Férfi magány: a ketyegő időzített bomba, ami megöli a férfiakat

Még emlékszem, hogy fülig vigyorogtam, miután megkaptam az első lakásom kulcsát, ami az enyém lett volna. Több évnyi kétes albérlet után végre elértem a londoni élet szent grálját: a saját otthonom (bár persze bérelt). Nincs több vita a mosogatásról vagy a takarításról. Nem kell többé reggelente a konyhába sétálni, és nem találom, hogy idegenek a Cornflakes-emet majszolják. A lehetőség, hogy meztelenül sétálgassak. Boldogság.

Néhány hónap elteltével azonban a kezdeti boldogságérzésem kezdett elhalványulni. Egyre inkább elszigeteltebbnek éreztem magam a messze élő barátaimtól, és egyre több időt töltöttem egyedül a házban. Amikor beköszöntött a tél, a dolgok csak rosszabbodtak, és magányom depresszióvá mélyült. Ami egy csodálatos új élménynek indult, gyorsan megromlott. Akkoriban a húszas éveim végén jártam. Mindannyian ismerjük a magányos vénasszonyok sztereotípiáját – egyedül élő nők, akik napokig nem beszélnek senkivel a 27 macskájukon kívül -, de én egy fiatal férfi voltam. Nem csak az öreg nők – és nem a férfiak – voltak magányosak?

Nos, ahogy a legújabb kutatások mutatják, a válasz erre a kérdésre egy határozott “nem”. Egyre inkább a férfiak – a legkülönbözőbb korosztályokból – érzik a magány és az egyedüllét fájdalmait. Ez a növekedés a férfi öngyilkosságok számának ugrásszerű növekedésével egyidejűleg jelentkezik, tehát lehet, hogy a kettőnek köze van egymáshoz?

Magány a férfiak körében: a legfrissebb statisztikák

A YouGov nemrégiben végzett brit felmérése szerint majdnem minden ötödik férfi (18 százalék) bevallotta, hogy nincs egyetlen közeli barátja sem. Sőt, minden harmadik (32 százalék) azt állította, hogy nincs legjobb barátja. A nők esetében ezek az arányok alacsonyabbak voltak, 12, illetve 24 százalék, ami arra utal, hogy az Egyesült Királyságban a férfiak átlagosan magányosabb életet élnek, mint a nők.

A peremén: a magány – és az öngyilkosság – a férfiak körében növekszik /FotoDuets

A felmérés azonban arra is utal, hogy bár a férfiak látszólag magányosabbak, mint a nők, a valóságban ritkábban vallják be, hogy magányosnak érzik magukat. Mert bár a felmérés szerint a brit férfiak 44 százaléka vallotta be, hogy “néha, gyakran vagy mindig” magányos, a nőknél ez az arány valójában magasabb (50 százalék).

Ezt az elképzelést, miszerint a férfiak nem akarják beismerni a férfi magányosság érzését, a Jo Cox magányossággal foglalkozó bizottság 2017-es jelentése is alátámasztotta. Ebben 1200 férfit kérdeztek meg, és 10 százalékuk azt mondta, hogy nem ismeri be, hogy magányosnak érzi magát, és inkább titokban tartja. Miért van tehát olyan sok magányos férfi az Egyesült Királyságban és a fejlett világ más részein. Milyen hajtóerők állnak a férfiak magányosságának jelensége mögött?

Nem beszélnek az érzéseikről

Ezek a tanulmányok arra utalnak, hogy sok férfi inkább nem nyílik meg magányosságáról, így nem meglepő, hogy a brit férfiak körében tapasztalható magányt egyesek “csendes járványnak” nevezik. Valóban, sokan közülünk, férfiak közül világszerte inkább beszélnénk bármi másról, mint arról, hogy mi zajlik bennünk az érzések és érzelmek tekintetében! És ez részben azért van így, mert ez azt jelenti, hogy megnyílunk és valódi sebezhetőséget mutatunk ki.

