Nikomédia városa
Nikomédia, a Kelet-római Birodalom egykori fővárosa, közvetlenül a mai törökországi İzmit iparváros alatt fekszik (1. ábra). Annak ellenére, hogy az ókori irodalmi források következetesen beszámolnak a császárváros pompás épületeiről (Or. 61.7-10; Norman 1965; De Mort. Pers. 7.8-10; Creed 1984), régészetileg keveset tudunk Nicomediáról. A 2001-ben és 2009-ben végzett mentési ásatások során İzmit Çukurbağ negyedében egy modern épület pincéjében egy impozáns római kori építmény polikróm domborműveit és szobrait fedezték fel (2. ábra). Folyamatban lévő projektünk a Çukurbağ-i domborművek és szobrok stilisztikai és ikonográfiai elemzését, valamint annak az építménynek a 3D-s digitális rekonstrukcióját foglalja magában, amelyhez egykor tartoztak. A projekt két fő célja, hogy fényt derítsen a római Nicomedia művészetére és történetére, valamint hogy tágabb értelemben többet tudjunk meg a polikróm domborműszobrászat technikai vonatkozásairól a római művészetben.
Nikomédiát i. e. 284-ben alapították a hellenisztikus Bithyniai Királyság fővárosaként (Geography 12.4.2; Hamilton & Falconer 1854-1857). Számos pusztító földrengés ellenére stratégiai fekvése miatt a város az idők folyamán jelentős kereskedelmi, katonai és művészeti központtá vált. Bár egykor a római világ négy legnagyobb városának egyike volt, az ókori Nicomedia területén nem folytak szisztematikus ásatások. Amit a városról tudunk, az elsősorban ókori irodalmi forrásokból, a modern İzmit szívében talált véletlen leletekből és a közelmúlt topográfiai felméréseiből származik (Çalık-Ross 2007). A számos, Nikomédiára vonatkozó történelmi és mitológiai témával díszített Çukurbağ-domborművek és annak az épületnek az alapos vizsgálata, amelyhez egykor tartoztak, ezért kulcsfontosságú mind Nikomédia, mind a tágabb római világ jobb megértéséhez.
A Çukurbağ-szobrok feltűnő tulajdonsága a jól megőrzött és élénk festett színek – ritka példa a római művészetben (3. ábra). Projektünk olyan tudományos módszereket alkalmaz, mint a hordozható röntgenfluoreszcens spektroszkópia (pXRF) és a 3D lézerszkennelés a Çukurbağ-leletre. Ezek nemcsak a római kori domborműszobrok színezésének és aranyozásának aspektusaira világítanak rá, hanem számos technikai szempontról is információt nyújtanak, például a kő újrahasznosításáról (spoila), a szobrászok és festők szerszámainak használatáról és az épületépítési technikákról. Az ókori szöveges források arra is utalnak, hogy Nikomédia egy jelentős márványipar központja volt, és a feldolgozott prokonnészoszi és phrygiai dokimion márvány exportjának fő felvevőhelyéül szolgált (Ward-Perkins 1980; Güney 2012). A Çukurbağ-i szobrok prokonnészoszi márványból készültek, és hozzájárulnak az ezen ipar részét képező nikomédiai szobrászati műhelyek megértéséhez.
A Çukurbağ-i szobrok
A Çukurbağ-i leletek 40 relieftömbből, legalább négy kolosszális szoborhoz tartozó töredékekből és tucatnyi építészeti elemből állnak (4. ábra & 5). A domborműveken ábrázolt történelmi jelenetek között szerepel egy katonai expedíció, csaták, római katonák által kísért foglyok, diadalmenet és római hadvezérek találkozója. Az attribútumaik alapján könnyen azonosítható mitológiai alakok, például Héraklész, Athéné, Róma és Nike mellett a domborművek a nikomédiai mindennapi élet aspektusait is ábrázolják, köztük gladiátorjátékokat, szekérversenyeket és színházi előadásokat.
A mentő ásatások során történt felfedezésüket követően a színes domborműveket azonnal a Kocaeli Régészeti Múzeumba szállították, hogy ne kerüljenek tovább a levegőre. Jelenleg speciális dobozokban, a nagyközönség számára hozzáférhetetlen galériában őrzik őket; a részletes múzeumi leltár még mindig hiányzik róluk. Folyamatban lévő munkánk magában foglalja a domborművek és szobrok kiemelését, kiterjedt mérések és fényképek készítését, 3D lézerszkennelést és a pXRF alkalmazását kiválasztott felületeken. Projektünk magában foglalja továbbá a Çukurbağ negyedében található ásatási helyszínen in situ hagyott építészeti elemek alapos elemzését és az egyes elemek lelőhelyeit bemutató tervek elkészítését. Idővel egy átfogó könyvet kívánunk kiadni, amely katalógust, a leletek technikai és ikonográfiai elemzését, valamint annak az épületnek a virtuális anasztilózisát tartalmazza, amelyhez a domborművek és szobrok egykor tartoztak.
Egy cikk, amely röviden megvizsgálja a 2001-es mentő ásatások során talált domborműveket és szobrokat, főként stilisztikai alapon azt sugallja, hogy a Çukurbağ szobrok egy Septimius Severus tiszteletére a Kr. u. II. század végén épült győzelmi emlékműhöz tartoztak (Zeyrek & Özbay 2007). A 2009-es mentési ásatás során feltárt tucatnyi további dombormű első vizsgálata azonban arra utal, hogy a Çukurbağ-leletek egy olyan győzelmi emlékműhöz tartozhatnak, amelynek domborművei és fülkéi Diocletianus idején épültek, amikor Nicomedia császári főváros volt (Kr. u. 284 és 330 között). A thesszaloniki Galerius-boltozathoz hasonlóan a Çukurbağ-domborművek egy része korábbi épületekből származó, újrahasznosított vagy spolirozott tömbökből készült, és így korábbi stílusjegyekkel rendelkezik; egyes domborművek olyan motívumokat mutatnak, amelyek a tetrarchikus művészetben váltak szokásossá (5. ábra). A domborműveken jól megőrződött élénk színek arra utalnak, hogy a Çukurbağ-emlékművet röviddel építése után, valószínűleg egy erős földrengés során (talán Kr. u. 358-ban) pusztították el.
A Çukurbağ-szobrok szélesebb közönséggel való megismertetése nemcsak Nicomedia régészeti potenciálját népszerűsíti, hanem hozzájárul a római művészet és történelem újfajta megértéséhez is. Ez a projekt továbbá lehetővé teszi, hogy a 2009-es Çukurbağ-i mentési ásatások során illegálisan elvitt két színes domborművet (6. ábra) újra integráljuk e fontos lelőhely egyéb leletei közé.