Az összefoglaló a kutatási dolgozat talán legfontosabb része. A címet leszámítva ez lehet a dolgozat egyetlen része, amelyet bárki elolvas. Az, hogy tovább olvassák-e, részben attól függ, hogy az absztrakt milyen jó benyomást kelt.
Az absztrakt lehet a dolgozat egyetlen olyan része is, amelynek van szóhatára. A legtöbb szóhatár 250 és 300 szó közötti maximumot ír elő, és egyes folyóiratok akár 150 szót is megkövetelnek az absztraktoktól. Egy jó összefoglaló megírása szinte művészet – de egy olyan összefoglaló megírása, amely megfelel a szóhatároknak, nos, tudomány.
- Miért írnak elő a folyóiratok szóhatárokat az összefoglalókra?
- A felesleges sövényszavak és határozószavak elhagyása.
- Távolítsd el a kínos és felesleges átmeneteket.
- Az aktív hangot használja a passzív hang helyett.
- Ne tartalmazzon statisztikai módszereket vagy eredményeket az összefoglalóban.
- Egyetértés, jóváhagyás és egyéb, az absztraktba nem illő dolgok
- A szóhatár nem cél
- Wordvice Resources
- Writing the Results Section for a Research Paper
- How to Write a Literature Review
- Research Writing Tips:
- Hogyan ragadja magával a folyóirat olvasóit egy erős bevezetővel
- Tippek, amelyek sikeressé teszik az absztraktját!
- APA In-Text Citation Guide for Research Writing
Miért írnak elő a folyóiratok szóhatárokat az összefoglalókra?
Több oka is van annak, hogy az összefoglalónak rövidnek és tömörnek kell lennie. A folyóiratok azt akarják, hogy az olvasók megvásárolják a cikkedet, és azt akarják, hogy más kutatók idézzék a tanulmányodat a saját cikkeikben. A több idézet magasabb impakt faktort jelent a folyóirat számára. A tanulmányát úgy tudja a legjobban eladni, ha nagyszerű címmel és összefoglalóval kelti fel az olvasó figyelmét. Végül pedig ott van a hely kérdése. A folyóiratok azt szeretnék, ha az absztraktja elférne egy fél oldalon, hogy az olvasónak ne kelljen görgetnie, hogy az egészet elolvashassa.
Az absztraktok esetében a kevesebb több. Csak a lényeges információkat kell bemutatni. Egy rövid, erőteljes absztrakt bevonzza az olvasót a kutatásába, és segít abban, hogy a folyóirat több olvasót vonzzon és több idézetet kapjon. A trükk az, hogyan vágja meg az absztraktját, hogy a szóhatár alá kerüljön. Íme néhány, az idő és a kutatók által kipróbált módszer, hogy ezt elérje.
A felesleges sövényszavak és határozószavak elhagyása.
William Strunk, Jr. és E. B. White az angol nyelvű írásról szóló elismert útmutatójukban, A stílus elemeiben (The Elements of Style) megtanítják az absztrakt szóhatárok betartásának kulcsát: Hagyja ki a felesleges szavakat. Sok író, különösen a tudományos írók, olyan szavakkal fűszerezik az írásukat, amelyeknek egyszerűen nem kell benne lenniük.
A “sövény” olyan szó vagy kifejezés, amelyet akkor használsz, ha ténymegállapítás helyett egy állítás megfogalmazására törekszel. Mindig jó ötlet óvatosnak lenni, különösen tudományos írásokban, de sok szerző használ fedőszavakat, amikor nincs rá szükség. A leginkább túlhasznált fedőszavak közé tartoznak a “látszik” és a “látszik” igék. Az alábbi példákban láthatod, hogy a sövényszavak eltávolítása miért nem változtatja meg a jelentést.
Sövényszavak: Úgy tűnik, hogy a Maroney-szindróma rontja az életminőséget.
No Hedge: Maroney-szindróma rontja az életminőséget.
Hedge:
No Hedge: Ibuprofen diminishes pain in most patients.
A két párban az első és a második mondat lényegében ugyanazt jelenti, kivéve, hogy a második mondatból kimarad a sövény szó. Figyeljük meg, hogy a második példák erőteljesebbek és egyszerűbbek e plusz szóösszetétel nélkül.
A felesleges határozószók elhagyása egy másik egyszerű módja annak, hogy korlátozzuk a szavak számát egy összefoglalóban.
A felesleges határozószókkal: Lassan és óvatosan boncoltuk a nervus vagus-t.
Szükségtelen határozószók nélkül:
Definíció szerint a “boncolás” lassú és óvatos (vagy annak kellene lennie!). A “lassan” és “óvatosan” felesleges határozószók eltávolításával egy ugyanolyan jelentésű, három szóval kevesebbet tartalmazó mondat marad. A határozószókat csak olyan helyzetekben használd, amikor valóban hatással vannak a jelentésre, vagy hatással vannak az olvasóra vagy az értelmezésre.
Távolítsd el a kínos és felesleges átmeneteket.
A kötőszók jobbára “átmeneti kifejezésekként” ismertek, és bár általában nagyon hasznosak lehetnek a szerkezet és az áramlás megteremtésében a dolgozat törzsén belül, az összefoglalóban gyakran feleslegesek vagy akár helytelenül használják őket. A leggyakrabban használt konjunktív határozószók közé tartoznak a következők: however, moreover, therefore, furthermore, additionally, and thus.
