Dinamikus poszturográfia

• Hírlevél
• Juttatási kérelem
• leírás
• előzetes jóváhagyás
• Szabályzat
• eljárási kódok
• Kiválasztott hivatkozások
• Szabályzat előzményei

Egészségügyi szabályzat: Felülvizsgálták: 2000. december

Felülvizsgálták: 2000. december: 2020. július

Felülvizsgálták:

Figyelmeztetés:

Ez a szabályzat klinikai jellegű információkat tartalmaz. A szabályzat nem minősül orvosi tanácsadásnak. A jelen szabályzatban szereplő információkat a Wellmark arra használja fel, hogy meghatározza, hogy a Wellmark tag egészségügyi ellátási tervének feltételei fedezik-e az orvosi kezelést. Az orvosok és más egészségügyi szolgáltatók felelősek az orvosi tanácsadásért és kezelésért. Ha különleges egészségügyi ellátási igényei vannak, forduljon a megfelelő egészségügyi szakemberhez. Ha a jelen dokumentum hozzáférhető változatát szeretné kérni, kérjük, forduljon az ügyfélszolgálathoz a 800-524-9242-es telefonszámon.

Juttatási kérelem:

A juttatások meghatározása a szolgáltatások nyújtásának időpontjában hatályos, alkalmazandó szerződési nyelven alapul. Kizárások, korlátozások vagy kivételek alkalmazhatók. Az ellátások a szerződés alapján változhatnak, és az egyéni tagi ellátásokat ellenőrizni kell. A Wellmark csak akkor határozza meg az orvosi szükségességet, ha az ellátás létezik, és nem alkalmazhatóak szerződéses kizárások. Ez az orvosi szabályzat nem feltétlenül vonatkozik a FEP-re. Az ellátásokat a Szövetségi Alkalmazotti Program határozza meg.

Ez az orvosi irányelvek dokumentum az orvosi technológia állapotát írja le a dokumentum kidolgozásának időpontjában. Azóta új technológia jelenhetett meg, vagy új orvosi szakirodalom jelenhetett meg. Ezt az orvosi szabályzatot rendszeresen felülvizsgálják és frissítik, amint a tudományos és orvosi szakirodalom hozzáférhetővé válik.

leírás:

A kiegyensúlyozatlansági panaszok gyakoriak az idősebb felnőttek körében, és hozzájárulnak az elesés kockázatához ebben a populációban, valamint halálozási és rokkantsági okot jelentenek ebben a populációban az Egyesült Államokban. Az egyensúly fenntartása összetett fiziológiai folyamat, amely a vestibuláris, vizuális és proprioceptív/somatoszenzoros rendszer, valamint a központi reflexmechanizmusok kölcsönhatását igényli. Az egyensúlyt a beteg általános egészségi állapota is befolyásolja (pl. izomtónus, erő, mozgástartomány). Ezért az alapjául szolgáló egyensúlyzavar azonosítása és kezelése nehéz lehet. Az általánosan használt egyensúlyfunkciós tesztek (pl. elektronystagmográfia, rotációs széktesztek) megkísérlik mérni a vestibularis elváltozás kiterjedését és helyét, de nem értékelik az egyensúly fenntartásának funkcionális képességét.

A dinamikus poszturográfia, más néven számítógépes dinamikus poszturográfia (CDP) a beteg egyensúlyi kontrollját vizsgálja olyan helyzetekben, amelyek célja az egyensúlyt a mindennapi tapasztalatok során befolyásoló tényezők elkülönítése. A poszturográfia kvantitatív információt nyújt a fennálló egyensúlyhiány mértékéről, de nem célja az egyensúlyzavarok meghatározott típusainak diagnosztizálása. Erre az eszközre példa a SMART EquiTest.

