Epidurális tályog foghúzás után | Emergency Medicine Journal

Egy 20 éves nő jobb oldali nyaki fájdalomra panaszkodva jelentkezett a baleseti és sürgősségi osztályon három nappal egy bölcsességfog általános érzéstelenítésben történő kihúzása után. A fizikális vizsgálat a foghúzás alatti testtartásból eredő nyakizomzat-ficamra utalt, és a beteget puha nyaki gallérral, nem-szteroid fájdalomcsillapítóval bocsátották el, és fizioterápiára utalták. Három nappal később (hat nappal az eredeti beavatkozás után) visszatért, és fokozott jobb oldali nyaki fájdalomra és zsibbadásérzésre panaszkodott a jobb karján. A vizsgálat során nem találtak neurológiai hiányosságot, de a C5-ös nyúlvány felett nagyon érzékeny volt, és a nyak jobb oldalán is kifejezett érzékenységet találtak. A röntgenfelvétel normális volt, és további fájdalomcsillapítást írtak elő.

A beteget a háziorvos három nappal később (kilenc nappal az eredeti megjelenés után) súlyos nyaki fájdalommal és a jobb kar és a jobb láb bénulásával utalta az ortopédiai ügyeletre. Még aznap a bal oldali bénulás mellett jobb oldali bénulás is kialakult. A beteget komputertomográfiára és ezt követően mágneses rezonanciás képalkotásra (MRI) küldték, amely epidurális tályogot mutatott ki a C4/C5 csigolya jobb oldalán, a gerincvelőből származó rendellenes jellel ezen a szinten. Azt is megállapították, hogy ez egy nagy, csigolya előtti gyűjtőhellyel áll kapcsolatban (lásd az 1. ábrát). Ezután sürgősen intravénás antibiotikumot kapott, és a tályog eltávolítása és a gerincvelő dekompressziója céljából az ügyeletes idegsebészeti csoporthoz utalták. A bal kar és a bal láb teljes gyógyulását eredményezte. A jobb kar és a jobb láb bénulása azonban továbbra is fennállt.

Az esetről szóló beszámoló mindössze a második feljegyzett epidurális tályog, amely foghúzás következtében alakult ki.1 Az epidurális tályog diagnózisát MRI-vel állították fel, amelyet jelenleg arany standardnak tekintenek.2 A tályogot elsősorban helyi és hematogén terjedés okozza. A vértenyésztés Streptococcus milleri jelenlétét mutatta ki, amely egy ismert szájüregi komensál, és az epidurális tályog ritka oka. A sebészi dekompressziót követően a tályog tenyésztése Corynebacteriumokat mutatott ki, amelyek nem specifikusak orális okra. Korábban már utaltak az akut torticollis differenciáldiagnózisának nehézségeire3 , és jól dokumentálták a korai kezeléshez vezető korai diagnózis létfontosságú jelentőségét.4 Ez egy súlyos alapbetegséget is példáz, látszólag ártalmatlan okkal.