KAPCSOLATBAN: 11 dolog, amit tehetsz, ha magányosnak érzed magad

Sok férfit, aki felnő, arra tanítanak, hogy ne fejezzük ki a sebezhetőségünket, mivel a társadalom és a média azt mutatja nekünk, hogy ez valami gyenge dolog. Azt mondták nekünk, hogy tartsuk a szánkat, hogy “maradjunk nyugodtak és folytassuk”; a férfiaknak nem szabad kifejezniük az érzéseiket. De valójában a sebezhetőség kimutatása valaki másnak az egyik kulcsfontosságú tényező, amelynek segítségével valódi, szoros barátságok köthetők, és legyőzhető a magányosság.

Egy 2012-es tanulmány “A férfiak és az öngyilkosság: Why it’s a social issue” című, a brit Samaritans jótékonysági szervezet által készített tanulmány megállapította, hogy a férfiak még ma is egy olyan “aranyszabállyal” mérik össze magukat, amely az irányítást, a hatalmat és a legyőzhetetlenséget értékeli: mindezek a dolgok ellene szólnak annak, hogy a férfiak sebezhetőek legyenek, és beszéljenek az érzelmeikről és a mentális egészségi problémáikról. A férfiak magányosságának ez az oka szorosan összefügg egy második tényezővel.

Társadalom, megbélyegzés és mérgező férfiasság

Amellett, hogy keménységre tanítanak, sokunkat, férfiakat már kora gyermekkorunktól kezdve arra is kondicionálnak, hogy magabiztosak és “férfiasak” legyünk. Nemcsak apáink (és néha anyáink), hanem a társadalom egésze és a reklámok is. Valójában egész marketing- és reklámkampányokat hoznak létre annak érdekében, hogy mit jelent férfinak lenni, és az arcunkba nyomják őket.

A Samaritans tanulmánya azt is megállapította, hogy az Egyesült Királyságban a gyerekkorban a férfiakat arra tanítják, hogy a “férfias” viselkedés nem hangsúlyozza a szociális és érzelmi készségeket. Továbbá felvetették, hogy ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a férfiak öngyilkosok lesznek. A tanulmány szerint: “A férfiasság – az, ahogyan a férfiakat viselkedésre nevelik, valamint a társadalom által tőlük elvárt szerepek, tulajdonságok és viselkedésmódok – hozzájárul a férfiak öngyilkosságához.”

“Sok férfi inkább nem nyílik meg magányosságával kapcsolatban, így nem meglepő, hogy a brit férfiak magányát “csendes járványnak” nevezték.”

Eközben az USA-ban hasonló dolgok vannak készülőben. Niobe Way pszichológiaprofesszor és szerző tinédzser fiúkat és legközelebbi barátságaikat kutatta. Munkája azt mutatja, hogy a fiúk a korai serdülőkorban mélyen kiteljesedő érzelmi kötődést fejeznek ki egymás iránt. Felnőttkorukra azonban ez a kötődésérzés eltűnik.

Miért? Way szerint ez a “természetes” távolságtartás valójában mesterséges – a társadalom és a környezetük által a fiúkkal és a fiatal tizenéves férfiakkal szemben megfogalmazott mérgező ítéletek eredménye. Mark Greene-nek az Upworthy számára adott interjújában Way kifejtette: “A fiúk a késői serdülőkorban már tudják, hogy szoros férfi barátságaik, sőt érzelmi éleslátásuk miatt fennáll a veszélye annak, hogy lányosnak, éretlennek vagy melegnek bélyegzik őket. Így ahelyett, hogy arra koncentrálnának, hogy kik is ők, inkább annak a megszállottjaivá válnak, hogy kik nem azok – nem lányok, kisfiúk, és heteroszexuális fiúk esetében nem is melegek.”

Az eredmény? “Ezek a fiúk autonóm, érzelmileg sztoikus és elszigetelt férfiakká érnek” – mondja Way. A férfi magányosság három erős tényezője. És bár ezek közül a férfiak közül sokan ma már családi kapcsolatban élnek, azt lehet állítani, hogy a korábbi férfi barátságok elvesztése miatt valódi veszteségérzetet élnek át.

Kisebb kötődési lehetőségek

A kutatások szerint a férfiak jobban kötődnek a közös, intenzív élmények során, például a csoportos sporttevékenységek vagy a katonai szolgálat során. A nők ezzel szemben könnyebben kötnek barátságokat, és több lehetőséget látnak, haverokat kovácsolnak más szülőkkel, akikkel a gyerekek iskoláiban, klubokban vagy sportcsapatokban találkoznak. A YouGov felmérése szerint a nők 71 százaléka talált így barátokat, a férfiaknak viszont csak 49 százaléka.

