J,
Az Ön írása: “Abból, amit én
J,
Írod:
J,
Azt, amit én
J,
Te írsz: “Abból, amit az egyik beszállítómtól itt DFW-ben megtudtam, a fűrészmagnak kevesebb ürege van, mint a furnérmagnak, ami mindig egy plusz. Azt gyanítom azonban, hogy a fűrészáru mag szerkezetileg nem olyan erős, mint a furnérmag.”
A gyakorlatban a kétféle mesterséges lemez nagyon eltérő minőségű, akárcsak a többi mesterséges anyag. Általában azt kapod, amiért fizetsz. Az üregek és a szilárdság mind a rétegelt lemezeknél, mind a furnérlemezeknél eltérőek, ahogyan az egyéb tulajdonságaik is. Rétegelt és farostlemezt (ahogyan itt Nagy-Britanniában gyakran nevezik a farostlemezt) egyaránt használtam bútorokhoz, és hamar megtanultam, hogy kerüljem az olcsó anyagot. Bár az utóbbi jó lehet puszta építési munkákhoz, amelyek láthatatlanok, amint a darab elkészült.
A rétegelt lemezeknél a legjobb, ha a gyakran nyírfa- vagy (ha jól emlékszem) almamagnak (az USA-ban) nevezett anyagot választjuk. Ezek kiváló minőségű belső furnérokkal készült rétegelt lemezek, és vastagságonként több réteggel rendelkeznek. A legjobbak garantáltan hézagmentesek. A sok réteg, valamint a jobb minőségű faanyagok általában jobb deszkát eredményeznek. A felületi furnérok általában szintén jó minőségűek – nincsenek a furnérvágógép által okozott csorba, nincsenek vad színváltozatok stb. Az ilyen rétegelt lemezek gyakran nehezek az olcsóbbakhoz képest – talán ez tükrözi a tartalmát: nyírfa, nem pedig névtelen (és gyakran nagyon puha) puhafa.
A farostlemez szintén változó minőségű, de nem tudok olyan “típusról” vagy márkanévről, amely a legjobb minőségű lenne (ez nem jelenti azt, hogy nincs ilyen márka). Én személy szerint a bútorgyártáshoz (szemben a beépítéssel) jobban szeretem a farostlemezt a rétegelt lemezzel szemben, mert úgy lehet megmunkálni, mintha tömör faanyag lenne; bár a furnér gyalulásával ne próbálkozz :-). Lehet vele fecskefarkakat és M&T-ket készíteni, feltéve, hogy el tudod rejteni a fűrészáru-mag részeket, amelyek a fugavágás során láthatóvá válnak. Csavarozhatsz bele, mintha tömör fa lenne. Gyakran könnyebb súlya van hasonló vastagság/merevség mellett, mint a rétegelt lemeznek.
Az alábbi hibákra kell figyelni a farostlemeznél:
* A farostlemezek ragasztva vannak-e üregek, sok csomó csomó, hasadás, vékony/zsíros/rövid darabok vagy egyéb hibák nélkül?
* Van-e két megfelelő furnérréteg – a vékony “látszó” furnér és egy vastagabb, amely megakadályozza, hogy a blokk mintázata átterjedjen a látszó furnérra? (Lásd alább)
* A tömbmintázat olyan, hogy növeli a tábla merevségét? A farostlemez sokkal merevebb lehet, mint a rétegelt lemez, ha a gyártó erre a célra választotta a mintázatot.
****
Meglehetősen sok szekrényt és hasonlót készítettem farostlemezből. A jobb minőségű cuccoknál lehetetlen megmondani, hogy melyik rész tömörfa és melyik farostlemez, ha már elkészült egy darab. Ahhoz, hogy ezt a hatást elérd, kerülnöd kell a forgácsolással vágott látványfurnérokat egy olyan furnérmintázat javára, amely úgy néz ki, mint egy összeragasztott deszka – a könyvmintás furnérszeletek általában leginkább tömör fára hasonlítanak, mintha egy vastag deszkát újrafűrészeltél volna.
Ezenkívül óvakodjon a rettegett telegrafálástól. Egyszer csináltam egy darabot juhar furnérozott farostlemezzel, ami úgy tűnt, hogy a látszó furnér és a farostlemez között van egy megfelelően vastag “alufurnér”. Ez az alufurnér azonban túl puha fa volt, és annak ellenére, hogy majdnem 1/8″ vastag volt, a blokkok így is, úgy is telegráfoltak. Ez egy nagyon enyhe hatás volt, amely csak erős fényben volt látható, de félreérthetetlen volt. Doh!
Noha minden faanyagot ingyen tudok felszedni, mégis meg kell vennem a farostlemezt. Egy teljes lap (8′ X 4′) 3/4″ jó anyagból több mint 100 fontba (150 dollár) kerülhet Nagy-Britanniában. Viszont ezzel nagyon jó minőségű furnért kapsz, általában mindkét oldalon. Ha hasonló minőségű szemcséket/színeket vásárolna tömör fából, az sokkal többe kerülne. Egy 8′ x 4′ méretű lap hosszú utat tesz meg egy szekrényben, mivel (gondos tervezéssel) nagyon kevés hulladék keletkezik.
Lataxe