Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

Helyelmélet (hallás)

Posted on november 21, 2021 by admin

A helyelmélet a hallás elmélete, amely azt állítja, hogy a hangok érzékelése attól függ, hogy az egyes komponensfrekvenciák hol keltenek rezgéseket a baziláris membrán mentén. Ezen elmélet szerint egy hang – például az emberi hang vagy egy zenei hang – hangmagasságát a membrán rezgésének helyei határozzák meg, az elsődleges hallási neuronok tonotopikus szerveződésének megfelelő frekvenciák alapján.

Azokat a sémákat, amelyek a hallási észlelés tulajdonságait a neurális tüzelési sebességre alapozzák a hely függvényében, általánosabban rate-place-sémáknak nevezik.

A place-elmélet fő alternatívája az időelmélet, más néven időzítési elmélet. Ezek az elméletek szorosan kapcsolódnak a volley-elvhez vagy volley-elmélethez, egy olyan mechanizmushoz, amellyel neuroncsoportok kódolhatják a hanghullámforma időzítését. Minden esetben a neurális tüzelési mintázatok időben történő tüzelése határozza meg a hangmagasság érzékelését. A place-volley elméletként ismert kombináció mindkét mechanizmust együttesen használja, elsősorban a mély hangmagasságokat időbeli mintázattal, a magas hangmagasságokat pedig rate-place mintázattal kódolja. Ma már általánosan elfogadott nézet, hogy mindkét mechanizmusra jó bizonyíték van.

A helyelméletet általában Hermann Helmholtznak tulajdonítják, bár már jóval korábban is széles körben hittek benne.

A helyelmélet és a sebességelmélet megkülönböztetésére szolgáló kísérleteket nehéz kidolgozni, mert erős az összefüggés: az alacsony sebességű nagy rezgések a basilaris membrán apikális végén, míg a magas sebességű nagy rezgések a bazális végén keletkeznek. A kettő egymástól függetlenül szabályozható a cochleáris implantátumok segítségével: a membrán mentén elosztott elektródákon keresztül különböző sebességű impulzusokat lehet alkalmazni. Az implantátumot kapókkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy alacsony ingerlési frekvenciák mellett a hangmagassági skálán a hangmagasság értékelése arányos az ingerlési frekvencia logaritmusával, de a kerek ablaktól való távolsággal csökken. Magasabb frekvenciáknál a frekvencia hatása gyengébb volt, de a hely hatása erős volt.

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes