A dadogáshoz hasonlóan a cluttering is egy folyékonysági zavar, bár a cluttering sokkal kevésbé gyakori. A clutteringet gyakran összekeverik a dadogással, de a zavarok nem ugyanazok. (További információért lásd a “Dadogás” című részt). Hogy tisztázzuk a két rendellenesség közötti különbséget, a dadogó személy jellemzően tudja, hogy mit akar mondani, de úgy tűnik, hogy nem tudja helyesen és simán megformálni a szavakat az artikulátorokkal. Másrészt a dadogó személy nem tudja hatékonyan rendszerezni a szavakat a fejében, hogy folyékony beszédet produkáljon. A dadogást tehát beszédzavarnak tekintjük (a hangképzés mechanikus folyamatának hibái), míg a zagyvaságot nyelvi zavarnak (a beszélő által megosztani kívánt gondolatok létrehozásának hibái). Mindkét rendellenességet logopédus (SLP) kezeli.
A dadogást gyors vagy szabálytalan beszédtempó vagy a beszédfolyamatban jelentkező túlzott zavarok (szünetek) jellemzik, amelyek megnehezítik a beszélő megértését. A szabálytalan ritmus, a rossz nyelvtan és a nem összefüggő szavak használata egy mondatban további tünetek. Lényegében a zavart beszélő a beszéd- és nyelvi hibák miatt nehezen fejezi ki a beszédként előadott gondolatait. A dadogónak már csak a beszédhibák alapján is nehézséget okoz a beszéd.
A normálisan folyékony beszélők is mutathatnak zavaros beszédet, ha idegesek lesznek. Előfordult már, hogy azt kívánta volna, bárcsak világosabban vagy más szavakkal fejezett volna ki valamit, például amikor nagy hallgatóság előtt kellett volna beszélnie? Lehet, hogy az idegei vették át a hatalmat, és befolyásolták, hogy mennyire világosan és tömören beszélt. Ha ez már megtörtént Önnel, akkor megtapasztalta, hogy mennyire zavarosan hangzik a beszéd. Az összevisszaságnak azonban nem feltétlenül van “ideges” összetevője. Ehelyett a zűrzavaros beszélő a hangulatától vagy érzelmeitől függetlenül nem tud gördülékeny beszédet produkálni. Hogy tovább bonyolítsuk a dolgokat, a rendetlenség dadogással is járhat, és az írást is befolyásolhatja a rendetlenség.
A rendetlenséget kezelni kell, hogy korlátozzuk a gyermek tanulmányaira és szociális interakcióira gyakorolt hatását. A rendetlenség olyan érzelmi problémákat is okozhat, mint a szorongás, a félelem vagy az elkerülés, ami negatívan befolyásolhatja a gyermek képességeit.