Az új eljárásoknak és technikáknak köszönhetően sok Achilles-ín műtéten átesett beteg az Egyesült Államokban gyorsabban áll újra lábra.
James M. Cottom, DPM, FACFAS, a Sarasotában és Arcadiában (FL) működő rendelőkkel rendelkező láb- és boka sebész szerint a szövetátültetési termékek, a csonthorgonyok, a rádiófrekvenciás kezelések és az új artroszkópos eljárások bevezetése kevésbé invazív kezelést és gyorsabb felépülési időt biztosít a betegek számára.
“Ezek a sebészeti fejlesztések sok beteg számára lerövidítik a felépülési időt, így rövidebb idő alatt visszatérhetnek a munkájukhoz és az aktív életmódjukhoz” – mondja Cottom.
Az Achilles-ín összeköti a vádliizmot a láb hátsó részén lévő sarokcsonttal, és megkönnyíti a járást. A leggyakoribb Achilles-betegség az íngyulladás, az ín gyulladása. Cottom szerint a legtöbb íngyulladásos eset sikeresen kezelhető nem sebészeti módszerekkel, például pihenéssel, jéggel, gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel és fizikoterápiával.
Az íngyulladásos betegek egy részénél azonban hegszövet alakul ki az ínon, vagy az ínrostok meggyengülnek és mikroszkopikus szakadások alakulnak ki, ezt az állapotot Achilles-íntünetnek nevezik. E problémák orvoslása műtétet és hetekig-hónapokig tartó felépülést igényelhet.
Cottom szerint a közelmúltban bevezetett rádiófrekvenciás technológia egyes betegek esetében lerövidítheti a felépülési időt, mivel rádióhullámokkal serkenti az ín gyógyulását. Az eljárás kisebb bemetszéseket igényel a pálcaszerű rádiófrekvenciás eszköz behelyezéséhez. A kisebb bemetszések kisebb bőr- és izomkárosodást, kevesebb fájdalmat és a műtéti fertőzések kisebb kockázatát jelentik. A betegek gyorsabban felépülnek.
A túlhasználat, különösen sportolóknál, az Achilles-ín megfeszülését okozhatja, és olyan erősen húzza a sarokcsontot, hogy csontsarkantyú vagy dudor alakul ki. A cipő a sarkantyúhoz dörzsölődhet és fájdalmat okozhat. Ezenkívül a sarokcsont és az ín között egy fájdalmas, folyadékkal teli zsák, úgynevezett bursa alakulhat ki. Hagyományosan ennek a feszülésnek a korrigálása az ín átvágásával, a csontsarkantyú vagy a bursa eltávolításával, majd az ín visszavarrásával járt.
Cottom szerint az új artroszkópos technikák minimálisan invazív lehetőséget biztosíthatnak a csontsarkantyú és a bursa eltávolítására az Achilles-ín jelentős károsodása nélkül. Ha az inat mégis műtéti úton kell leválasztani, új csonthorony-konstrukciók (a sarokcsontba fúrt csavarok, amelyek az inat és a szövetek rögzítésére szolgálnak) újra rögzíthetik az inat, minimálisra csökkentve a potenciálisan fájdalmas csomó kialakulásának esélyét a sarok hátsó részén.
Az Achilles-ín szakadása a legsúlyosabb Achilles-sérülés. A legtöbb betegnél műtétre van szükség az újbóli szakadás valószínűségének csökkentése érdekében. Különböző technikák állnak rendelkezésre, és egyre gyakrabban alkalmazhatnak szövetátültetést, amelyet hídként használnak a levált ínhosszak összekötésére. A graft állványzatot biztosít, amelyen új szövetek nőnek, növeli a javítás általános szilárdságát, és általában egy éven belül felszívódik a szervezetben.
Cottom tagja a 6000 tagot számláló Amerikai Láb- és Boka Sebészek Kollégiumának (ACFAS), és kettős szakvizsgával rendelkezik. Egy 3 éves intenzív sebészeti rezidensképzést végzett Detroitban, MI-ben, amelyet egy 12 hónapos ortopédiai láb- & boka ösztöndíj követett. Ez ugyanaz a típusú ösztöndíj, amelyet az MD/DO ortopéd sebészek is elvégeznek, ha a láb- és bokaműtétre kívánnak specializálódni. Michiganből származik, és 2007 óta praktizál Sarasota környékén. Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy konzultációt foglaljon, vagy hívjon minket.