Általában néhány perctől egy óráig tart. A tünetek 24 órán belül teljesen elmúlnak, teljes gyógyulással. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, akkor stroke-ról van szó. A TIA vagy a stroke tünetei a következők lehetnek:

• A test egyik oldalán lévő kar vagy láb hirtelen gyengesége vagy ügyetlensége

• A test egyik oldalán lévő kar vagy láb hirtelen bénulása

• A koordináció vagy mozgás elvesztése

• Zavarodottság, csökkent koncentrációs képesség, szédülés, ájulás, vagy fejfájás

• Zsibbadtság vagy érzéskiesés az arcon, karban vagy lábban

• A látás átmeneti elvesztése vagy homályos látás

• Képtelenség tisztán beszélni vagy beszédzavar

Ha Önnél vagy szeretteinél a fenti tünetek bármelyike jelentkezik, azonnal hívjon orvosi segítséget. A TIA figyelmeztető jel lehet arra, hogy hamarosan stroke következik be. A TIA azonban nem minden stroke-ot előz meg.

A TIA és a stroke tünetei megegyeznek. A stroke az agy vérellátásának elvesztése (iszkémia), amely elég hosszú ideig tart ahhoz, hogy maradandó agykárosodást okozzon. Az agysejtek már néhány perc oxigénhiány után elkezdenek elhalni.

A stroke következtében fellépő fogyatékosság attól függ, hogy az agy mekkora és hol szenvedte el a véráramlás elvesztését. Ez magában foglalhatja a következő problémákat:

• Mozgás

• Beszéd

• Gondolkodás

• Emlékezés

• Bélműködés és hólyagműködés

• evés

• érzelmi kontroll

• egyéb létfontosságú testfunkciók

A felépülés a stroke méretétől és helyétől is függ. A stroke hosszú távú problémákat eredményezhet, például gyengeséget valamelyik karban vagy lábban. Bénulást, beszédkiesést vagy akár halált is okozhat.

A nyaki verőérbetegség tünetei más betegségeknek vagy problémáknak tűnhetnek. A diagnózis felállításához mindig keresse fel orvosát.

Hogyan diagnosztizálják a nyaki verőér-betegséget?

A teljes kórtörténet és a fizikális vizsgálat mellett a nyaki verőér-betegség vizsgálatai közé tartozhatnak:

• A nyaki verőerek meghallgatása. Ennél a vizsgálatnál orvosa egy sztetoszkópot helyez a nyaki verőér fölé, hogy meghallgassa a bruitnak (ejtsd: brew-ee) nevezett hangot. Ez a hang akkor keletkezik, amikor a vér áthalad a szűkült artérián. A bruit az érelmeszesedés jele lehet. De egy artéria lehet beteg anélkül is, hogy ezt a hangot produkálná.

• Karotis artéria duplex vizsgálat. Ezt a vizsgálatot a nyaki verőerek véráramlásának felmérésére végzik. Egy transzducernek nevezett szonda ultrahangos hanghullámokat bocsát ki. Amikor a jelátalakítót (mint egy mikrofont) bizonyos helyeken és szögekben a nyaki verőerekre helyezik, az ultrahangos hanghullámok a bőrön és más testszöveteken keresztül az erekhez jutnak, ahol a hullámok visszaverődnek a vérsejtekről. A jelátalakító a hullámokat egy erősítőhöz küldi, így az orvos hallja a hanghullámokat. E hangok hiánya vagy gyengesége azt jelentheti, hogy a véráramlás akadályozott.

• MRI-vizsgálat. Ez az eljárás nagy mágnesek, rádiófrekvenciás energia és egy számítógép kombinációját használja, hogy részletes képeket készítsen a test szerveiről és struktúráiról. Ennél a vizsgálatnál Ön egy nagy csőben fekszik, miközben mágnesek járják körbe a testét. Nagyon hangos.

• Mágneses rezonancia angiográfia (MRA). Ez az eljárás mágneses rezonancia technológiát (MRI) és intravénás (IV) kontrasztanyagot használ, hogy láthatóvá tegye az ereket. A kontrasztanyag hatására az erek szilárdnak tűnnek az MRI-képen, így az orvos láthatja őket.