A számítógépes dinamikus poszturográfia célja, hogy kvantitatív információt nyújtson a páciens egyensúlytartási funkcionális képességéről. A páciens, aki az esések megelőzése érdekében hámot visel, egy zárt platformon áll, amelyet egy látómező vesz körül. A platform szögének megváltoztatásával vagy a vizuális mező eltolásával a vizsgálat a mozgáskoordinációt és a vizuális, szomatoszenzoros és vestibuláris információk szenzoros szerveződését értékeli, amelyek a testtartás ellenőrzése szempontjából fontosak. A páciens 6 különböző vizsgálati szituáción megy keresztül, amelyek célja az egyensúly vestibuláris, vizuális és proprioceptív/somatoszenzoros összetevőinek értékelése. Általánosságban a teszt az egyén egyensúlyát méri (a páciens tömegközéppontjának mozgását kiszámító erőplatform segítségével), miközben a vizuális és szomatoszenzoros jelzések megváltoznak. Ezek a tesztek aszerint változnak, hogy a szemek nyitva vagy csukva vannak-e, a platform rögzített vagy ingadozásra vonatkoztatott, és hogy a vizuális környezet rögzített vagy ingadozásra vonatkoztatott. Az ingadozásra való hivatkozás magában foglalja a platform vagy a vizuális környezet azonnali, számítógéppel támogatott módosítását, hogy az egybeessen az ingadozás által okozott testhelyzet-változásokkal. Az ingadozásra való hivatkozás célja az egyensúly fenntartásában általában részt vevő szomatoszenzoros vagy vizuális rendszerek pontos visszajelzéseinek kiiktatása. A teszt első 3 komponensében a támasztófelület stabil, és a vizuális jelzések vagy jelen vannak, vagy hiányoznak, vagy ingadozásra utalnak. A 4-6. tesztek során a támasztófelület az egyénhez képest ingadozik, és a vizuális jelzések vagy jelen vannak, vagy hiányoznak, vagy ingadozásra utalnak. Az 5. és 6. vizsgálatban az egyensúlyhoz rendelkezésre álló egyetlen pontos szenzoros jelzések a vestibuláris jelzések. A számítógépes dinamikus poszturográfia eredményeit felhasználták annak meghatározására, hogy milyen típusú információk (pl. vizuális, vestibuláris, proprioceptív) használhatók és nem használhatók az egyensúly fenntartásához. A számítógépes dinamikus poszturográfia nem diagnosztizálhat patológiát, és nem használható az elváltozás helyének lokalizálására.

Diagnosztikai poszturográfia

Klinikai kontextus és a vizsgálat célja

A számítógépes dinamikus poszturográfia célja az egyensúlyzavarral küzdő betegeknél annak eldöntése, hogy további diagnosztikai vizsgálatokat végezzenek-e (pl.pl. képalkotó vizsgálatok, amelyek önmagukban a klinikai kép alapján nem lennének indikáltak) vagy azonnali kezelés.

Páciensek

A releváns populáció(k) az egyensúlyi zavarral vagy szédüléssel jelentkező betegek. Elvárható, hogy ezeknél a betegeknél a tünetek alapján elvégezték a kezdeti alapvizsgálatot, amely magában foglalja a klinikai vizsgálatot és a kórtörténetet, megfelelő életjelekkel és ortosztatikus vérnyomásméréssel, és esetleg a tünetek alapján elvégezték az alapvizsgálatokat (pl. elektrokardiogram).

Eljárások

A beavatkozás a dinamikus poszturográfiás vizsgálatok egy csoportját foglalja magában. Számos teszt rendelkezik az FDA engedélyével, ilyen eszköz például a SMART EquiTest. A dinamikus poszturográfiával értékelt egyensúlyzavarban szenvedő betegeket általában járóbeteg-ellátásban látják. A vizsgálatokat audiológusok, fizikoterapeuták vagy technológiák végezhetik orvosok felügyelete mellett.

Versenyzők

A klinikai megjelenéstől függően az egyensúlyzavarban szenvedő betegek kezelése történhet pusztán klinikai értékeléssel vagy intenzívebb értékelésekkel, beleértve a vestibuláris működés vizsgálatát, amely a diszfunkció okának lokalizálására használható.

