Háttér: A hasnyálmirigy műtéteket követően kötelezőnek tartották a műtéti drén használatát. A hasnyálmirigy műtétet követő posztoperatív szövődmények csökkentésében a profilaktikus hasi drén szerepe ellentmondásos.Célok: A hasnyálmirigy műtétet követő rutinszerű hasi drénezés előnyeinek és ártalmainak felmérése, a különböző típusú műtéti drénezések hatásainak összehasonlítása, valamint a drén eltávolításának optimális időpontjának értékelése: (2016, 8. szám), valamint a MEDLINE, Embase, Science Citation Index Expanded és Chinese Biomedical Literature Database (CBM) 2016. augusztus 28-ig). Ehhez a frissített áttekintéshez a CENTRAL, a MEDLINE, az Embase, a Science Citation Index Expanded és a CBM adatbázisában kerestünk 2016-tól 2017. november 15-ig.Kiválasztási kritériumok: Minden olyan randomizált, kontrollált vizsgálatot bevontunk, amely hasi drénezést és a drénezés hiányát hasonlította össze hasnyálmirigy-műtéten átesett személyeknél. Olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat is bevontunk, amelyek különböző típusú dréneket és a dréneltávolítás különböző ütemezését hasonlították össze hasnyálmirigy-műtéten átesett személyeknél.Adatgyűjtés és elemzés: Hat tanulmányt azonosítottunk (1384 résztvevő). Két áttekintő szerző egymástól függetlenül azonosította a tanulmányokat a felvétel céljából, összegyűjtötte az adatokat, és értékelte az elfogultság kockázatát. A metaanalízist a Review Manager 5 segítségével végeztük el. Kiszámítottuk a kockázati arányt (RR) a dichotóm kimenetelek esetében és az átlagos különbséget (MD) a folyamatos kimenetelek esetében 95%-os konfidenciaintervallumokkal (CI). Minden elemzéshez a véletlenszerű hatások modelljét használtuk.Főbb eredmények: Négy tanulmányt vontunk be 1110 résztvevővel, akiket hasnyálmirigyműtét után randomizáltunk a drénezéses csoportba (N = 560) és a drénezés nélküli csoportba (N = 550). A csoportok között a 30 napon belüli halálozásban nem, vagy csak kis mértékben volt különbség (1,5% a drénezéssel és 2,3% a drénezés nélkül; RR 0,78, 95% CI 0,31-1,99; négy tanulmány, 1055 résztvevő; közepes minőségű bizonyíték). A drén használata valószínűleg enyhén csökkentette a 90 napos halálozást (0,8% versus 4,2%; RR 0,23, 95% CI 0,06-0,90; két vizsgálat, 478 résztvevő; közepes minőségű bizonyíték). Nem voltunk biztosak abban, hogy a drén használata csökkentette-e az intraabdominális fertőzést (7,9% versus 8,2%; RR 0,97, 95% CI 0,52-1,80; négy tanulmány, 1055 résztvevő; nagyon gyenge minőségű bizonyíték), vagy a posztoperatív szövődmények további radiológiai beavatkozásait (10,9% versus 12,1%; RR 0,87, 95% CI 0,79-2,23; három tanulmány, 660 résztvevő; nagyon gyenge minőségű bizonyíték). A drén használata hasonló mértékű sebfertőzéshez (9,8% versus 9,9%; RR 0,98 , 95% CI 0,68-1,41; négy tanulmány, 1055 résztvevő; alacsony minőségű bizonyíték) és további nyílt beavatkozásokhoz vezethet a posztoperatív szövődmények miatt (9,4% versus 7,1%; RR 1,33, 95% CI 0,79-2,23; négy tanulmány, 1055 résztvevő; alacsony minőségű bizonyíték), mint a drén használata nélkül. A csoportok között alig volt különbség a morbiditásban (61,7% versus 59,7%; RR 1,03, 95% CI 0,94-1,13; négy tanulmány, 1055 résztvevő; közepes minőségű bizonyíték) vagy a kórházi tartózkodás hosszában (MD -0,66 nap, 95% CI -1,60-0,29; három tanulmány, 711 résztvevő; közepes minőségű bizonyíték). A drénnel kapcsolatos szövődmény egy esetben fordult elő a drénnel kezelt csoportban (0,2%). Az egészséggel kapcsolatos életminőséget a hasnyálmirigy-specifikus