Cél: A jelen tanulmány a felső hasi ultrahanggal észlelt rendellenességek gyakoriságának kategorizálására vállalkozott.
Anyag és módszer: A jelen vizsgálatot 3398, 16 és 93 év közötti személyen végezték, akik 2003 októbere és 2004 májusa között éves egészségügyi szűrővizsgálaton vettek részt a Bangkok Hospital Medical Center Egészségfejlesztési Központban (minden résztvevő személyt “betegként” definiáltak). Közülük 1 930 férfi (56,8%) és 1 468 nő (43,2%). A jelen vizsgálatban az életkor, a nem és a felső hasi ultrahangleletek adatait értékelték.
Eredmények: A 3398 alanyból 1782 betegnél (52,4%) volt pozitív lelet; ebből 1147 férfi (64,4%) és 635 nő (35,6%). A zsírmáj, mint a leggyakoribb pozitív lelet, 1219 betegnél (35,9%) volt megfigyelhető; közülük 831 férfi (68,2%) és 388 nő (31,8%). A májtömeg, mint második pozitív lelet 209 betegnél (6,2%) volt megfigyelhető; közülük 124 betegnél (59,3%) májciszta, 51 betegnél (24,4%) hemangióma, 16 betegnél (7,7%) meghatározatlan csomó, 11 betegnél (5,3%) meszesedés, 7 betegnél (3,4%) rosszindulatú daganat, míg 664 betegnél (19,5%) egyéb pozitív lelet volt. Az első négy helyen 181 betegnél (5,3%) megfigyelt epehólyagpolip, 155 betegnél (4,6%) megfigyelt veseciszta, 141 betegnél (4,2%) megfigyelt epekő és 101 betegnél (3,0%) megfigyelt vesekő szerepelt.
Következtetések: A felső hasi ultrahanggal észlelt rendellenességek gyakorisága 52,44% volt. A leggyakoribb lelet a zsírmáj volt (35,87%). Bár a pozitív leletek többsége jóindulatú állapot volt, néhány közülük hosszú távon káros hatással lehet a betegek egészségi állapotára. Az ultrahangleletekből a későbbi betegségek megelőzése és az orvosi kezelés vagy a nyomon követés érdekében a betegek kezelése is kiderült.