Oké, íme, mi történik valószínűleg veled, és hogyan tudod ezt helyrehozni:
A 30 vagy 40 wpm feletti gépelés a szavak mintáinak kialakításáról szól. Gondoljunk ezekre a mintákra úgy, mint egy autó építésének tervrajzaira. Van néhány mintád, de ezek elferdültek: valahányszor megpróbálod az autódat gyorsan hajtani, a csavarok elszállnak, a futómű kicsavarodik, és karambolozol, vagyis a gépelési mintáid nem bírják azt a sebességet, amivel próbálod elérni őket.
Ez velem is megtörténik. Amikor rossz napom van, és a sebességem nem olyan, mint amilyet szeretnék, néha megpróbálok gyorsabban menni. Addig gépelem a “taht” vagy “teh” vagy hasonló szavakat rossz sorrendben, amíg fel nem adom aznapra.
A probléma az, hogy a pontosságot feláldozni a sebességért szokássá válik, és ez egy baaaagyon rossz szokás. Ha egy 100 méteres sprinter feláldozná a pontosságot a gyorsaságért, pofára esne verseny közben. Gépíróként kisebb a büntetés, ezért tudatosan kell erre törekednünk.
Itt van, amit szerintem tenned kell:
1. Át kell alakítanod a hanyag mintáidat, és ehhez lassítanod kell. Egyáltalán ne aggódj a sebesség miatt. Ne is nézd a sebességet, próbálj meg minél pontosabban írni, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy 30 wpm sebességgel fogsz gépelni. A sebességed előbb-utóbb ismét növekedni fog, anélkül, hogy észrevennéd. Amint a mintáid minősége javul, megerőltetés nélkül képesek lesznek nagyobb sebességet kezelni, ezért lassúnak fogod érezni, de gyorsabb leszel.
2. Próbáld meg szétválasztani az olvasást a gépeléstől. Ez azt jelenti, hogy ha egy gépelési tesztben az áll: “Minden ember egyenlő.”, akkor olvasd el a “Minden ember” szöveget, mielőtt elkezdesz gépelni, ne csak az “A”-t. Miután elolvastad a “Minden ember” szöveget, próbáld meg úgy gépelni, mintha ezek a saját szavaid lennének. Ne a másolt szöveget nézd, hanem a fejedben olvasott szavakat. (Nehéz leírni, de remélem, érted, mire gondolok.) Ez segíteni fog azon a problémádon, hogy nem érted a szöveget gépelés közben. Az előre elolvasandó darabok változóak, de általában 2-3 szóról van szó, amelyek egy kontextuális egységet alkotnak.”
Ez a két elv együttesen arra késztet, hogy minden egyes billentyűre és arra koncentrálj, hogy melyik kéz melyik ujját mozgatod, de mindezt úgy teszed, hogy közben tudod, merre tartasz. Ez segít a pontos mintákat a szavakhoz társítani.
A kezdetekben hasznos lehet, ha bizonyos ritmust tartasz a gépelésben. A gyors gépelés aritmikus, így ez megakadályozza, hogy ismét túl gyorsan gépelj. Lényeges azonban, hogy olyan ritmusra rendezkedjen be, amely elég lassú.
Normális, hogy hosszabb ideig nem lesz képes így figyelni. Azt javaslom, hogy 20 percnél többet ne csinálj egyhuzamban, de ha ismét észrevehetően több hibát követsz el, vagy már előtte sem tudod tartani a ritmust, akkor hagyd abba. Álljon fel, szívjon friss levegőt (a kávé egyébként nem helyettesíti a friss levegőt), esetleg csináljon valami durvát: vágjon fát, emeljen súlyokat, valami olyasmit, amihez nem kellenek fürge ujjak, és ami megmozgatja a szívét.
HANG IN THERE! Ez nehéz lesz. Már majdnem egy éve hanyag mintákban őrlődsz, és ezek átformálása időbe telik. Próbáld meg visszaszorítani a gépelést a legnagyobb koncentrációtól eltérő módon, ha 20 perc edzést tökéletesen végzel, de a következő órát azzal töltöd, hogy a szokásos, hanyag módszereiddel csevegsz az emberekkel, visszacsinálsz minden haladást, amit elértél. Próbálj mindig a lehető legpontosabb lenni.