• Komputertomográfiás angiográfia (CTA). Ez a vizsgálat röntgensugarakat és számítógépes technológiát használ kontrasztanyaggal együtt, hogy vízszintes vagy axiális képeket (gyakran szeleteknek nevezik) készítsen a testről. A CTA képeket mutat az erekről és a szövetekről, és hasznos a szűkült erek azonosításában.

• Angiográfia. Ezt a vizsgálatot annak felmérésére használják, hogy mennyire vannak elzáródva a nyaki verőerek, röntgenfelvételek készítésével, miközben kontrasztanyagot fecskendeznek be. A kontrasztanyag segít az orvosnak látni az artériák alakját és a vér áramlását az artériákon keresztül, miközben a röntgenfelvételek készülnek.

Hogyan kezelik a nyaki verőérbetegséget?

Az egészségügyi szolgáltatója az alábbiak alapján fogja kitalálni a legjobb kezelést:

• Hány éves

• Az általános egészségi állapota és kórtörténete

• Hogyan beteg

• Hogyan tudja kezelni az egyes gyógyszereket, eljárásokat, vagy terápiák

• Milyen hosszú ideig tart várhatóan az állapota

• Az Ön véleménye vagy preferenciája

Ha a nyaki verőér kevesebb mint 50%-ban szűkült, gyakran gyógyszerekkel és életmódváltással kezelik. Ha az artéria 50% és 70% közötti mértékben szűkült, az Ön esetétől függően gyógyszeres vagy műtéti beavatkozásra kerülhet sor.

A nyaki verőér betegség orvosi kezelése magában foglalhatja:

Életmódváltás

• Hagyja abba a dohányzást. A dohányzásról való leszokás csökkentheti a nyaki verőérbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Minden nikotintermék, beleértve az elektromos cigarettát is, szűkíti az ereket. Ez csökkenti a vér áramlását az artériákban.

• csökkenti a koleszterinszintet. Táplálkozzon zsírszegény, alacsony koleszterinszintű étrenddel. Egyen sok zöldséget, sovány húsokat (kerülje a vörös húsokat), gyümölcsöket és magas rosttartalmú gabonaféléket. Kerülje a feldolgozott, magas telített- és transzzsírtartalmú élelmiszereket. Ha a diéta és a testmozgás nem elegendő a koleszterinszint szabályozásához, gyógyszerekre lehet szüksége.

• A vércukorszint csökkentése. A magas vércukorszint (glükóz) károsíthatja és gyulladást okozhat a nyaki verőerek nyálkahártyájában. Szabályozza a vércukorszintet alacsony cukortartalmú étrenddel és rendszeres testmozgással. Ha cukorbeteg, gyógyszeres vagy egyéb kezelésre lehet szüksége.

• Tornázzon. A testmozgás hiánya súlygyarapodást okozhat, valamint növelheti a vérnyomást és a koleszterinszintet. A testmozgás segíthet az egészséges testsúly fenntartásában és csökkentheti a nyaki verőérbetegség kockázatát.

• A vérnyomás csökkentése. A magas vérnyomás kopást és gyulladást okoz az erekben, ami növeli az artériaszűkület kockázatát. A vérnyomásnak a legtöbb ember esetében 140/90 alatt kell lennie. A cukorbetegeknek még alacsonyabb vérnyomásra lehet szükségük.

Medicinák

A nyaki verőérbetegség kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak:

• Trombocitaellenes szerek. Ezek a gyógyszerek a vérlemezkéket a vérben kevésbé teszik képessé arra, hogy összetapadjanak és vérrögöket okozzanak. Az aszpirin, a klopidogrél és a dipiridamol példák a trombocitaellenes gyógyszerekre.

• Koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek. A sztatinok a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek egy csoportját alkotják. Ide tartozik a szimvasztatin és az atorvasztatin. Vizsgálatok kimutatták, hogy bizonyos sztatinok csökkenthetik a nyaki verőér falának vastagságát és növelhetik az artéria nyílásának méretét.

• Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek. Számos különböző gyógyszer hat a vérnyomás csökkentésére.

Ha a nyaki verőér 50% és 69% között szűkül, agresszívabb kezelésre lehet szüksége, különösen, ha tünetei vannak.

A 70%-nál nagyobb nyaki verőér-szűkület esetén általában műtétet javasolnak. A műtéti kezelés csökkenti a tünetek, például TIA vagy kisebb stroke után fellépő stroke kockázatát.

A nyaki verőérbetegség műtéti kezelése magában foglalja:

• Carotid endarterektómia (CEA). Ez a műtét a plakk és a vérrögök eltávolítása a nyaki verőerekből. Az endarterektómia segíthet megelőzni a stroke-ot azoknál az embereknél, akiknek tünetei vannak és 70%-os vagy annál nagyobb szűkületük van.

• Karotis artéria angioplasztika stenteléssel (CAS). Ez egy lehetőség azok számára, akiknél nem lehetséges a carotis endarterectomia. Egy nagyon kicsi üreges csövet, vagy katétert használ, amelyet az ágyékban lévő ereken keresztül a nyaki verőerekhez vezetnek. Miután a katéter a helyére került, egy ballont fújnak fel, hogy megnyissák az artériát, és egy sztentet helyeznek be. A stent egy vékony, fémhálós keret, amelyet az artéria nyitva tartására használnak.

Melyek a nyaki verőérbetegség szövődményei?

A nyaki verőérbetegség fő szövődménye a stroke. A stroke súlyos fogyatékosságot okozhat, és akár halálos kimenetelű is lehet.

Megelőzhető-e a nyaki verőérbetegség?

A nyaki verőérbetegséget ugyanúgy megelőzheti vagy késleltetheti, mint a szívbetegséget. Ez magában foglalja:

• Az étrend megváltoztatását. Fogyasszon egészséges étrendet, amely sok friss gyümölcsöt és zöldséget, sovány húsokat, például baromfit és halat, valamint zsírszegény vagy zsírmentes tejtermékeket tartalmaz, Korlátozza a só, a cukor, a feldolgozott élelmiszerek, a telített zsírok és az alkohol fogyasztását.

• Tornázzon. Törekedjen heti legalább 3-4 napon 40 perc mérsékelt vagy erőteljes szintű fizikai aktivitásra.

• Kezelje a testsúlyát. Ha túlsúlyos, tegyen lépéseket a fogyás érdekében.

• Hagyja abba a dohányzást. Ha dohányzik, szokjon le a szokásról. Jelentkezzen be egy dohányzásról leszoktató programba, hogy növelje a siker esélyeit. Kérdezze meg orvosát a vényköteles lehetőségekről.

• Kontrollálja a stresszt. Tanulja meg kezelni a stresszt az otthoni és a munkahelyi életében.

Mikor hívjam fel az egészségügyi szolgáltatómat?

Tanulja meg a stroke tüneteit, és a családtagjai is ismerjék meg azokat. Ha úgy gondolja, hogy stroke tünetei vannak, azonnal hívja a 911-et.

Főbb tudnivalók a nyaki verőérbetegségről

• A nyaki verőérbetegség a nyaki verőerek szűkülete. Ezek az artériák szállítják az oxigéndús vért a szívből az agyba.

• A nyaki verőerek szűkülete stroke-ot vagy a stroke tüneteit okozhatja, ezért azonnal kezelni kell.

• A karotiszbetegség kockázatának csökkentésének egyik módja a zsír- és koleszterinszegény, zöldségekben, sovány húsokban, gyümölcsökben és rostokban gazdag étrend. A testmozgás, a dohányzásról való leszokás, a vérnyomásszabályozás és a gyógyszerek szintén segíthetnek.

• A nyaki verőerek szűkületét műtéttel vagy angioplasztikával és sztenttel lehet megnyitni.

• A karotisz artéria betegségnek nem feltétlenül vannak tünetei, de ha jelentős kockázati tényezőkkel rendelkezik, keresse fel egészségügyi szolgáltatóját szűrés és diagnózis céljából.