Background: Ez a post hoc elemzés a major depressziós zavarban (MDD) szenvedő betegeknél értékelte az aripiprazollal való hosszú távú kezelés biztonságosságát, tolerálhatóságát és hatékonyságát, amely bupropion vagy szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k)/szerotonin-norepinefrin visszavétel gátlók (SNRI-k) adjuváns kezelését jelenti.
Módszerek: Az 1-4 antidepresszáns kezelésre (ADT; SSRI, SNRI vagy bupropion) dokumentáltan nem megfelelő választ követően a kiegészítő aripiprazol 52 hetes, nyitott biztonsági vizsgálatában részt vevő de novo betegek (nem vettek részt 2 korábbi vizsgálatban) adatait post hoc elemezték. Az értékelések kiterjedtek a biztonságosságra és a tolerálhatóságra, a szexuális működésre (Massachusetts General Hospital Sexual Functioning Inventory ) és a Clinical Global Impressions-Severity (CGI-S).
Eredmények: Negyvenhét beteg kapott bupropiont plusz aripiprazolt, 245 pedig SSRI/SNRI-t plusz aripiprazolt; 19 (40,4%), illetve 78 (31,8%) beteg fejezte be az 52 hetes kezelést, és 46, illetve 242 beteg kapott ≥1 adag vizsgálati gyógyszert (biztonsági minta). A kezelés megszakításáig (bármilyen okból) eltelt medián idő 184,0 nap volt. Összességében a bupropion csoportban a betegek 97,8%-ánál, az SSRI/SNRI csoportban pedig 93,8%-ánál fordult elő ≥1 nemkívánatos esemény. A leggyakoribb kezeléssel járó nemkívánatos események a fáradtság (26,1%) és a szomnolencia (21,7%) voltak bupropion esetében, valamint a fáradtság (23,6%) és az akathisia (23,6%) SSRI/SNRI esetében. A testsúly átlagos változása az 52. héten (megfigyelt esetek) bupropion esetében +3,1 kg, SSRI/SNRI esetében +2,4 kg volt. Az éhomi glükóz kezeléssel járó, potenciálisan klinikailag releváns rendellenességei a betegek 8,3%-ánál fordultak elő bupropionnal és 17,4%-ánál SSRI/SNRI-vel; az éhomi összkoleszterinszint rendellenességeinek előfordulása 25,0%, illetve 34,7% volt. Az éhgyomri glükóz átlagos (SE) változása a kiindulási értékhez képest 1,4 (1,9) mg/dl volt bupropionnal és 2,7 (1,5) mg/dl SSRI/SNRI-vel. A kiindulási MGH-SFI tételek pontszámai kevésbé súlyos károsodást jeleztek a bupropion esetében, szemben az SSRI/SNRI-vel; mindkét csoportban a legtöbb MGH-SFI tétel javulást mutatott az 52. héten. A CGI-S átlagos javulása az 52. héten (az utolsó megfigyelés átvitele) -1,4 volt a bupropion esetében és -1,5 az SSRI/SNRI esetében (hatékonysági minta).
Következtetések: A bupropionhoz vagy SSRI/SNRI-hez adott hosszú távú kiegészítő aripiprazol-terápia során nem voltak váratlan AE-k, és a tünetek javulása hasonló volt az ADT-csoportok között. Az antidepresszánsokat szedő MDD-s betegek szexuális működése is mérsékelten javult az aripiprazol hozzáadása után.
A vizsgálat regisztrálása: ClinicalTrials.gov: NCT00095745 (2004. november 9.).