“Mindent az abszolút határig kell vinni, különben az élet unalmas lesz.” – Dario Argento
Dario Argento olasz filmrendező 1970 óta a grafikai sokkok területén vájta ki fényes karrierjét. Megteremtette az intenzív ijesztgetések művészetét, olyanokat, amelyekben a nézők vizuálisan átitatódnak. Korábbi munkái a giallo kategóriába tartoznak, ami egy olasz kifejezés, amely a filmek vagy az irodalom egy olyan alműfaját írja le, amely a feszültségre, a rejtélyre és a horrorra összpontosít. Argento uralkodott ezen a területen, korábbi alkotásai a maguk korában lesújtóak voltak. Nemcsak az ötletek voltak eredetiek, de a kivitelezésük is mesteri volt.
A 80-as évek nem voltak ilyen termékenyek Argento számára, mint például az 1985-ös Démonok című produkció, amelyet ő írt és producált. Bár az Élőholtak éjszakája és A harcosok keresztezésének tűnik, a valóságban unalmas, rosszul játszott és felejthető. Kritikai szempontból a munkássága az elmúlt három évtizedben lecsúszott, csak rövid pillantások mutatják meg a férfi nagyszerűségét, mint például az Álmatlanok (2001) című Max Von Sydow-thrillerben. Egy olyan filmrendezőtől, aki egykoron új utakat tört be és határokat döngetett, ez kissé frusztráló.
A végső hanyatlásától függetlenül azonban Dario Argento Alfred Hitchcock fenyegető munkássága óta az egyik legnagyobb hatású rendező lett a maga területén. Sőt, még Peter Strickland ezen a héten megjelenő In Fabric című filmje is egyértelműen az olasz filmrendezőnek köszönheti munkásságát. Argento munkásságának öt mérföldkőnek számító filmjét véve alapul, a férfi zsenialitása a felszínre tör, minden értelemben bátorságot és dicsőséget egyaránt felmutatva.
#1. The Bird With the Crystal Plumage (1970)
Argento debütálása és első nagy sikere Olaszországon kívül, a The Bird With the Crystal Plumage vagy A galériagyilkosságok című filmben Sam Dalmas (Tony Musante) amerikai írót követhetjük nyomon, aki Rómában nyaral. Inspirációt és gyógyírt keresve írói blokkjára, belekeveredik egy sorozatgyilkos ügyébe, aki számos nőt gyilkol szerte a városban. Sam szemtanúja lesz az egyik ilyen halálesetnek egy művészeti galériában, és érzelmileg belekeveredik a “fekete kesztyűs” gyilkos elfogásába. Ez a giallo mozi a javából: feszültséggel teli, szórakoztató, és a rettegés érzése a stilizált horrorral párosul, amit Argento későbbi filmjeiben tökéletesíteni fog.
#2. Mélyvörös (1975)
1975-re Argento elkezdte csiszolni a mesterségét, és teljesen beleásta magát a horrorba. Ennek egyértelmű példája a Mélyvörös (Profondo Rosso). A rendezőnek ez a munkája mutatja be igazán vizuális stílusát a kamera mögött, mivel az áldozatokban érzett fájdalmat tökéletesen közvetíti a néző felé.
A Mélyvörös a mítoszok, a folklór és a mindent meghatározó titokzatos gyilkos története, valamint egy történelmi gyilkosság és A sikolygó gyermek háza című könyv. Ez a film összetett, izgalmas, a cselekmény fordulatai és a hátborzongató gyilkosságok gyönyörűen egészítik ki Argento víziójának kivitelezését. Az olasz progresszív rockzenekar, a Goblin (akik beugrottak, miután a Pink Floyd visszautasította a lehetőséget) filmzenéje csak tovább fokozza azt a hátborzongató atmoszférát, amelyet a filmkészítő teremtett, hogy a rémálmok világába rabolja a nézőket. Ez a film még jóval a végső stáblista után is veled marad.
#3. Suspiria (1977)
A 2018-ban Luca Guadagnino által készített, négy évtizeddel ezelőtti eredeti még mindig az a borzongást keltő mestermű, amihez foghatót nem találni. Egy amerikai balett-táncosnő, Suzy Bannion (Jessica Harper) történetét követi nyomon, aki Németországba utazik, hogy a Tanz Dance Dance Academy-n tanuljon, és a gyilkosságok világába keveredik.
Vizuálisan lenyűgöző, a vér és a feszültség mesterműve, amely stílusos háttérrel küzd. Tekintettel arra, hogy a gyengén szinkronizált angol csalódás, az eredeti feliratos vágás a legjobb. Ettől függetlenül a Suspiriában gyakran nincs szükség szavakra. Argento élénk vörös, kék és zöld színekben pompázó technicolor díszletei elég feszültséget teremtenek ahhoz, hogy traumatizálják az érzékeket. Bár következő projektje és tematikus folytatása, az Inferno (1980) nem érte el ennek a sokkolónak a kezdeti hatását, a Suspiriát joggal emlegetik Az ördögűzővel egy ligában.”
#4. Tenebrae (1982)
Ezzel az 1982-es kiadvánnyal a rendező visszatért eredeti feszültségkeltő legjobbjaihoz, és időnként Hitchock legjobbjaival kerül egy szintre. Ez a thriller a legfestőibb helyszíneket használja fel a legvéresebb véres vérengzésekhez.
Hasonlóan A kristályszőke madárhoz. A Tenebrae egy írót követ. Ezúttal Peter Nealnek (Anthony Franciosa) hívják. Miközben Rómában könyvturnén van, és legújabb regényét, a “Tenebrae”-t népszerűsíti, az író megtudja, hogy egy gyilkos forgatókönyveket másol a könyvéből – életre keltve Neal saját erőszakos vízióit.
A Tenebrae-ben rejlő képzelet és összetettség – amely azt vizsgálja, hogy a véres és szenzációhajhász írás eredhet-e alkotója elfojtott és rejtett fixációiból – időnként nyomasztó lehet. Ennek eredménye azonban egy átgondoltabb slasher. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a szereplők csak azért vannak a vásznon, hogy megöljenek. A vér talán bőséges, de szükséges.
#5. Phenomena (1985)
A Phenomena egyrészt titokzatos sorozatgyilkosok, másrészt a pszichikai képességek és a telekinézis köré épül. Egy fiatal lányt, Jennifer Corvinót (Jennifer Connelly) követi, aki felfedezi, hogy képes kommunikálni a rovarokkal. Ez a felszínen, nos, haszontalannak tűnhet. A gyilkosságok felderítésében azonban sok mindent elér. Jennifer ugyanis meg tudja találni a lárvákat, amelyek a rothadó holttestekhez tapadnak. Mivel egy pszichopata gyilkos garázdálkodik, Jennifer kulcsszerepet kap az elfogásában, mivel adottságai elvezethetnek a felelősökhöz.
A stílusos díszletek sokkal visszafogottabbak, mint a korábbi filmekben, és a színészi játékot is kritizálták a korabeli kritikákban. Utólag visszatekintve azonban egy tehetséges fiatal lány, aki a holttestek maradványaihoz tapadó bogarak segítségével képes megoldani a rejtélyeket, zseniális, bizonyítva, hogy Argento még a nyolcvanas évek közepén sem veszített semmit egyedülálló fantáziájából.
Featured Image Credit