Eredmények

Az intersest eredményei az alapbetegség helyes diagnosztizálása és kezelése.

Klinikailag valid

A vizsgálatnak egy állapot jelenlétét vagy hiányát, egy állapot jövőbeni kialakulásának kockázatát vagy a kezelésre adott (kedvező vagy kedvezőtlen) választ kell kimutatnia.

Nem azonosítottak olyan vizsgálatot, amely a dinamikus poszturográfia érzékenységét és specificitását értékelte volna bármely konkrét egyensúlyzavar diagnosztizálására az általánosan elfogadott egyensúlytesztekkel összehasonlítva. Az egyensúly mérésére, amely egy fiziológiai paraméter, nem létezik standard kritériumteszt. Kritérium-standard összehasonlítás hiányában; az irodalomkutatás olyan tanulmányokat keresett, amelyek szisztematikusan összehasonlították a dinamikus poszturográfia és más egyensúlytesztek eredményeit megfelelő betegpopulációban (azaz olyan személyeknél, akiknél az egyensúlyi problémák miatt fokozott az elesés kockázata).

Sok tanulmányban használtak dinamikus poszturográfiát és más tesztet is az egyensúly értékelésére. Például Fritz et. al. (2015) a dinamikus és statikus poszturográfia, valamint a járási és egyensúlyzavar egyéb mérései közötti korrelációt értékelte 57 ambuláns, szklerózis multiplexben szenvedő betegnél. Két dinamikus poszturográfiás és 4 statikus poszturográfiás paramétert mértek. A járási sebességet (az alternatív tesztet) 2 módon mértük: (1) laboratóriumban az Optotrak Motion Capture System segítségével és (2) az időzített 25 lábas járáspróbával. A regressziós elemzés során a demográfiai adatok, a dinamikus poszturográfiás paraméterek egyike (anteroposterior kilengés) és a statikus poszturográfiás paraméterek egyike (nyitott szemek, széttárt lábak) a járási sebesség varianciájának 95,3%-át magyarázta. A dinamikus poszturográfiával mért nagyobb mértékű anteroposterior kilengés szignifikánsan összefüggött a nagyobb járási sebességgel. Bár a vizsgálat megállapította, hogy a dinamikus poszturográfia összefüggésbe hozható a járási sebesség mérésével, ennek az információnak a hasznossága a betegkezelésre gyakorolt hatás tekintetében bizonytalan.

A Ferrazzoli és munkatársai által végzett vizsgálat. (2015) a dinamikus poszturográfiát a Berg egyensúlyi skála pontszámával hasonlította össze. A Berg Balance Scale egy 14 tételből álló eszköz, amely különböző funkcionális feladatokban nyújtott teljesítményt értékel, amelyek mindegyike 0-tól 4-ig értékelhető (maximális pontszám 56 pont). Az alacsonyabb pontszámok nagyobb esésveszélyt jeleznek. A vizsgálatban 29, Parkinson-kórban (Parkinson-kór) szenvedő, egyensúlyi problémákra nem panaszkodó beteg és 12 egészséges, életkor és nem szempontjából megfelelő kontrollcsoport vett részt. A Berg egyensúly-skála pontszámai szignifikánsan alacsonyabbak voltak a Parkinson-kóros betegeknél, mint a kontrolloknál (p=0,002). Hasonlóképpen, a poszturográfiával végzett testingadozás-elemzés eredményei is szignifikánsan különböztek a Parkinson-kóros betegek és a kontrollok között. Konkrétan, a kontrollokhoz képest a PD-betegeknél magasabb volt a test ingadozás mérésének standard eltérése a nyitott szemmel (p=0,005) és a nyitott szemmel számolás (p=0,020) körülmények között. A PD-betegek standard eltérése szintén magasabb volt a kontrollokhoz képest a mediolaterális tengely mentén végzett poszturográfiában a nyitott szemmel végzett mérésnél (p=0,019), de az eredmények hasonlóak voltak a nyitott szemmel végzett számolásnál. A szerzők azt javasolták, hogy a poszturográfiát fel lehetne használni a Parkinson-kóros betegek korai egyensúlyzavarainak azonosítására, mielőtt klinikai tünetek alakulnának ki, és hogy rehabilitációs programokat lehetne kidolgozni az egyes egyensúlyi problémák kezelésére. Amint azt a következő fejezetben tárgyaljuk, hiányoznak a dinamikus poszturográfiával és anélkül kezelt betegek egészségi állapotát összehasonlító prospektív tanulmányok.