életminőségi kérdőívvel (FACT-PA; 0-tól 144-ig terjedő skála, a magasabb értékek jobb életminőséget jeleznek) mérték. A drén használata hasonló életminőségi pontszámokhoz vezethet, a hasnyálmirigyműtétet követő 30 napon belül mérve, mint a drén használata nélkül (105 pont versus 104 pont; egy vizsgálat, 399 résztvevő; alacsony minőségű bizonyíték). A kórházi költségekről és a fájdalomról egyik vizsgálatban sem számoltak be.A drén típusaEgy vizsgálatot vettünk figyelembe 160 résztvevővel, akiket hasnyálmirigyműtét után randomizáltak az aktív dréncsoportba (N = 82) és a passzív dréncsoportba (N = 78). Az aktív drén a passzív drénnel összehasonlítva hasonló 30 napos mortalitást (1,2% aktív drénnel versus 0% passzív drénnel; alacsony minőségű bizonyíték) és morbiditást (22,0% versus 32,1%; RR 0,68, 95% CI 0,41-1,15; alacsony minőségű bizonyíték) eredményezhet. Nem voltunk biztosak abban, hogy az aktív drén csökkentette-e az intraabdominális fertőzést (0% versus 2,6%; nagyon alacsony minőségű bizonyíték), a sebfertőzést (6,1% versus 9,0%; RR 0,68, 95% CI 0,23-2,05; nagyon alacsony minőségű bizonyíték), vagy a posztoperatív szövődmények miatt végzett további nyitott beavatkozások számát (1,2% versus 7,7%; RR 0,16, 95% CI 0,02-1,29; nagyon alacsony minőségű bizonyíték). Az aktív drénezés enyhén csökkentheti a kórházi tartózkodás hosszát (MD -1,90 nap, 95% CI -3,67 és -0,13 között; egy tanulmány; alacsony minőségű bizonyíték; 14,1%-os csökkenés az “átlagos” kórházi tartózkodás hosszában). További radiológiai beavatkozásokról, fájdalomról és életminőségről nem számoltak be a vizsgálatban.Korai versus késői dréneltávolításEgy vizsgálatot vettünk figyelembe, amelyben 114, a posztoperatív hasnyálmirigy-sipoly alacsony kockázatú résztvevője vett részt, akiket hasnyálmirigyműtét után randomizáltak a korai dréneltávolítás csoportjába (N = 57) és a késői dréneltávolítás csoportjába (N = 57). Halálozás egyik csoportban sem fordult elő. A korai dréneltávolítás enyhén csökkentheti a morbiditást (38,6% a korai dréneltávolítással szemben a késői 61,4%-kal; RR 0,63, 95% CI 0,43-0,93; alacsony minőségű bizonyíték), a kórházi tartózkodás hosszát (MD -2,10 nap, 95% CI -4,17 -0,03; alacsony minőségű bizonyíték; az “átlagos” kórházi tartózkodás hosszának 21,5%-os csökkenése) és a kórházi költségeket (MD -EUR 2069,00, 95% CI -3872,26 -265,74; alacsony minőségű bizonyíték; az “átlagos” kórházi költségek 17,0%-os csökkenése). Nem voltunk biztosak abban, hogy a korai dréneltávolítás csökkentette-e a posztoperatív szövődmények miatti további nyílt beavatkozásokat (0% versus 1,8%; RR 0,33, 95% CI 0,01-8,01; egy tanulmány; nagyon alacsony minőségű bizonyíték). Az intraabdominális fertőzésről, a sebfertőzésről, a további radiológiai beavatkozásokról, a fájdalomról és az életminőségről nem számoltak be a tanulmányban.A szerzők következtetései: Nem volt egyértelmű, hogy a rutinszerű hasi drenázsnak van-e bármilyen hatása a 30 napos mortalitás vagy a hasnyálmirigyműtét utáni posztoperatív szövődmények csökkenésére. A közepes minőségű bizonyítékok arra utaltak, hogy a rutinszerű hasi drenázs valószínűleg kismértékben csökkentette a 90 napos mortalitást. A gyenge minőségű bizonyítékok arra utaltak, hogy az aktív drén használata a passzív drén használatához képest kissé csökkentheti a kórházi tartózkodás hosszát a hasnyálmirigy műtét után, és a korai eltávolítás jobb lehet a késői eltávolításnál azoknál, akiknél alacsony a posztoperatív hasnyálmirigy sipoly kialakulásának kockázata.