Fakivágási technikák: A fák metszése egy nagyon érdekes téma. Sokan a metszést művészetnek tekintik, azonban vannak bizonyos módszerek és technikák, amelyeket helyesen kell végrehajtani a fák jövőbeli sikerének biztosítása érdekében.
Az adott fa esetében alkalmazandó módszer meghatározásához háttérinformációkra van szükség a fa nemzetségéről vagy családjáról. Ezek közé tartozik, hogy hogyan nő, hogyan hatnak rá az évszakok, és hogyan reagál a metszésre. Ezenkívül minden egyes leveles ág, amelyet a metszés során eltávolítunk egy fáról, kevesebb energiatermelést jelent a fa egésze számára. Emiatt fontos, hogy minden egyes eltávolított ágnak oka legyen, és hogy minden egyes vágást a megfelelő helyen végezzünk, hogy a fa a legjobb esélyt kapja a seb gyógyulására. Ebben a blogban a két drasztikusabb metszési módszerről, a kopasztásról és a fakivágásról fogunk beszélni, amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak, és amelyek a végén károsan hathatnak fáira.
Mi a fa koronázása?
_in_northern_Allegany_County,_Maryland.jpg)
By Famartin, from Wikipedia Commons
A fa koronázása a korona magasságának egy határig történő csökkentése. Gondoljunk a fa egészére alkalmazott fejvágásra.
Mi az a fejvágás, kérdezi? A fejvágás az, amikor egy ág terminális részét egy rügyre vagy egy oldalágra metszi, amely nem elég nagy ahhoz, hogy átvegye a növekedés dominanciáját. Ez megrázza az ágat, ami vagy különböző alvó oldalrügyek növekedését indítja el (vízhajtások), vagy teljesen elpusztítja az ágat. Hasonlóképpen, a fa megdöntése sokkolja a fát, és vagy rendszertelen növekedéshez, vagy hirtelen elhaláshoz vezethet.
A csúcsmetszés mint metszési módszer csak különleges körülmények között alkalmazható, például egy fa súlyos viharkárok utáni helyreállítása esetén.
Miért nem jó ötlet a fa csúcsmetszése?
A fa koronájának eltávolítása sok mindent elronthat.
Először is, a fa koronájának tetejének eltávolítása zavarja a fa energiatermelő képességét. Emellett felborítja a gyökér és a korona arányát, ami megzavarja a szénhidráttermelés és -raktározás egyensúlyát. A fotoszintetikus potenciál hiánya és a tárolt energia gyors kimerülése általában a fa pusztulásához vezet.
Második, a fa koronájának nagy részének eltávolítása általában elég nagy vágásokat jelent, hogy a fa nem tudja a sebet felosztani, így hajlamos a korhadásra, gombásodásra és rovarfertőzésre. Mint tudjuk, a korhadás a fa végének kezdete.
Harmadszor, ha egy fának sikerül túlélnie a csúcsmetszést, a fa apikális merisztémájának eltávolítása vízhajtások növekedését okozza. A vízhajtások alvó rügyek, amelyek aktiválódnak, és gyorsan és szeszélyesen növekednek. Általában függőlegesen nőnek, ami meghiúsítja az eredeti metszés célját, és általában rosszul rögzülnek, ami miatt fennáll a hiba kockázata.
Mit tehet, ha a fát metszették?
Ha azt vette észre, hogy a fáját koronázták, és a sérülés helyén rengeteg vízhajtás alakult ki, ne aggódjon, még nincs minden remény veszve. Ha ez történik, van néhány lépés, amit megtehetsz a fa koronájának újraszerkesztése és egyensúlyba hozása érdekében. A folyamatot korona helyreállításnak nevezik. A korona helyreállítása magában foglalja a vízhajtások és az elhalt ágak stratégiai eltávolítását, miközben a jól elhelyezett, erősen kötődő vízhajtásokat új ágakká neveljük. Ez a folyamat időbe telik és több év alatt több metszést igényel, de végül megfiatalítja és megreformálja a fák koronáját.
Mi az a Pollarding?