A dinamikus poszturográfiával kapcsolatos egyéb publikált irodalomban idősebb egyének és más populációk eséskockázatát vizsgálták. Whitney és munkatársai (2006) például visszamenőlegesen áttekintettek 100 olyan személy kartonját, akiket dinamikus poszturográfiával egy egyensúly- és esésambulanciára utaltak vestibularis diagnózissal. Azok a betegek, akik 6 hónap alatt többszörös esésről számoltak be, alacsonyabb kezdeti pontszámot értek el a szenzoros szerveződési teszten, mint azok, akik egy vagy semmilyen esésről nem számoltak be.

A dinamikus poszturográfiát további vizsgálatokban használták kutatási eszközként az egyensúly vizsgálatára (pl. idősebb felnőtteknél, Parkinsonos betegeknél, térdízületi artritiszes betegeknél); ezeket a vizsgálatokat nem a dinamikus poszturográfia klinikai érvényességének értékelésére tervezték. A dinamikus poszturográfiát kontrolltechnikának is tekintették az egyensúly értékelésének más újszerű módszereit értékelő vizsgálatokban. Például az Alahmari et. al. (2014) egy egyensúly rehabilitációs eszköz megbízhatóságát és érvényességét értékelte, és az eredményeket összehasonlította az EquiTestet használó dinamikus poszturográfiával.

Összefoglaló

A dinamikus poszturográfia diagnosztikus teljesítményének érzékenység és specificitás szempontjából történő leírása nehéz, mivel az egyensúly mérésére nincs valódi kritériumi standard. A rendelkezésre álló, a dinamikus poszturográfiát az egyensúly más típusú klinikai méréseivel összehasonlító vizsgálatok azt sugallják, hogy a poszturográfia eredményei korrelálnak ezekkel a mérésekkel; nem ismert azonban, hogy a dinamikus poszturográfia diagnosztikai tesztként használható-e.

Klinikailag hasznos

A vizsgálat akkor klinikailag hasznos, ha az eredmények felhasználása olyan kezelési döntésekhez nyújt információt, amelyek javítják az ellátás nettó egészségügyi eredményét. A nettó egészségügyi eredmény javulhat, ha a betegek helyes terápiát vagy hatékonyabb terápiát kapnak, vagy elkerülhetik a szükségtelen terápiát, vagy elkerülhetik a szükségtelen vizsgálatokat.

A klinikai hasznosság közvetlen bizonyítékát olyan vizsgálatok szolgáltatják, amelyek összehasonlították a teszttel és anélkül kezelt betegek egészségügyi eredményeit. Mivel ezek beavatkozási tanulmányok, az előnyben részesített bizonyítékok randomizált, kontrollált vizsgálatokból származnak.

A klinikai hasznosságra vonatkozó közvetett bizonyítékok a klinikai érvényességen alapulnak. Ha a bizonyítékok nem elegendőek a teszt teljesítményének bizonyítására, nem lehet következtetéseket levonni a klinikai hasznosságra vonatkozóan.

Nem azonosítottak olyan randomizált vagy nem randomizált, kontrollált vizsgálatot, amely összehasonlította volna a betegek egészségügyi kimenetelét, amikor a kezelési döntéseket a dinamikus poszturográfia eredményeivel és azok nélkül hozták meg.