A “moreover” kötőszó talán a leggyakrabban használt felesleges határozószó a tudományos dolgozatokban. Egyes írók azért használják, mert úgy gondolják, hogy ettől “tudományosabbnak” tűnnek. Mások azért használják, mert talán tudják, hogy nyelvtani baklövés egy mondatot az “és” kötőszóval kezdeni. Mindazonáltal a “továbbá” gyakorlatilag mindig eltávolítható egy mondatból anélkül, hogy a jelentés megváltozna. Nézd meg, mi történik, ha eltávolítjuk a “moreover” szót ezekből a mondatokból.
Egy átmenettel:
Áttagolás nélkül:
A fenti esetben a “moreover”-nek mint átmeneti kifejezésnek nincs igazán értelme. Még más átmeneti kifejezések (továbbá, ezért, továbbá stb.) is némileg feleslegesek lennének, amikor arról beszélünk, hogyan végeztük el a vizsgálatot vagy a kísérletet.
Áttagolással: A Boney-Maroney-szindrómában szenvedő betegek továbbá valószínűleg hőhullámokat és fáradtságot tapasztalnak.
Áttagolás nélkül:
Megjegyezzük, hogy ez a két mondat pontosan ugyanazt jelenti a “továbbá” átmeneti kifejezéssel és anélkül. Ezek az átmenetek sokkal hasznosabbak lehetnek a dolgozat törzsének hosszabb szakaszaiban, különösen a Bevezetés és a Megbeszélés/Következtetés szakaszokban.
Az aktív hangot használja a passzív hang helyett.
Az összefoglaló rövidítésének egyik módja, hogy alkalmazza azt a szabályt, amelyet talán még az általános iskolában tanult: használja az aktív hangot a passzív hang helyett. Az aktív hangalakú szerkezetekben az alany viszi a cselekvést. A passzív hangban az alany cselekszik, általában egy meg nem nevezett szereplővel. Úgy tűnik, hogy a tudósok szerelmesek a passzív hangba, mivel sok dolgozatban megtalálható, egyszerűen csak növeli a szócikkek számát, és kevésbé lebilincselővé teszi az írást. E régóta fennálló konvenció miatt sokan úgy gondolják, hogy ettől “tudományosabbnak” tűnnek. Mások azért kerülik az aktív hangot, mert úgy érzik, hogy az túl személyes. Ez nagy kár. A mondatai gyakran meggyőzőbben és erőteljesebben hangzanak aktív hangon, amint azt az alábbi példák is mutatják:
Passzív hang:
aktív hang: Az agyalapi mirigy sejteket besugárzott edényekben tenyésztettük (7 szó).
Passzív hang: Háromszáznegyvenöt olyan beteget vontunk be a jelen vizsgálatba, akik intézményünkben petefészekeltávolításon estek át (17 szó).
Aktív hang: (nyolc szó).
Memlékezzünk, a tanulmányok nem önmagukat végzik, hanem a tudósok végzik a tanulmányokat. Kerülje a passzív hang használatát az összefoglalóban – tartogassa a Módszerek szakaszra!
Ne tartalmazzon statisztikai módszereket vagy eredményeket az összefoglalóban.
A legtöbb tudományos cikk tartalmaz statisztikákat. Általában a statisztikai módszereket részletesen leírják a cikk Módszerek részében. Sok szerző azonban valamilyen oknál fogva kényszert érez arra, hogy a statisztikát az absztraktban említse, talán azért, hogy először a részleteket ismertesse. De hacsak a dolgozat nem elsősorban a statisztikáról szól, a legjobb, ha a statisztikát kihagyja az absztraktból, és megmarad az olyan nyelvezetnél, amely a tanulmány legfontosabb felhasználását és megállapításait fejezi ki. A statisztikák nem csak a szócikkek számát növelik, de megszakítják az érvelés menetét is. Biztosan nem kell elmondania az olvasónak, hogy milyen statisztikai teszteket használt, vagy a statisztikai program melyik verzióját használta – erre való a Módszerek rész. És soha ne menjen bele részletesen abba, hogy pontosan milyen eredményeket hozott a tanulmánya – erre való az Eredmények rész.
Egyetértés, jóváhagyás és egyéb, az absztraktba nem illő dolgok
Néhány szerző a beteg beleegyezésére és az intézményi felülvizsgálati bizottság jóváhagyására vonatkozó információkat az absztraktban helyezi el. Bár ez az információ valóban lényeges, nem szükséges az absztraktban elhelyezni. A statisztikákhoz hasonlóan a beleegyezési és jóváhagyási nyilatkozatok is megszakítják az érvelés menetét. Az olvasók elvárják, hogy a beleegyezéssel és jóváhagyással kapcsolatos információkat a Módszerek részben találják meg. Ha ezt kihagyja az absztraktból, biztosan felszabadul a helye a tanulmánya fontosságának leírására.
A szóhatár nem cél
Ne feledje, hogy a 250 szavas limit nem azt jelenti, hogy meg kell próbálnia a lehető legközelebb kerülni a limithez. A legjobb absztraktok minden lényeges információt jóval a szóhatár elérése előtt tartalmaznak. Használja a fenti tippeket, hogy segítsen egy karcsúbb, tömörebb absztraktot készíteni, amely megfogja az olvasókat, és arra csábítja őket, hogy olvassák el a teljes tanulmányt.
A tudományos és kutatási írással kapcsolatos további hasznos tanácsokért nézze meg az alábbi linkeket, vagy látogasson el a Wordvice Academic Resources oldalára.