Az első és legfontosabb dolog, amit meg kell jegyezni, hogy ez a technika nem alkalmas minden fafaj esetében. A megporzás olyan metszési technika, amelyet általában a nagyra növő, lombhullató fáknál alkalmaznak, amelyek a metszés után könnyen kihajtanak. Ezt a speciális metszési módszert akkor kell elkezdeni, amikor a fa még fiatal korban van. A kopasztás első lépése, hogy az alanyon erős intermodális fejvágásokat alkalmazunk. A fa természetes reakciója az, hogy a vágás helyén sok vízhajtást hoz létre. Ezt követően évente vagy kétévente el kell távolítani a hajtásokat. Ezeken a területeken csomók vagy göcsök kezdenek kialakulni, ahonnan a csírák továbbra is erednek, és évről évre folytatni kell a csírák eltávolítását. A vágás helye nagyon fontos ahhoz, hogy ez a technika sikeres legyen. Fontos, hogy mindig az ággallérnál vágjunk, ügyelve arra, hogy ne hagyjunk csonkot, de ne is vágjunk bele a gumóba. Egy másik fontos tényező, amely döntő fontosságú a fa túlélése szempontjából, a metszés időzítése. Nagyon fontos, hogy a hajtásokat a nyugalmi időszakban távolítsuk el. Általában a nyugalmi időszak az, amikor a fa az őszi/téli hónapokban elveszíti az összes lombját. Ez azért fontos, mert a fának szüksége van a leveleire, hogy energiát termeljen, hogy a megporzás után újra kihajtani tudjon. Ha a hajtásokat túl korán távolítják el, a fa elpusztulhat az energiahiány miatt, és képtelen lesz újra kihajtani.
Honnan származik ez a technika, és hogyan használják ma?
A kopasztás olyan technika, amely évszázadokkal ezelőtt Európában alakult ki. Hagyományosan ezt a módszert arra használták, hogy nagy mennyiségű, kis átmérőjű, tüzelőanyagként vagy kézművességhez felhasználható ágat állítsanak elő egy állandó forrásból. Az ágak évről évre történő visszavágásával és a hosszú, karcsú vízhajtások betakarításával a gazdák jó élelemforrással rendelkeztek az állatállomány számára, tüzelőanyaggal a tűz számára, valamint építőanyaggal kosarakhoz, kerítésekhez és építményekhez. Ma elsősorban a városi tájakon látjuk a kopaszra vágott fákat. Ebben a helyzetben a technikát a szűk helyen lévő utcai fák fenntartása céljából alkalmazzák. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy a fa teljes méretűre nőjön, ami zavarhatja az elektromos közműveket és a szerkezeteket, a kopasztás sokkal kisebb és kezelhető méretű fát tarthat egészségesen.
Mi a különbség a kopasztás és a fa koronázása között?
A legfontosabb megkülönböztető tényező a kopasztott és a koronázott fa között a kopasztáskor kialakuló nagy csomók. Ezek a csomók szolgálnak minden évben az új növekedés forrásaként, és biztosítják a fa életképességét az elkövetkező évekre. Az ágak nagyméretű hegként képzelhetők el. Minden alkalommal, amikor a kis átmérőjű vízhajtásokat eltávolítják, a fa képes a sebeket felosztva begyógyulni, és a következő évben a környező szövetekben nyugvó rügyekből újra kihajtani. Másrészt a tetőzés nem vezet csomóképződéshez. Inkább egy nagy, gyógyíthatatlan sebet eredményez, amely általában a fa pusztulásához vezet.
Ne feledje, hogy függetlenül attól, hogy milyen típusú fája van, vagy hogy hogyan szeretné, hogy kinézzen, mindig forduljon faiskolai szakemberhez, hogy a lehető legjobb eredményt érje el az Ön és fája számára. Van olyan koronás fája, amelyet szeretne megfiatalítani, vagy a platánja megkopasztása érdekli? Az Arborist Now-nál képzett arboristáink vannak, akik tudják, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az Ön és fája igényei között. Kérjen tőlünk konzultációt még ma, hogy tovább beszélhessünk fái egészségéről.