A latin numĕrus szóból származó szám kifejezés egy mennyiségnek az egységéhez viszonyított kifejezésére utal. Ez tehát egy jel vagy jelek összessége. Egy (1), kettő (2), három (3), négy (4), öt (5), hat (6), hét (7), nyolc (8), kilenc (9) és nulla (0) a természetes számok. Megjegyzendő azonban, hogy egyes matematikusok a nullát nem sorolják a természetes számok közé.
Az egész számok halmaza a természetes számokból és a negatív számokból (-1, -2, -3 stb.) áll. A számelmélet más osztályozásokat is ismer, például a prímszámokat (az a természetes szám, amelynek csak két osztója van: önmaga és egy) és a racionális számokat (amelyek két olyan egész szám hányadosaként ábrázolhatók, amelyek nevezője nem nulla).
Ezeken kívül még sokféle egyéb szám létezik. Így hivatkozhatunk az úgynevezett római számokra is, amelyek az ókori Róma idején létrehozott számrendszert alakítják ki, és amelyek kifejezetten nagybetűkkel jelölik a különböző mennyiségeket.
Így például a V az 5 számnak felel meg, az L az 50-nek, a D értéke 500, az M az 1000-nek, az X pedig a 10-nek.
Ugyanígy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a rendszámoknak nevezett számok létezését sem, amelyek rendezett halmazok létrehozására, egy adott sorozat rendjének megadására szolgálnak. Így lenne: első, második, harmadik, negyedik…
Az utóbbiakkal szemben vannak az úgynevezett kardinális számok, amelyeket alapvetően a számolásra használnak. Ezek közé tartozik az 1, 2, 3, 4…
Mindezen számok mellett beszélhetünk még arab számokról, amelyek az arab számrendszerbe tartoznak, vagy tört számokról, amelyeket törtként azonosítunk. Az utóbbi esetre példa lenne a 2/3.
Mindehhez hozzá kell tennünk azt a tényt, hogy van egy sor olyan szám, amelyről úgy tartják, hogy rejtélyeket rejt magában, vagy amelyek egy nagyon különleges elemhez kapcsolódnak. Így például a 666 a Sátánhoz kapcsolódik, amint az az Újszövetségi Apokalipszisből is kiderül.
Másrészt, a szám ismert, hogy emberek vagy dolgok számára utal (“A nézők nagy számban jöttek”); egy folyóirat egymást követő számaira (“A magazin következő száma 150 oldalas lesz”); és egy előadás részeire vagy számaira (“A bohócszám volt a legviccesebb”).
A lottó- vagy tombolajegyet is számnak nevezik: “Ha kisorsolják a számomat, veszek egy új autót.”
A Számok a Biblia egyik könyve, amely az Ószövetség részét képezi, Leviticus és Deuteronomium között. A Pentateuchushoz tartozó Számok könyve Mózesnek tulajdonítható, és feltehetően i. e. 1300 körül íródott
.