Egy gazdaság teljes energiaintenzitását számos tényező befolyásolja. Ez tükrözheti az általános életszínvonal és az időjárási viszonyok követelményeit egy gazdaságban. Nem jellemző, hogy a különösen hideg vagy meleg éghajlaton nagyobb energiafogyasztást igényelnek az otthonok és a munkahelyek fűtésre (kemencék vagy elektromos fűtőberendezések) vagy hűtésre (légkondicionálás, ventilátorok, hűtés). Egy fejlett életszínvonalú ország nagyobb valószínűséggel rendelkezik az ilyen fogyasztási cikkek szélesebb körű elterjedtségével, és ezáltal nagyobb hatással van az energiaintenzitására, mint egy alacsonyabb életszínvonalú ország.
A készülékek és az épületek energiahatékonysága (az építőanyagok és módszerek, például a szigetelés használata révén), a járművek üzemanyag-takarékossága, a járművek által megtett távolságok (utazási gyakoriság vagy nagyobb földrajzi távolságok), a jobb közlekedési módszerek és minták, a tömegközlekedés kapacitása és hasznossága, az energiaadagolási vagy energiatakarékossági erőfeszítések, a “hálózaton kívüli” energiaforrások, valamint a sztochasztikus gazdasági sokkok, például természeti katasztrófák, háborúk, tömeges áramkimaradások, váratlan új források, hatékony energiafelhasználás vagy energiatámogatások okozta energiazavarok mind hatással lehetnek egy ország általános energiaintenzitására.
Ezért egy olyan nemzet, amely gazdaságilag rendkívül termelékeny, enyhe és mérsékelt időjárással, az otthonához közeli munkahelyek demográfiai mintáival, és üzemanyag-takarékos járműveket használ, támogatja a telekocsihasználatot, a tömegközlekedést, vagy gyalog vagy kerékpárral közlekedik, sokkal alacsonyabb energiaintenzitással fog rendelkezni, mint egy gazdaságilag nem termelékeny nemzet, amely szélsőséges időjárási körülmények között fűtést vagy hűtést igényel, hosszú ingázással és az általában rossz üzemanyag-takarékosságú járművek széles körű használatával rendelkezik. Paradox módon egyes tevékenységek, amelyek látszólag elősegítik a magas energiaintenzitást, mint például a hosszú ingázás, valójában alacsonyabb energiaintenzitást eredményezhetnek azáltal, hogy aránytalan GDP-növekedést okoznak.
A statisztikákban használt energiafogyasztási adatok a főbb energiaiparágak által forgalmazott energiaforrások. Ezért néhány kisebb mértékű, de gyakori energiaforrás-fogyasztás, mint a tűzifa, faszén, tőzeg, vízikerék, szélmalom, nem szerepel a számításban.
Azokban az országokban, ahol nincs ilyen fejlett energiaipar, vagy ahol az emberek nagyon energiahatékony életmódot folytatnak, kisebb energiafogyasztási számokat jelentenek.