Az olyan probiotikumok, mint a Lactobacillus acidophilus, világszerte gyakran kerülnek be fermentált tejtermékekbe, amelyek közül a joghurt az egyik legnépszerűbb szállítóeszköz. Ahhoz, hogy a probiotikumokkal kapcsolatos feltételezett egészségügyi előnyök nagy része megvalósuljon, a fogyasztás időpontjában megfelelő mennyiségű életképes sejtet kell szállítani. Korábban azonban már kimutatták, hogy életképességük a hűtött tárolás során csökken. Ez a vizsgálat a joghurt-indító kultúrák hatását vizsgálta a L. acidophilus öt törzsének túlélésére, hangsúlyt fektetve az alacsony pH-ra és a savtermelésre. A L. acidophilus törzsek közötti eltérő túlélési viselkedést tovább elemeztük. Ebből a célból a L. acidophilus életképes sejtszámát hetente határozták meg 4°C-os tárolás során különböző típusú joghurtokban, amelyeket csak Streptococcus thermophilus, csak L. delbrueckii ssp. bulgaricus, mindkét starterkultúra faj vagy glükono-delta-lakton (GDL) felhasználásával készítettek. A pasztőrözött joghurtok kivételével minden joghurtfajtát L. acidophilussal kofermentáltak. A joghurtfiltrátot elemezték bármely gátló anyag jelenlétére és a hidrogén-peroxid mennyiségére. A L. acidophilus szaporodását nem befolyásolták az indító kultúrák, mivel minden törzs a tárolási időszak 0. napján magas szintet ért el. A 28 napos tárolási időszak alatt a L. acidophilus PIM703 és SBT2062 sejtszáma stabil maradt (~6 × 10(7)CFU/g) a két starterkultúrával készült joghurtokban, míg az ATCC 700396 és az NCFM sejtszáma legfeljebb 3, illetve 4,6 loggal csökkent. Amikor az indító kultúrákat GDL-lel helyettesítettük, minden törzs jól túlélte, ami arra utal, hogy az alacsony pH nem volt kritikus tényező a túlélésük szempontjából. Ezenkívül úgy tűnt, hogy az indító kultúrákkal készült joghurtokból gyűjtött szűrlet nagyobb gátló aktivitással rendelkezik a L. acidophilus ellen, mint a GDL-lel készült joghurtok. Az életképes starterkultúrák jelenléte szükséges volt ahhoz, hogy hátrányosan befolyásolja egyes törzsek túlélését, mivel a pasztőrözött joghurtok nem voltak hatással a túlélésükre. Különösen a L. delbrueckii ssp. bulgaricus által a L. acidophilus NCFM-re kifejtett gátló hatása volt erősen kifejezett, mint a S. thermophilusé, mindazonáltal ugyanez a hatás nem volt megfigyelhető az SBT2062-re. A stacionárius fázisú NCFM sejtekkel szembeni gátlást az L. delbrueckii ssp. bulgaricus által termelt hidrogén-peroxid megemelkedett szintje okozhatta. A probiotikus törzsek túlélési tulajdonságai közötti különbségeket okozó tényezők meghatározása a célzott technológiai beavatkozások révén az erjesztett tejtermékekben az egészségügyi előnyök hatékonyabb kifejtéséhez vezethet.