KAPCSOLATBAN: Hogyan szerezzünk új barátokat felnőttként

A The Timesnak nyilatkozva Robin Hewings, a Campaign to End Loneliness (Kampány a magányosság megszüntetéséért) kutatási igazgatója alátámasztotta ezt a különbséget a YouGov 2019-es felmérésében szereplő férfi és női magányossági adatok között: “A nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek szélesebb társadalmi hálózattal, mint a férfiak egész életük során, és több időt töltenek a meglévő barátságaik ápolásával és új emberekkel való találkozással. Sok férfi számára a munkahelyen kialakult barátságok kulcsfontosságúak, ami nyugdíjas korban magányhoz és elszigeteltséghez vezethet.”

A nyugdíjazás és az egyedüllét

A nyugdíjazás valóban fontos szerepet játszik. Ha ezek a férfi munkahelyi kapcsolatok nem folytatódnak a nyugdíjba vonulás után, az elszigetelődéshez és magányhoz vezethet. A Jo Cox Bizottság adatai szerint az Egyesült Királyságban a 65-69 éves férfiak több mint negyede mondta azt, hogy a nyugdíjba vonulás miatt magányosnak érzi magát.

És ahogy az egyedül élésről szóló személyes tapasztalatom is mutatja, ez nem mindig az, aminek látszik. A valóságban egyes egyedül élő férfiak számára ez elszigetelő lehet, mivel kevesebb rendszeres kapcsolatot tartanak a családjukkal és a barátaikkal. A számadatok szerint az Egyesült Királyságban az elmúlt két évtizedben mintegy felével nőtt az egyedül élő középkorúak száma. A férfiak esetében a 45 és 64 év közötti korosztály volt a leggyakoribb, mintegy 1,3 millió férfi élt egyedül.

Házasság

Az ember azt várná, hogy a házas férfiak kevésbé magányosak és nem támogatottak, de a YouGov 2015-ös felmérése a Movember számára valójában azt mutatta, hogy a brit házas férfiaknak van az egyik legalacsonyabb szintű támogatásuk az otthonukon kívül. Sőt, kiderült, hogy több mint 30 százalékkal nagyobb valószínűséggel állítják egyedülálló társaiknál, hogy nincs kihez fordulniuk.

Solo shame: a férfiak jellemzően kevesebb kötődési lehetőséggel rendelkeznek, mint a nők /Prostock-studio

Fontos, hogy a házas férfiak több mint kétszer akkora valószínűséggel mondják ugyanezt, mint azok, akik élettárssal élnek együtt, mégis hajadonok maradnak. Ez arra utal, hogy inkább maga a házasság, mint a hosszú távú kapcsolat, amely elvágja a meglévő férfi baráti kapcsolatokat.

Sarah Coghlan, a Movember UK országos igazgatója a The Telegraphnak elmondta: “A férfiaktól elvárják, hogy időt töltsenek a feleségükkel, és ez normális, természetes és nagyon egészséges, de talán olyan barátságok árán, amelyekbe be kellene fektetniük.”

A férfi magány és az öngyilkosság

A férfi magányosság ezen fő okai mellett néhány további tényező a barátoktól és a családtól való elköltözés, a szakítás, a munkanélküliség és egy családtag halála. Hozzám hasonlóan valószínűleg te is megtapasztaltad már a magányt valamilyen mértékben. De bár a magányosság olykor-olykor mindannyian átéljük, ha krónikus magány alakul ki, az veszélyes – vagy akár végzetes is lehet: egy 2015-ös tanulmány kimutatta, hogy a társas kapcsolatok hiánya ugyanolyan káros az egészségünkre, mint napi 15 cigaretta elszívása (Holt-Lunstad).

A Jo Cox-bizottság tanulmánya szerint a férfiak mintegy 35 százaléka mondta, hogy a magányosság depresszióssá teszi. És ha a férfiak a magányosság mellett depresszióval vagy szorongással is küzdenek, akkor elég nehéz “nyugodtnak maradni és folytatni”: előbb-utóbb valaminek el kell törnie, és ezt látjuk a férfiak mentális egészségügyi problémáinak növekedésével.

