A COVID-19 pandémia emberéleteket követel és globális gazdasági következményekkel jár. A társadalmi távolságtartás bizonyult a legígéretesebb stratégiának a határok nélkül megjelenő vírusokkal szemben, de az ezt követő súlyos gazdasági károk megkérdőjelezik a folytatás lehetőségét. A két elem mérlegelése valójában egy fontos vitát vet fel: Mi az elfogadható veszteség ahhoz, hogy megnyerjük ezt a csatát?
Stratégiai szempontból az elfogadható veszteség mérlegelésének terhe a döntéshozókat terheli. Ez azt az árat jelenti, amelyet a nemzet hajlandó megfizetni a karantén hossza, a gazdasági veszteségek, a lakossági megfelelés szintje és az egészségügyi kapacitás közötti egyensúly eléréséért. Az elfogadható veszteség értékelése szakmai, pénzügyi, etikai, jogi, társadalmi, kulturális és történelmi dilemma. Ennek ellenére elkerülhetetlen a megfelelő válságkezelési stratégia, és ami még fontosabb, a befejezés feltételének megválasztásához.
A katonai szemléletben az elfogadható veszteség az adott akció vagy művelet által esetlegesen okozott halálos áldozatok és károk értékelésére utal. Az iparágak az elfogadható kockázatot arra használják, hogy meghatározzák az emberi életeket és a környezeti károkat érintő kockázat mértékét, amely a maximális kockázatok mérséklése után elfogadható.
A világjárvány kezelése során számos kérdést kell feltenni az elfogadható veszteségek és kockázatok meghatározásához:
- Minek a vesztesége: életek elvesztése, gazdasági szempontok vagy az ellenőrzés elvesztése?
- Ki által elfogadható: a lakosság, a döntéshozók, a politikusok?
- Az elfogadható veszteséggel szemben mi a haszon?
- Mennyi veszteség elfogadható a (megfelelő mértékű) haszon elérése érdekében?
- Hány halálos áldozatot követelnek különböző csoportok (pl., fiatal, egészséges, munkanélküli, idős) COVID-19 “elfogadhatónak” tekinthető?
- Milyen alternatív gazdasági költséget jelent 100, 150 stb. koronavírus okozta haláleset? Elfogadhatóak-e ezek a költségek?
- Mivel ez a világjárvány az időseket nagyobb kockázatnak teszi ki, vajon egy 85 éves élet költsége alacsonyabb-e, mint egy gyermeké?
- Hogyan mérhető az életek gazdasági költsége azok számára, akiknél mentális egészségi állapot alakult ki, akik elvesztették a munkájukat, vagy akik öngyilkosságot követtek el?
Az életek megmentése attól is függ, hogy a COVID-19 halálesetek számának értelme szemben áll-e az egészségügyi rendszerben okozott gazdasági veszteségek kárának értelmével. Nem csak a számok – halálesetek és dollárok – vizsgálatáról van szó.
Hasonlóan az egészségügyi személyzet által tömeges ok-okozati eseményeknél végzett triázshoz, az elfogadható veszteséget nyilvános vitára kell bocsátani. Az élet árának megvitatása bonyolult, de elkerülhetetlen. Az orvosi triázshoz hasonlóan két alapelvre épül: a jótékonyságra és az elosztó igazságosságra. És ahogy a triázs esetében is, az egyik utat kell előnyben részesíteni a másikkal szemben.
Egy tényt végül is nem szabad elfelejteni: A HALOTT emberek nem dolgoznak.
Ez a cikk egy 2020. április 4-én közzétett LinkedIn-bejegyzésből származik.
Isaac Ashkenazi professzor a katasztrófakezelés és -vezetés, a közösségi ellenálló képesség és a tömeges balesetek nemzetközi szakértője, aki kiterjedt szakmai és tudományos tapasztalattal rendelkezik. A világ egyik legjelentősebb szakértőjeként tartják számon az összetett vészhelyzetekre és katasztrófákra való orvosi felkészültség terén. Az NPLI Harvard Egyetem városi terrorizmusra való felkészültségi projektjének korábbi igazgatója. Emellett az Emory Egyetem Epidemiológiai Tanszékének adjunktusa; a katasztrófavédelem adjunktusa az UGA-n; az izraeli Ben-Gurion Egyetem katasztrófa-orvostan professzora; a NIRED Center alapítója a Jogi Főiskolán & Business; a Mobile Med One Alapítvány parancsnoka; az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanácsadó Testület; és tanácsadója a Harvard Egyetemnek, a Centers for Disease Control and Preventionnek, az U.US Department of Health and Human Services, U.S. Department of Homeland Security, FEMA, a Fehér Ház, a Világbank, a High Threat Institute U.S., Tactical Combat Casualty Care US, riói olimpiai játékok, brazil védelmi minisztérium, indiai NDMA, SAMUR – Protección Civil, kínai egészségügyi minisztérium és más nemzeti és nemzetközi ügynökségek. Az IDF belügyi parancsnokságának főorvosaként szolgált.
Carmit Rapaport (Ph.D., Technion-Israel Institute of Technology, 2011) az izraeli Haifai Egyetem Földrajzi és Környezettudományi Tanszékének katasztrófavédelmi és tűzvédelmi MA programjainak tudományos koordinátora. Emellett az Izraeli Jogi és Üzleti Főiskola Vészhelyzet- és Katasztrófaszabályozási Intézetének igazgatója. Nemrégiben kinevezték az Izraeli Nemzeti Ellenálló Képesség Központ tudományos tanácsadójává és az értékelési egység vezetőjévé. Érdeklődési területei a lakosság viselkedése vészhelyzetek és katasztrófák során, a válságkezelés, az adaptív viselkedés és az üzletmenet-folytonosság. Kutatási támogatásokat kapott többek között a Tudományos és Technológiai Minisztériumtól, a Turisztikai Minisztériumtól és a Védelmi Minisztériumtól. Vezető kutatóként részt vett az EU FP7 BEMOSA projektjében.