A mellkasi fájdalommal és/vagy pozitív nem invazív kardiológiai vizsgálattal rendelkező betegeknél végzett koronarográfiák 20-30%-ában normális a koszorúerek megjelenése. Ennek a ténynek egyszerű magyarázata olyan betegségek jelenléte, amelyek a koszorúér-perfúziót a fő koszorúerek átmérőjétől független mechanizmuson keresztül befolyásolhatják. Az egyik ilyen betegség a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD). A GERD-tünetek jelenléte az általános populációban az egyének 30-40%-át érinti, míg a nem fiziológiás refluxot a koszorúér-betegségben szenvedő betegek 50-65-85%-ánál állapítják meg. Ez azt jelenti, hogy a GERD kétszer gyakoribb a CHD-s betegeknél, mint az általános populációban. A CHD-s betegeknél a gastrooesophagealis reflux fokozott gyakoriságának egyik magyarázata a kardiológiai betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerek mellékhatása. Továbbá a nyelőcső zavarának a koszorúér-hipoperfúzió megjelenésére gyakorolt hatását magyarázó egyik lehetséges mechanizmus a funkciók közös neurológiai kontrollja lehet. Ennek három aspektusa van: a vagális reflexek (nyelőcső-szív reflex), a vegetatív idegrendszer egyensúlyának zavarai és a zsigeri fájdalomérzékelési küszöb megváltozása. A viszcerális reflex összekapcsolhatja a GERD-t és a CHD-t az ördögi kör mechanizmusával: a savas gastrooesophagealis reflux a vagális reflexen keresztül koronária hipoperfúziót okozhat, és a cardiomyociták anaerob anyagcsere termékei a nyelőcső alsó sphincterének relaxációját okozhatják, elősegítve a refluxot. A GERD-t és a CHD-t összekötő további mechanizmus a Helicobacter pylori-fertőzés okozta gyulladás. Az emésztőrendszeri patológia és az evolúció, valamint az ateroszklerózis progressziója és szövődményei közötti kapcsolat a klinikai megjelenés hasonlóságával együtt a mellkasi fájdalom okainak pontos diagnózisára és a laboratóriumi vizsgálati eredmények óvatos értelmezésére utal.