Egy sor retrospektív vizsgálat ismertette a teljes orvosi és neurootológiai anamnézis és fizikális vizsgálat eredményein alapuló, a platform poszturográfiát is tartalmazó, személyre szabott edzésprogramot. Nem világos azonban a dinamikus poszturográfia hozzájárulása az általános értékeléshez és a testmozgásprogram testre szabásához. A jelentések nem írták le különösen, hogy hogyan (vagy módosították-e) az edzésprogramokat a platform-posturográfiával azonosított konkrét hiányosságok alapján. A személyre szabott vestibularis rehabilitációs programokat standard tesztekből álló akkumulátorral lehet kidolgozni. Ezeket a retrospektív jelentéseket a szelekciós torzítás és a nyomon követés hiánya is korlátozta. Ráadásul, bár ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy az egyénre szabott terápia javíthatja a betegek eredményeit, egyetlen kontrollált vizsgálatban sem vizsgálták, hogy az egyénre szabott terápiás programok hatékonyabbak-e, mint az általános vestibularis gyakorlatok.

Egyébként más kapcsolódó vizsgálatokban a poszturográfiát a betegek klinikai beavatkozást követő értékelésében alkalmazták. Ilyen például a Parkinson-kóros (PD) betegekkel végzett vizsgálatok.

Összefoglaló

Nincsenek közvetlen bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a dinamikus poszturográfia hogyan használható az eredmények javítására. Egy diagnosztikai tesztre vonatkozó közvetlen bizonyíték hiányában néha a bizonyítékok láncolata azonosítható az egészségügyi eredmények javulásának kimutatására. A dinamikus poszturográfia esetében azonban a klinikai érvényességre és a teszt gyakorlati alkalmazására vonatkozó bizonyítékok láncolata bizonytalan, ezért nem lehet következtetéseket levonni a klinikai hasznosságra vonatkozóan.

A bizonyítékok összefoglalása

A dinamikus poszturográfiában részesülő, egyensúlyzavar gyanúja esetén a bizonyítékok közé tartoznak az egyensúlyzavaros betegek és egészséges kontrollok eredményeinek keresztmetszeti összehasonlításai, valamint a klinikai ellátás részeként dinamikus poszturográfiával vizsgált betegek eredményeiről beszámoló retrospektív esetsorozatok. A dinamikus poszturográfiára nincsenek általánosan elfogadott referenciastandardok, ami megnehezíti annak meghatározását, hogy az eredmények hogyan alkalmazhatók a klinikai ellátásban. Nincsenek olyan tanulmányok, amelyek a dinamikus poszturográfia klinikai hasznosságát bizonyítanák, amelyek a kezelésben olyan változásokat eredményeznének, amelyek javítanák az eredményeket (pl. a tüneteket és a funkciót). A bizonyítékok nem elegendőek annak meghatározásához, hogy ez a technológia milyen hatással van a nettó egészségügyi eredményekre.

GYakorlati útmutató és állásfoglalások

American Academy of Otolaryngology – Head and Neck Surgery

Az American Academy of Otolaryngology – Head and Neck Surgery állásfoglalást és útmutatót adott ki, amelyek említik a dinamikus poszturográfiát:

• A 2014 szeptemberében felülvizsgált, az egyensúly- vagy szédülés-zavar gyanújában szenvedő egyének értékeléséről vagy terápiájáról szóló állásfoglalás a dinamikus poszturográfiát a 4 orvosilag indikált vizsgálat vagy értékelő eszköz egyikeként sorolta fel.
• 2017-ben frissítették a jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülésről szóló 2008-as klinikai gyakorlati útmutatót. Ebben a jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés kezeléséről szóló irányelvben a számítógépes poszturográfia az állapot diagnosztizálásához figyelembe vett 19 beavatkozás közül az 1. helyen szerepelt.

Regulációs státusz

A NeuroCom EquiTest® egy dinamikus poszturográfiás eszköz, amely az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságtól (FDA) 510(k) forgalombahozatali engedélyt kapott. Más dinamikus poszturográfiás készülékgyártók közé tartozik a Micromedical Technology, a Metitur és a Vestibular Technologies.