RELATED: 8 erőteljes öngyilkosság-megelőzési idézet

2018-ban az Egyesült Királyságban az öngyilkossági ráta 2002 óta a legmagasabb szintre emelkedett – több mint 6500 ember vetett véget életének (11,2/100 000 fő), ami 12 százalékkal több, mint az előző évben. A regisztrált öngyilkosok megdöbbentő 75 százaléka pedig férfi volt. Hasonlóképpen, az Egyesült Államokban az öngyilkosságok száma összességében évtizedek óta a legmagasabb, és 2017-ben a férfiak öngyilkossági aránya több mint háromszorosa volt a nőkének. Egyértelmű tehát, hogy a férfiak aránytalanul nagy arányban vetnek véget az életüknek, amiben nagy szerepet játszik a magányosság.

A férfi magány leküzdése

A férfi magány leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy minden férfi – szexualitástól és párkapcsolati státusztól függetlenül – komolyan vegye barátságait, és folyamatosan fektessen be azokba. A férfiak hagyományosan nagyobb valószínűséggel kötnek barátságot olyasvalakivel, akivel egy bárban, kocsmában vagy sportklubokon keresztül ismerkedtek meg, de rengeteg más módja is van annak, hogy más férfiakkal és nőkkel találkozzanak, és küzdjenek a férfi magányosság ellen.

Néhány ötlet arra, hogyan szerezhetnek új barátokat a magányos férfiak:

• Beiratkozhat egy edzőterembe és kipróbálhat egy új fitneszkurzust, jelentkezhet egy maratonra, vagy csatlakozhat egy gyalogló- vagy túracsoporthoz (ez utóbbi azért nagyszerű, mert séta közben beszélgetni kell, ráadásul a természetben való tartózkodás előnyeit is élvezheti).
• Szerezz egy kutyát, és kezdeményezz beszélgetést más gazdikkal, miközben kimozdulsz.
• Ismerkedjen meg a szomszédokkal, ha csatlakozik egy helyi közösségi csoporthoz.
• Használja a közösségi médiát, hogy újra kapcsolatba lépjen régi barátaival, majd próbáljon meg találkozni egy valós környezetben.
• Végezzen önkéntes munkát. Amellett, hogy új emberekkel találkozhatsz a magányosság ellen, az önkéntességnek rengeteg más előnye is van, például az önbecsülés növelése.

Az Egyesült Királyságon belül is indult néhány nagyszerű kezdeményezés a magányos férfiak számának csökkentése és világuk felvirágoztatása érdekében. Ezeket az esettanulmányokat meg lehet vizsgálni, hogy kiderüljön, mi működik a legjobban.

Leedsben a Time to Shine program célja a város idős lakosságának magányosságának csökkentése. Megállapították, hogy annak biztosítása, hogy a férfiak úgy érezzék, van valami gyakorlati hasznuk, fontos ahhoz, hogy részt vegyenek a programban – ez jól működött, amikor egy jótékonysági boltban végzett önkéntes munkára ösztönözték őket.”

“A férfiak magányossága elleni küzdelemhez elengedhetetlen, hogy minden férfi komolyan vegye a barátságait és folyamatosan befektessen beléjük.”

Az idősebb férfiak számára vonzó tevékenységek közé tartoznak azok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy készségeket tanítsanak másoknak, például a barkácsolás, kertészkedés vagy barkácsolás. Ezek segítettek a magányos férfiaknak abban, hogy céltudatosságot generáljanak és segítsenek önbecsülésük építésében.

Munkálkodjunk együtt: a Men in Sheds program segít a magányos férfiaknak az Egyesült Királyságban YouTube/Spool

Máshol a brit Men’s Sheds Association segít a férfiaknak a magányosság csökkentésében azzal, hogy lehetővé teszi számukra a kapcsolatteremtést és a készségek és tevékenységek közös gyakorlását. És igen, ahogy a neve is sugallja, mindezt a hagyományos idősebb férfi élőhelyen – a kerti fészerben – teszik. Több mint 500 fészer működik az Egyesült Királyságban, és több mint 100 további van fejlesztés alatt. És bár az érintett férfiak közül sokan nyugdíjas korúak, a projekt fiatalabb magányosokat is vonz.

