Az etikus fogyasztás a termék, a termék származási helye és a termék előállításának kontextusa közötti összefüggések megteremtéséről szól. Ez megköveteli, hogy TE is gondolkodj, mielőtt vásárolsz, hogy mérlegeld, hogyan hat az életmódod más emberekre és közösségekre, valamint a környezetre. Az etikusan tájékozott fogyasztó felismeri, hogy amikor vásárol valamit, nem csak a terméket veszi meg.
Az etikus fogyasztás NEM arról szól, hogy megfosszuk magunkat, és nem is verseny arról, hogy kié a legerényesebb bevásárlólista. Arról szól, hogy felismerjük, hogy az áruk és szolgáltatások fogyasztójaként Önöknek mekkora hatalmuk van arra, hogy befolyásolják az üzleti életet, hogy fenntarthatóbb, etikusabb és elszámoltathatóbb legyen.
Etikus vs. etikátlan
Ha “etikus fogyasztásról” vagy “tisztességes kereskedelemről” beszélünk, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy létezik-e “etikátlan fogyasztás” és “tisztességtelen kereskedelem” is? És ha léteznek, akkor mi minősíti őket? Feltételezhetjük-e, hogy minden olyan termék, amely nem viseli a méltányos kereskedelem logóját, tisztességtelen kereskedelemben részesült?
Ezekre a kérdésekre nincs egyszerű válasz. Az etikus fogyasztás szubjektív jellege azt jelenti, hogy gyakran nincs egyetértés abban, hogy mi tesz egy terméket etikussá, és ugyanilyen nehéz megállapítani, hogy mely termékek etikátlanok.
Az etika alapvetően értékek, és kontextusfüggő. Vannak azonban bizonyos alapvető etikai normák, amelyek egyetemesek: például soha nem tekinthető igazolhatónak, hogy a munkásokat rabszolgasorba taszítsák, és a “véres gyémántokkal” való kereskedelem vagy az illegális fakitermelés sem tekinthető etikusnak. Úgy tűnik tehát, hogy vannak bizonyos nyilvánvalóan etikátlan termelési módszerek, bár sok szürke zóna létezik – például tegyük fel, hogy Ön 10 km-re lakik a munkahelyétől, egy távoli faluban: némi erőfeszítéssel minden nap eljuthatna a munkahelyére és vissza kerékpárral. Mégis, ha ehelyett az autózást választaná – ez etikátlannak minősülne?
Az etikus fogyasztás fejlődése
Az 1700-as évek végén néhányan petíciót kezdtek benyújtani az Egyesült Királyság kormányához jobb gyári munkakörülményekért. Ennek eredménye 1802-ben a Factory and Health and Morals Act (Gyári és egészségügyi és erkölcsi törvény) lett. Bár ez jelentősen megelőzte a ma ismert etikus fogyasztás fogalmát, vitathatatlanul ez volt a modern kor első jelentős társadalmi igazságossági mozgalma.
Az etikus fogyasztás mai formájában az 1950-es években kezdett formát ölteni, amikor Észak-Amerikában elindultak a “tisztességes kereskedelem” kezdeményezések. Az 1960-as évek “hippi” mozgalma arra ösztönözte az egyéneket, hogy ne csak a család, a munka és a közösség szempontjából gondoljanak magukra, hanem saját jogú fogyasztóként is. Ahogy az emberek egyre inkább tudatában voltak annak, hogy az egyik termék megvásárlásának milyen etikai következményei vannak, az etikus fogyasztás modellje kezdett komolyan kialakulni. Az első Alternatív Kereskedelmi Szervezet (ATO) Hollandiában alakult meg az 1960-as években, és az S.O.S. Wereldhandel nevet kapta – a “Wereldhandel” jelentése “világkereskedelem”, az SOS pedig a “Support Underdeveloped Regions” (fejletlen régiók támogatása) rövidítése.
Miért zavar minket?
Az áruk és szolgáltatások fogyasztójaként lényegében a zsebünkkel szavazunk (választunk). Minden egyes vásárlás alkalmával hozzájárulunk egy vállalat nyereségéhez, és ezzel a vállalatnak (és annak munkamódszereinek) adunk egy hüvelykujjat. Amikor egy ruhadarabot vásárolsz, a címkén nem fog szerepelni, hogy azt egy bangladesi izzasztóüzemben gyártották, és a megvásárolt gyümölcsök és zöldségek sem jelzik, hogy tisztességtelenül kereskedtek velük – de ez nem változtat azon a tényen, hogy ezek a termékek etikátlanok lehetnek. A tudatlanságra való hivatkozás sem változtat ezen – ez továbbra is azt jelenti, hogy minden egyes cent, amelyet ezekhez a gyakorlatokhoz adunk, egy szavazat ezek folytatása mellett.
Azzal, hogy nem etikusan vásárolunk – az igazságtalanság és a fenntarthatatlan növekedési modellek fenntartása mellett döntünk? Az etikus fogyasztásnak van pozitív igazolása. Az etikus vállalkozások és kezdeményezések támogatása széleskörű társadalmi és gazdasági változásokat eredményezhet. A tisztességes kereskedelemben forgalmazott termékek vásárlása segít a gazdag és szegény államok közötti kereskedelmi egyensúlyhiány helyreállításában; annak biztosítása, hogy bútoraidat újrahasznosított fából készítették, arra ösztönzi a bútorgyártókat, hogy több erőforrást fordítsanak ilyen fára, és kevesebbet a fenntarthatatlan és néha illegális fakitermelési gyakorlatokra.”
“Egy olyan cég, amely eltér egy elfogadott társadalmi normától, mint a környezetvédelem, a megfelelő személyzeti politika vagy a gyermekmunka elkerülése, a fogyasztók büntetését kockáztatja.”
Glazer, Kanniainen és Poutvaara
“A zsebbel szavazni” magában hordozza a veszélyt – a fogyasztói demokráciában a legmélyebb zsebbel rendelkezők kapják a legtöbb “szavazatot” -, de ha felismerjük a fogyasztói hatalomban rejlő lehetőségeket a társadalmi-gazdasági változások elérésében, jobban tudjuk irányítani azt a világot, amelyben élünk.