Volt már olyan, hogy nehezen “illeszkedtél be” valahová? Legyen az az iskolában vagy a munkahelyen, egy új baráti társaságban, vagy akár a saját családodban, mindannyian át tudjuk érezni, hogy egyszer vagy máskor nem éreztük magunkat elfogadva. Másrészt, sokunknak eszébe juthat olyan időszak, amikor nehezünkre esett elfogadni valaki mást.
Az elfogadás az a képesség, hogy belássuk, másoknak joguk van ahhoz, hogy a saját, egyedi személyiségük legyenek. Ez azt jelenti, hogy joguk van a saját érzéseikhez, gondolataikhoz és véleményükhöz. Amikor elfogadod az embereket olyannak, amilyenek, elengeded azt a vágyadat, hogy megváltoztasd őket. Hagyod, hogy úgy érezzék magukat, ahogyan érezni akarnak, hagyod, hogy mások legyenek és másképp gondolkodjanak, mint te. Mindenki más, így vagy úgy, de más. Amint megérted ezt az igazságot, felhagyhatsz azzal, hogy megpróbáld őket olyanná változtatni, amilyennek szeretnéd, és elkezdheted elfogadni őket olyannak, amilyenek.”
Mások érzéseinek elfogadása nem könnyű, amikor az emberek másképp viselkednek, mint mi. Mindannyiunknak nehézséget okoz elfogadni azokat, akik mások. Az empátia készségének elsajátításával jobban meg tudjuk majd érteni magunkat és azokat, akik különböznek tőlünk. Íme öt stratégia mások elfogadásának megtanulásához:
1. Ne próbáljuk meg irányítani mások érzéseit. Próbáltál már segíteni másoknak egy problémájukon, de úgy érezted, hogy bármit is mondasz, nem tudsz velük szót érteni? Talán megpróbáltad rávenni őket, hogy “a te szemszögedből lássák a dolgokat”, vagy “gondolkodjanak racionálisabban”. Végül egyszerűen nem tudták elfogadni a gondolkodásmódodat. Nos, nem szívesen mondom el neked, de a probléma nem azokkal az emberekkel volt, akiknek segíteni próbáltál, hanem inkább azzal a megközelítéseddel, ahogyan segítettél nekik.
Az érzésekkel kapcsolatban nincs helyes vagy helytelen válasz. Tehát ahelyett, hogy megpróbálnád irányítani vagy megváltoztatni mások érzéseit, el kell fogadnod az érzéseiket. Engednünk kell, hogy az embereknek legyenek érzéseik, anélkül, hogy megmondanánk nekik, hogyan kellene érezniük. Az empatikus emberek megértik, hogy az érzéseket nehéz irányítani, és elfogadják az emberek érzéseit olyannak, amilyenek.”
2. Az empatikus emberek megértik, hogy az érzéseket nehéz irányítani. Engedjék meg másoknak, hogy mások legyenek. Milyen unalmas lenne az élet, ha mindenki pontosan ugyanolyan lenne, mint mindenki más a világon? Ha mindenki ugyanúgy nézne ki, ugyanolyan személyiséggel, ugyanazokkal az érdeklődési körökkel és tapasztalatokkal rendelkezne, elég hamar elveszítenénk az érdeklődésünket a többi ember iránt. Szerencsére mindannyiunknak vannak olyan egyedi tulajdonságai és jellemzői, amelyek megkülönböztetnek minket. Bár tudjuk, hogy ezek a különbségek a legjobbak, néha mégis kényelmetlenül érezzük magunkat ezekkel a különbségekkel. Vagy megpróbáljuk megváltoztatni azokat az embereket, akik különböznek tőlünk, vagy elkerüljük, vagy figyelmen kívül hagyjuk őket.
Empatikusnak lenni azt jelenti, hogy nyitottnak kell lennünk, és el kell fogadnunk ezeket az egyedi különbségeket. Ha legközelebb olyasvalaki társaságában van, aki látszólag a szöges ellentéte, hívja ki magát arra, hogy jobban megismerje ezt a személyt. Tudj meg róla többet, és úgy fogsz kijönni a beszélgetésből, hogy úgy érzed, nem is vagytok annyira különbözőek, mint azt talán először gondoltad. Közelebb érzed majd magad az illetőhöz, és ennek következtében sokkal jobban bele tudsz majd érezni az illetőbe.
3. Adj átgondolt tanácsokat. Ha megtanulod megadni másoknak a jogot a saját érzéseikhez, és megengeded nekik, hogy mások legyenek, jobban fogsz tudni átgondolt, értelmes tanácsokat adni. Próbáltál már valaha is beszélni másokkal a problémáidról, csak azért, hogy cserébe szörnyű tanácsokat adjanak neked? Olyan módon reagáltak, hogy elgondolkodtatott, vajon hallgattak-e egyáltalán arra, amit mondtál! Ezek az emberek valószínűleg figyeltek, de nem sokat gondolkodtak a válaszaikon. Vagy hagyták, hogy a saját érzéseik a te érzéseid útjába álljanak. Ahhoz, hogy empátiát tanúsítson, meg kell tanulnia úgy tanácsot adni, hogy az összhangban legyen mások egyedi érzéseivel, tulajdonságaival és személyiségével.
4. Az empátiát nem szabad elfelejteni. Ne ítélkezzen gyorsan. Könnyű ránézni másokra, és rámutatni a hibáikra. Néha úgy ítélkezünk és kritizáljuk az embereket, hogy észre sem vesszük. A nagyobb kihívást jelentő és empatikusabb válasz az lenne, ha rámutatnánk a jóra minden emberben. Amikor elfogadunk másokat olyannak, amilyenek, az azt jelenti, hogy megértjük, hogy a legjobbat teszik, amire az adott pillanatban képesek. Ne feledjük, hogy ha jobban tudnák csinálni, akkor megtennék.”
5. A legjobb, amit tehetnek. Próbálj meg nem összehasonlítani. Az emberek olyannak való elfogadásának kulcsa, amilyenek, az, hogy megtanuljuk, hogy ne hasonlítgassunk. Ha megpróbáljuk összehasonlítani az egyik egyedi személyt a másikkal, az olyan, mintha az almát próbálnánk összehasonlítani a naranccsal. Sajnos mindannyian ezt tesszük. Összehasonlítjuk magunkat másokkal, és más embereket is valamilyen mércéhez hasonlítunk. Theodore Roosevelt egyszer azt mondta: “Az összehasonlítás az öröm tolvaja”. Ezzel azt akarta mondani, hogy soha nem leszünk boldogok, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk magunkat, mert mindig lesz valaki, aki jobb, okosabb vagy gazdagabb. Ehelyett el kell fogadnunk, hogy minden ember más-más úton jár az életben.”
Amikor legközelebb gondot okoz valakinek az elfogadása, emlékezz erre az öt stratégiára. Ezek használata segíteni fog abban, hogy kapcsolatba kerülj az illetővel, és empatikusabbá válj. Ha gyakorolod mások elfogadását, képes leszel szokásoddá tenni. És amikor az elfogadást szokássá teszed az életedben, pozitívabb, boldogabb emberré válsz.
Még többet szeretnél megtudni? A Conover Online a szociális & érzelmi tanulási termékek egész sorát kínálja.