Az emelkedett intraabdominális nyomás (IAP) nemcsak az intraabdominális szervekre, hanem a hasi kompartmenttől távoli szervekre is hatással van. Az intraabdominális hipertónia (IAH) vagy a hasi rekesz szindróma (ACS) során fellépő hasi-torakális kölcsönhatás zavarja a tüdő-, a szív- és érrendszeri, valamint az agyi funkciókat. A legújabb irányelvekkel összhangban az IAH-t 12 mmHg feletti IAP-ként, az ACS-t pedig 20 mmHg feletti IAP-ként határozzák meg, egy vagy több új szervi elégtelenséggel. Ebben az áttekintésben először az emelkedett IAP pulmonális dinamikára gyakorolt hatásait és a légúti nyomások értelmezése és a lélegeztetőgép-beállítások beállítása szempontjából való jelentőségét tárgyaljuk. Ezután a hasi-torakális nyomásátvitel és a globális hemodinamika közötti kölcsönhatást tárgyaljuk, amelynek ismerete szükséges a szív előterhelésének helyes értékeléséhez és a folyadékterápia optimalizálásához IAH/ACS esetén. Ezt követően a megnövekedett IAP, a megnövekedett koponyaűri nyomás (ICP) és a csökkent agyi perfúziós nyomás (CPP) közötti kapcsolatról lesz szó. Végül áttekintjük a lélegeztetőgép által kiváltott mellkasi nyomásingadozást és annak a hasi rekeszbe történő átvitelét.