Mindannyian úgy gondolunk magunkra, hogy különböző szükségleteink vannak – például az élelem iránti igény vagy a társaság iránti igény -, amelyek befolyásolják döntéseinket és viselkedésünket. Ez az elképzelés áll a motiváció egyes elméleteinek hátterében is. Abraham Maslow 1943-ban a szükségletek hierarchiáját javasolta, amely átfogja a motívumok spektrumát, a biológiaiaktól az egyéni szükségleteken át a társadalmiakig.
Maslow elmélete a motivációt bizonyos, a hosszú távú fejlődéshez szükséges szükségletek kielégítésének folyamataként határozza meg. Maslow szerint a szükséglet olyan viszonylag tartós állapot vagy érzés, amely megkönnyebbülést vagy kielégítést igényel, és hajlamos hosszú távon befolyásolni a cselekvést. Egyes szükségletek (például az éhség) kielégítésével csökkenhetnek, míg mások (például a kíváncsiság) nem.”
Maslow hierarchiája
Maslow elmélete egy egyszerű feltevésen alapul: az embernek vannak szükségletei, amelyek hierarchikusan rangsorolva vannak. Vannak olyan szükségletek, amelyek minden ember számára alapvetőek, és ezek hiányában semmi más nem számít. Ezek a szükségletek addig uralkodnak rajtunk, amíg ki nem elégítjük őket. Miután kielégítettük az alapvető szükségleteinket, ezek már nem szolgálnak motivációként, és elkezdhetjük a magasabb rendű szükségletek kielégítését.
Maslow az emberi szükségleteket egy piramisba rendezte, amely (a legalacsonyabb szinttől a legmagasabb szintig) a fiziológiai, a biztonság, a szeretet/hozzá tartozás, a megbecsülés és az önmegvalósítási szükségleteket tartalmazza. Maslow szerint az embernek ki kell elégítenie az alacsonyabb szintű szükségleteket, mielőtt a piramisban magasabb szinten előforduló szükségletekkel foglalkozna. Ha például valaki éhezik, elég valószínűtlen, hogy sok időt, vagy egyáltalán időt fog azzal tölteni, hogy azon töprengjen, vajon mások jó embernek tartják-e őt. Ehelyett minden energiája arra irányul, hogy találjon valami ennivalót.
Maslow szükséglethierarchiája
Maslow szükséglethierarchiájában a magasabb szintű szükségletek csak akkor követhetők, ha az alacsonyabb szintek kielégültek.
Fiziológiai szükségletek
A Maslow-féle szükségletek közül a legalapvetőbbek a fiziológiai szükségletek, például a levegő, az étel és a víz iránti igény. Ha például nagyon éhes vagy, minden viselkedésedet az ételkeresés igénye motiválhatja. Amint eszik, az ételkeresés megszűnik, és az étel iránti szükséglet már nem motiválja az embert.
Biztonsági szükségletek
Mihelyt a fiziológiai szükségletek kielégülnek, az emberek hajlamosak a biztonsági szükségletekkel foglalkozni. Biztonságban vannak-e a veszélytől, a fájdalomtól vagy a bizonytalan jövőtől? Ebben a szakaszban motiváltak lesznek arra, hogy viselkedésüket a menedék és védelem megszerzésére irányítsák e szükséglet kielégítése érdekében.
Szeretet/hozzátartozás szükségletei
Amikor a biztonsági szükségletek kielégültek, a szeretetre/hozzátartozásra irányuló társas szükségletek válnak fontossá. Ide tartozhat a más emberi lényekhez való kötődés, a szeretet igénye és a tartós kötődés kialakításának igénye. A kötődések hiánya negatívan befolyásolhatja az egészséget és a jólétet; ennek következtében az emberek motiváltak arra, hogy barátokat és romantikus partnereket találjanak.
Értékelési szükségletek
Mihelyt a szeretet és az összetartozás szükségletei kielégültek, a megbecsülési szükségletek előtérbe kerülnek. A megbecsülési szükségletek arra a vágyra utalnak, hogy a társaink tiszteljék őket, hogy fontosnak érezzük magunkat, és hogy megbecsüljenek bennünket. Az emberek gyakran keresik a módját annak, hogyan érhetik el az uralom érzését, és e szükségletek kielégítése érdekében kereshetik mások elismerését és dicséretét.
Szükséglet az önmegvalósítás
A hierarchia legmagasabb szintjén a figyelem az önmegvalósítás szükségletére irányul,amely lényegében a teljes potenciál elérésével egyenlő. Ez új készségek elsajátításában, új kihívások vállalásában és olyan viselkedésben nyilvánulhat meg, amely segíti az életcélok elérését. Maslow és más humanista teoretikusok szerint az önmegvalósítás az emberi természet pozitív aspektusainak humanista hangsúlyozását tükrözi. Maslow szerint ez egy folyamatos, egész életen át tartó folyamat, és az embereknek csak kis százaléka éri el ténylegesen az önaktualizált állapotot.