Előzetes jóváhagyás:

Nem alkalmazható

Politika:

A dinamikus poszturográfia minden indikációban vizsgálati eljárásnak minősül.

A szakirodalomban összességében gyenge bizonyítékok állnak rendelkezésre a dinamikus proszturográfia hatékonyságát illetően az egyensúlyzavar gyanújában szenvedő egyének esetében. A dinamikus proszturográfiára vonatkozóan nincsenek általánosan elfogadott referenciastandardok, ami megnehezíti annak meghatározását, hogy az eredmények hogyan alkalmazhatók a klinikai ellátásban. Nincsenek olyan tanulmányok, amelyek a dinamikus poszturográfia klinikai hasznosságát bizonyítják, amelyek a kezelésben olyan változásokat eredményeznének, amelyek javítanák az eredményeket (pl. a tüneteket és a funkciót). A bizonyítékok nem elegendőek annak meghatározásához, hogy ez a technológia milyen hatással van a nettó egészségügyi eredményekre.

Műveleti kódok és számlázási irányelvek:

A szolgáltatói szolgáltatások jelentéséhez használja a megfelelő CPT* kódokat, módosítókat, alfanumerikus (HCPCS 2. szintű) kódokat, bevételi kódokat és/vagy diagnóziskódokat.

• 92548 Számítógépes dinamikus poszturográfiás szenzoros szerveződési teszt (CDP-SOT), 6 állapot (azaz nyitott szem, csukott szem, vizuális kilengés, platform kilengés, csukott szem platform kilengés, platform és vizuális kilengés), beleértve az értelmezést és a jelentést;
• 92549 Számítógépes dinamikus poszturográfiás szenzoros szerveződési teszt (CDP-SOT), 6 feltétel (azaz nyitott szem, zárt szem, vizuális kilengés, platform kilengés, platform kilengés, platform és vizuális kilengés), beleértve az értelmezést és a jelentést; motoros kontroll teszttel (MCT) és adaptációs teszttel (ADT)

Kiválasztott hivatkozások:

• Furman JM. A poszturográfia szerepe a vestibularis betegek kezelésében. 1995;112:8-15.
• Allum JHJ, Shepard NT. A dinamikus poszturográfia klinikai alkalmazásának áttekintése az egyensúlyzavarok differenciáldiagnosztikájában. Journal of Vestibular Research 1999;9:223-252.
• Evans, MK Krebs DE. A poszturográfia nem teszteli a vestibulospinalis funkciót. Otolaryngol Head Neck Surg. 1999 Feb; 120(2):164-73.
• Ruckenstein MJ, Shepard NT. Egyensúlyi funkció vizsgálata; racionális megközelítés. Otolaryngologic Clinics of North America; Vol.33;No3;Jun 2000.
• Amin M, Girardi M, Konrad HR, Hughes L. A comparison of electronystagmography results with posturography findings from the Balance trak 500. Otol Neurol. 2002 Jul;23(4);488-93.
• Morgan SS, Beck WG, Dobie RA. A poszturográfia képes azonosítani a malingereket? Otol Neurol 2002 Mar;23(2):214-7.
• ECRI Institute. Dynamic Posturography for Balance Disorders. Plymouth Meeting (PA): ECRI Institute 2007 March 20. 9p. .
• Ebersbach, G & Gunkel, M. Posturography reflects clinical imbalance in Parkinson’s disease. Mov Disord. 2010 Dec 13.
• Pang MY, Lam FM, Wong GH, et al. Balance performance in head-shake computerized dynamic posturography: aging effects and test-retest reliability. Phys Ther. 2011 Apr;91(4):598.
• Balaguer Garcia R, Pitarch Corresa S, Baydal Bertomeu JM, Morales Suarez-Varela MM. Statikus poszturográfia dinamikus tesztekkel. A biomechanikai paraméterek hasznossága a vestibularis betegek értékelésében. Acta Otorrinolaringol Esp. 2012 Sep-Oct;63(5):332-8.
• Ganesan M, Pasha SA, Pal PK, Yadav R, Gupta A. Direction specific preserved limits of stability in early progressive supranuclear palsy: a dynamic posturographic study. Gait Posture. 2012 Apr;35(4):625-9.
• NeuroCom. Számítógépes dinamikus poszturográfia (CDP). Balance and Mobility
• American Academy of Otolaryngology-Head and Neck Surgery Foundation. Position Statement: Posturográfia. Entnet
• Bhattacharyya N, Baugh RF, Orvidas L, et al. American Academy of Otolaryngology-Head Neck, Surgery Foundation Clinical practice guideline: benign paroxysmal positional vertigo. Otolaryngol Head Neck Surg. 2008;139(5 Suppl 4):S47-81.
• Pang MY, Lam FM, Wong GH, et al. Balance performance in head-shake computerized dynamic posturography: aging effects and test-retest reliability. Phys Ther. Feb 2011;91(2):246-253. PMID 21148260
• Whitney SL, Roche JL, Marchetti GF, et al. A comparison of accelerometry and center of pressure measures during computerized dynamic posturography: a measure of balance. Gait Posture. Apr 2011;33(4):594-599. PMID 21333541
• Fritz NE, Newsome SD, Eloyan A, et al. Longitudinal relationships among posturography and gait measures in multiple sclerosis. Neurology. May 19 2015;84(20):2048-2056. PMID 25878185
• Ganesan M, Pasha SA, Pal PK, et al. Direction specific preserved limits of stability in early progressive supranuclear palsy: a dynamic posturographic study. Gait Posture. Apr 2012;35(4):625-629. PMID 22225854
• Lee JM, Koh SB, Chae SW, et al. Postural instability and cognitive dysfunction in early Parkinson’s disease. Can J Neurol Sci. Jul 2012;39(4):473-482. PMID 22728854
• Pierchala K, Lachowska M, Morawski K, et al. Sensory Organization Test outcomes in young, older and elderly healthy individuals – preliminary results. Otolaryngol Pol. Jul 2012;66(4):274-279. PMID 22890532
• Biggan JR, Melton F, Horvat MA, et al. Increased load computerized dynamic posturography in prefrail and nonfrail community-dwelling older adults. J Aging Phys Act. Jan 2014;22(1):96-102. PMID 23416307
• Ferrazzoli D, Fasano A, Maestri R, et al. Balance dysfunction in Parkinson’s disease: the role of posturography in development a rehabilitation programme. Parkinsons Dis. 2015;2015:520128. PMID 26504611
• Alahmari KA, Marchetti GF, Sparto PJ, et al. Estimating postural control with the balance rehabilitation unit: measurement consistency, accuracy, validity, and comparison with dynamic posturography. Arch Phys Med Rehabil. Jan 2014;95(1):65-73. PMID 24076084
• Izquierdo-Renau M, Perez-Soriano P, Ribas-Garcia V, et. al. Intra and intersession repeatability and reliability of the S-Plate(R) pressure platform. Gait Posture. Dec 02 2016;52:224-226. PMID 27936441
• UpToDate. Értékelés és szédülés gyermekeknél és serdülőknél. Theresa Walls M.D., MPH, Stephen J. Teach M.D., MPH. A téma utolsó frissítése: 2015. május 26.
• UpToDate. Meniere-kór. Howard S. Moskowitz M.D., PhD, Elizabeth A. Dinces M.D., Téma utolsó frissítése: 2017. május 22.
• UpToDate. A szédüléses beteg értékelése. Joseph M. Furman M.D., PhD, Jason JS Barton M.D., PhD, FRCPC. A téma utolsó frissítése 2015. június 10.
• American Academy of Otolaryngology-Head and Neck Surgery. Position Statement: Posturography.
• Bhattacharyya N, Baugh RF, Orvidas L, et. al. Klinikai gyakorlati útmutató: Jóindulatú paroxizmális pozíciós szédülés (frissítés). Otolaryngology – Head and Neck Surgery 2017, Vol. 156(3S) S1-S47.
• Buatois S, Gueguen R, Gauchard GC, et al. Posturography and risk of recurrent falls in healthy non-institutionalized persons aged over 65. Gerontology. Aug 2006;52(6):345-352. PMID 16905886
• Girardi M, Konrad HR, Amin M, et al. Predicting fall risks in an elderly population: computer dynamic posturography versus electronystagmography test results. Laryngoscope. Sep 2001;111(9):1528-1532. PMID 11568601
• Sinaki M, Lynn SG. Az esések kockázatának csökkentése proprioceptív dinamikus testtartás tréninggel kyphotikus testtartású osteoporotikus nőknél: randomizált pilot vizsgálat. Am J Phys Med Rehabil. Apr 2002;81(4):241-246. PMID 11953540
• Whitney SL, Marchetti GF, Schade AI. Az eséstörténet és a számítógépes dinamikus poszturográfia közötti kapcsolat egyensúly- és vestibularis zavarokkal küzdő személyeknél. Arch Phys Med Rehabil. Mar 2006;87(3):402-407. PMID 16500176
• Lim KB, Lee HJ. Számítógépes poszturográfiás mérés idős nőknél egyoldali térdízületi osteoarthritisben. Ann Rehabil Med. Oct 2012;36(5):618-626. PMID 23185725
• Lundin F, Ledin T, Wikkelso C, et al. Postural function in idiopathic normal pressure hydrocephalus before and after shunt surgery: Egy kontrollált vizsgálat számítógépes dinamikus poszturográfiával (EquiTest). Clin Neurol Neurosurg. Sep 2013;115(9):1626-1631. PMID 23489444
• Samy HM. Szédülés, szédülés és egyensúlyzavar. Medscape 2017. március 13-án frissítve
• Neurocom SMART EquiTest számítógépes dinamikus poszturográfia.

