Az EKG végezhető nyugalmi, terheléses vagy hosszú távú EKG-ként.
Helyzeti EKG
A nyugalmi EKG során a testnek ellazultnak (nyugalmi állapotban) kell lennie, mivel a szomszédos izmok és idegek is elektromos feszültséget termelnek. Az elektródákat a test előre meghatározott helyein rögzítik, amelyek a mellkason, a karokon és a lábakon találhatók, és amelyek egy kábelen keresztül csatlakoznak az EKG-készülékhez. Az elektródák egy millivoltnál kisebb elektromos feszültséget is képesek érzékelni, amelyet aztán grafikus papírra írnak át, és így készül el az EKG.
Fizikai terheléses EKG
Az EKG-t (vagy terheléses EKG-t) fizikai terhelés alatt végzik, mivel bizonyos változások csak akkor észlelhetők, ha a szívet megterhelik. Például a nyugalmi EKG különösen feltűnésmentes a koszorúér-betegség (CAD) esetén.
Sok szívritmuszavar vagy EKG-változás jobban kimutatható és diagnosztizálható terheléses EKG segítségével. Ezenkívül bizonyos helyzetekben terheléses EKG-t végeznek a mellkasi fájdalom kiértékelésének részeként:
- Szívinfarktust vagy szívbypassműtétet követően
- Stressz okozta ritmuszavarok
- Kezelést követő ritmuszavar értékelése
- magas vérnyomás
- Az egyéni fizikai teljesítőképesség értékelése
Mint a nyugalmi EKG esetében, az elektródákat a bőrre rögzítik, és egy kábelen keresztül csatlakoznak az EKG-készülékhez. A pácienst vagy futópadra vagy álló kerékpárra helyezik. Az ellenállás/sebesség szintjét rendszeres időközönként (általában 2-3 percenként) addig növeljük, amíg a beteg nem tudja tovább gyakorolni, el nem éri a maximális pulzusszámot, vagy a szív terhelésére utaló tünetek és/vagy EKG-változások nem jelentkeznek. Az EKG-értékeket, a szívfrekvenciát és a vérnyomást a vizsgálat alatt és az azt követő néhány percben folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy megfigyeljék a szívfrekvencia visszatérését az alapértékre.
Az alábbi helyzetekben nem szabad terheléses EKG-t végezni, mivel az szívkárosodást okozhat:
- Szívroham az elmúlt 5 napon belül
- Szívizomgyulladás
- Akut tüdőembólia
- Akut koszorúér-szindróma
- Súlyosan emelkedett vérnyomás
- Egyedi kamrai ritmuszavarok
- Súlyos angina pectoris (mellkasi szorító érzés)
- Aorta szűkület
Hosszú…Hosszú távú EKG
A szívműködés mérésének további módja a hosszú távú EKG. Ez 24 órán keresztül méri a szív aktivitását, és így számos változást képes kimutatni. Az elektródákat a bőrre rögzítik, és egy kábelen keresztül egy kis mobil rögzítő készülékhez csatlakoztatják. Az összegyűjtött adatokat ezután egy orvos értelmezi.
A hosszú távú EKG-t gyakran használják a következő helyzetekben:
- Feszültség alatti EKG-változások jelentkezése
- Túlzott kamrai ütések
- Szívblokk
- Kamrai ritmuszavarok
- Túl magas vagy alacsony pulzus
- Tudatvesztéssel járó szívritmuszavarok
Hosszú…A hosszú távú EKG-ket általában a szívritmus- vagy pulzusszámzavarok megfigyelésére használják.