Egy vágás

Egy másik siker, amely a depressziós és magányos férfiak fiatalabb generációját célozza meg az Egyesült Királyságban, az Oroszlános Borbély Kollektíva. A 2015-ben Tom Chapman borbély által alapított szervezet célja, hogy a borbélyüzleteket a férfiak biztonságos beszélgetőhelyeivé alakítsa. Chapman személyesen és videón keresztül tart szakképzéseket, amelyek segítenek a borbélyoknak abban, hogy nyugodtan beszélgessenek a mentális egészségről az ügyfeleikkel.

A hajvágás intimitását használják kiindulópontként a depresszióról, szorongásról stb. szóló beszélgetésekhez. Mi több, mivel ez egy rendszeres és gyakori esemény, a Kollektíva reméli, hogy az ügyfelek kapcsolatot és barátságot tudnak kialakítani a fodrászukkal. Ahogy Chapman a Quartz magazinnak kifejtette: “A székben ülni, beszélgetni, egy az egyhez, emberi kapcsolat, ez nem történik meg túl gyakran.”

Group gains: az olyan tevékenységek, mint a túrázás, leküzdhetik a férfi magányt /illpaxphotomatic

“Évente átlagosan 2000 órát hallgatunk. Ha segítünk kiképezni a borbélyokat, hogy felismerjék a jeleket, feltegyék a megfelelő kérdéseket, empátiával és ítélkezés nélkül figyeljenek, és segítsenek nekik abban, hogy az ügyfeleik megtalálják a rendelkezésre álló forrásokat, akkor életeket menthetünk” – mondta Chapman. A Devonban indult kezdeményezése elismerést váltott ki, és mostanra nemzetközileg is elterjedt New Yorkban és Ausztráliában.

A mérgező férfiasság kezelése

Az ehhez hasonló kezdeményezések nagy lépéseket tesznek a férfiak magányosságának és mentális egészségének pozitív megváltoztatása érdekében. És úgy tűnik, hogy egyes vállalatok és hirdetők kezdik tudomásul venni, hogy ők is fontos szerepet játszanak a férfiak mentális egészségének és magányosságának befolyásolásában.

A férfiak ápolásával kapcsolatos témát folytatva, a Gillette borotválkozó cég nemrég változtatta meg a 30 éves szlogenjét “a legjobb, amit egy férfi kaphat” helyett “a legjobb férfi lehet” szlogennel, hogy felvegye a harcot a toxikus maszkulinitás ellen. A vállalat szerint az új szlogen és reklám a Gilette szélesebb körű kezdeményezésének része, amely a “pozitív, elérhető, befogadó és egészséges változatait népszerűsíti annak, hogy mit jelent férfinak lenni.”

A férfi magány és az öngyilkosság aggasztó tendenciájának megfordításához persze ennél sokkal többre lesz szükség. De a férfiak mentális egészségével kapcsolatos növekvő tudatossággal és vitával, valamint az olyan sikeres kezdeményezésekkel, mint a Men’s Sheds Association és a Lion’s Barber Collective, amelyek az egész Egyesült Királyságban és azon túl is terjeszkednek, remélhetőleg hamarosan nem lesz olyan sok magányos férfi, aki az elszigeteltségével küzd.

Mivel a férfiak magánya körüli stigma tovább bomlik, a férfiaknak is sebezhetőbbé kell válniuk, és nyugodtan megnyílhatnak az őket érintő problémákról. ●

Mentális egészségügyi problémákkal vagy magányossággal küzd? Az Egyesült Királyságban és Írországban a Samaritans a 116 123-as vagy a [email protected] vagy a [email protected] telefonszámon érhető el. Az Egyesült Államokban a nemzeti öngyilkosság-megelőzési segélyvonal az 1-800-273-8255-ös számon érhető el. Ausztráliában a Lifeline krízis segélyszolgálat a 13 11 14-es számon érhető el. Egyéb nemzetközi segélyvonalakat a www.befrienders.org oldalon talál.
Fő kép: /Robsonphoto

Írta: Calvin Holbrook

Calvin a happiness.com magazin szerkesztője, emellett művész és utazásszerető. Emellett szereti a túrázást, a természetet, az úszást, a jógát, az izzasztó táncot és minden vintage dolgot!