Politikai előzmények:

• 2020. július – Éves felülvizsgálat, a szabályzat felülvizsgálata
• 2019. július – Éves felülvizsgálat, a szabályzat megújítása
• 2018. július – Éves felülvizsgálat, a szabályzat felülvizsgálata
• 2017. július – Éves felülvizsgálat, Policy Renewed
• July 2016 – Annual Review, Policy Renewed
• August 2015 – Annual Review, Policy Revised
• September 2014 – Annual Review, Megújított irányelv
• Október 2013 – Éves felülvizsgálat, megújított irányelv
• December 2012 – Éves felülvizsgálat, megújított irányelv
• December 2011 – Éves felülvizsgálat, megújított irányelv
• December 2010 – Éves felülvizsgálat, megújított irányelv

A Wellmark orvosi irányelvek az új és megjelenő kezelések, eszközök, gyógyszerek stb. technológiai értékelésének összetett kérdésével foglalkoznak. Azért kerültek kidolgozásra, hogy segítsék a biztosítási juttatások kezelését, és nem minősülnek sem biztosítási ajánlatnak, sem orvosi tanácsadásnak. A Wellmark orvosi irányelvek csak részleges, általános leírást tartalmaznak a terv vagy program előnyeiről, és nem minősülnek szerződésnek. A Wellmark nem nyújt egészségügyi szolgáltatásokat, és ezért nem tud semmilyen eredményt vagy eredményt garantálni. A résztvevő szolgáltatók független vállalkozók, akik magánpraxist folytatnak, és nem a Wellmark vagy annak kapcsolt vállalkozásai alkalmazottai vagy ügynökei. A kezelő szolgáltatók kizárólagosan felelősek a tagok orvosi tanácsadásáért és kezeléséért. Orvosi irányelveinket frissíthetjük, ezért azok előzetes értesítés nélkül változhatnak.