A hasi ultrahangvizsgálat különböző belső szervek, például a vesék, a máj, az epehólyag, a hasnyálmirigy, a lép és a hasi aorta rendellenességeinek diagnosztizálására használható. Ha a Doppler-ultrahangvizsgálatot kiegészítik, akkor az ereken belüli véráramlás is értékelhető (például a veseartéria szűkületének keresésére). Terhesség alatt gyakran használják a méh és a magzat vizsgálatára; ezt nevezik szülészeti ultrahangvizsgálatnak.
A hasi ultrahangot általában hasi fájdalom vagy akut hasi fájdalom (hirtelen és/vagy súlyos hasi fájdalom szindróma, amelyben sebészeti beavatkozásra lehet szükség) esetén alkalmazzák, amely során vakbélgyulladás vagy epehólyaggyulladás diagnosztizálására alkalmas.
A hasi ultrahang akkor is alkalmazható, ha egy vagy több szerv megnagyobbodásának gyanúja merül fel, például a hasi aorta aneurizma szűrésénél, splenomegália vagy vizeletvisszatartás vizsgálatánál.
Az ultrahang további anatómiai információszerzésre használható olyan betegeknél, akiknél kóros a vesefunkció vagy a hasnyálmirigy enzimek (hasnyálmirigy amiláz és hasnyálmirigy lipáz).
A hasi aortán a hasi aorta aneurizma kimutatására vagy kizárására használható. Ebből a célból a hasi aorta aneurizma standard mérése az aorta falának külső peremei között van.
A fertőző mononukleózis esetében a splenomegália gyakori tünet, és az egészségügyi szolgáltatók megfontolhatják a hasi ultrahangvizsgálat alkalmazását, hogy betekintést nyerjenek a személy állapotába. Mivel azonban a lép mérete nagymértékben változik, az ultrahangvizsgálat nem érvényes technika a lép megnagyobbodásának értékelésére, és nem szabad tipikus körülmények között vagy a sportolásra való alkalmassággal kapcsolatos rutinszerű döntések meghozatalára használni.
Kövek kimutatásaSzerkesztés
Az ultrahangvizsgálat hasznos a kövek, például a vesekő vagy az epekő kimutatására, mivel a kő mögött jól látható ultrahangárnyékot képeznek.
Az ultrahangvizsgálat felhasználható olyan eljárások irányítására, mint például a vesekövek kezelése extrakorporális lökéshullámos litotripsziával, tűbiopszia vagy paracentézis (a hasüregben lévő szabad folyadék tűvel történő elvezetése).
MájSzerkesztés
A zavart májfunkciós tesztekkel rendelkező betegeknél az ultrahang megnövekedett májméretet (hepatomegália), fokozott reflexiót (ami például cholestasisra utalhat), epehólyag- vagy epeúti betegségeket vagy májdaganatot mutathat ki.
A májdaganatok ultrahangvizsgálata két szakaszból áll: a kimutatásból és a jellemzésből. A tumor kimutatása a módszer teljesítményén alapul, és tartalmaznia kell morfometriai információkat (három tengelyes dimenziók, térfogat) és topográfiai információkat (a májszegmens és a lebenyek/lebenyek számát, elhelyezkedését meghatározó adatok). Ezeknek az adatoknak a meghatározása fontos a májdaganatok stádiumbeosztása és a prognózis szempontjából. A tumor jellemzése összetett folyamat, amely a tumor természetének meghatározásához vezető kritériumok összességén alapul. Gyakran más diagnosztikai eljárások, különösen az intervenciós eljárások, már nem szükségesek. A tumor ultrahangos módszerrel történő jellemzése a következő elemeken alapul: konzisztencia (szilárd, folyékony, kevert), echogenitás, szerkezet megjelenése (homogén vagy heterogén), elhatárolódás a szomszédos májparenchimától (kapszuláris, pontatlan), rugalmasság, hátsó akusztikus erősítő hatás, a szomszédos szervekkel vagy struktúrákkal való kapcsolat (elmozdulás, invázió), érrendszer (jelenlét és jellemzők a Doppler-ultrahangvizsgálaton és a kontrasztos ultrahangvizsgálaton (CEUS).
Vese ultrahangvizsgálatSzerkesztés
A vesék ultrahangvizsgálata elengedhetetlen a vesével kapcsolatos betegségek diagnosztikájában és kezelésében. A vesék könnyen vizsgálhatók, és a vesék legtöbb kóros elváltozása ultrahanggal megkülönböztethető
.