Ezek a hangyák elsődleges tápláléka a levéltetvek mézharmata, de gerinctelen állatokkal, például rovarokkal és pókfélékkel is táplálkoznak; falánk dögevők. A táplálékkereső útvonalak 100 m hosszúak is lehetnek. A nagyobb dolgozókat megfigyelték, hogy a fészektől távolabb is táplálkoznak. A F. rufa-t gyakran használják az erdőgazdálkodásban, és gyakran kártevőirtásként hozzák be egy területre.
Munkások viselkedéseSzerkesztés
A F. rufa munkáshangyáit megfigyelték, hogy szülői gondozást gyakorolnak vagy gubó ápolást végeznek. A munkáshangya egy érzékeny fázison megy keresztül, amikor hozzászokik a gubó által kibocsátott kémiai ingerhez. Az érzékeny fázis egy korai és meghatározott időszakban következik be. Moli és munkatársai kísérletet végeztek annak vizsgálatára, hogy a dolgozó hangyák hogyan reagálnak a különböző típusú gubókra: homospecifikus és heterospecifikus gubókra. Ha a munkáshangya gubó hiányában nevelkedik, nem mutat sem felismerő, sem szoptatós viselkedést. A dolgozók mindkét gubótípust felnyitják és felfalják a tápanyagokért. Ha csak a homospecifikus gubókhoz szoktatják, a dolgozók mindkét gubótípust összegyűjtik, de csak a homospecifikus gubókat helyezik el és védik. A heterospecifikus gubókat elhanyagolják, a fészekben hagyják és megeszik. Végül, ha a heterospecifikus gubókba a homospecifikus gubók kivonatát injektálták, a dolgozók mindkét gubótípust egyformán gondozzák. Ez azt mutatja, hogy a gubókból származó kémiai inger a jelek szerint kiemelkedő jelentőségű a dolgozó hangyák örökbefogadási viselkedésének kiváltásában. A specifikus kémiai anyagot / ingert azonban nem sikerült azonosítani.
Táplálékkereső viselkedésSzerkesztés
A fahangyák táplálékkereső viselkedése a környezetnek megfelelően változik. Kimutatták, hogy a fahangyák ápolják és betakarítják a levéltetveket, valamint zsákmányolnak és versenyeznek más ragadozókkal a táplálékforrásokért. Hajlamosak a közösség leggazdagabb tagjait zsákmányolni, akár a fák lombkoronájában, akár az erdő lombozatában tartózkodnak. Úgy tűnik, hogy a fészkükhöz közeli lombkoronákban élő zsákmányállatokat részesítik előnyben; amikor azonban a táplálékforrások fogynak, a fészkektől távolabbi fákat keresnek fel, és több fát fedeznek fel ahelyett, hogy alaposabban felderítenék az erdő talaját. Ez jelentősen csökkenti a táplálékkeresés hatékonyságát, de a fészek többi része nem segíti a táplálékkereső hangyákat.
Rokon viselkedésSzerkesztés
A fahangyák bizonyos helyzetekben agresszív viselkedést mutattak saját fajukkal szemben. A fajon belüli versengés általában kora tavasszal fordul elő a konkurens fészkek dolgozói között. Ez az agresszió a territórium és a nyomvonal fenntartásának védelmével függhet össze. A fahangyák csetepaték és nyomvonal-képzésének megfigyelése alapján az egyes fészkeket körülvevő terület évszakonként eltérő. Az állandó táplálékkereső ösvényeket minden évszakban megerősítik, és ha egy idegen fajhoz tartozó hangya keresztezi azt, ellenséges tevékenységre kerül sor. Valószínűleg a táplálékkeresési szokásokon alapuló területváltozásokat az évszakos változások befolyásolják.
A hangyák kémiai jelek segítségével ismerik fel fészektársaikat. A felismerés elmaradása a kolónia integritásának bomlását okozza. A környezet által felhalmozott nehézfémek megváltoztatják az agresszió szintjét. Ennek számos tényező lehet az oka, például a fiziológiai hatás megváltozása vagy az erőforrásszintek változása. Az ilyen területeken élő hangyák általában kevésbé produktívak és hatékonyak. A megnövekedett erőforrásverseny várhatóan növelné az agresszió szintjét, de nem ez a helyzet.