Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

Hogyan készítsünk pontos előrejelzéseket

Posted on július 16, 2021 by admin

Úgy vélem, hogy a pontatlan összefoglaló ítéletek nem tartalmaznak (vagy nem alkalmazzák megfelelően) egy általános statisztikai elvet: a regressziót az átlaghoz. Mivel a pereskedőknek nem előnyös, ha ismételten teljes körű tényeknek vagyunk kitéve, egy intenzitás-illesztésnek nevezett folyamatot végzünk, amely megköveteli, hogy a rendelkezésünkre álló korlátozott információkat mérlegeljük annak érdekében, hogy a kimenetel (kockázat és jutalom) értékelését létrehozzuk. Ez veszélyes gyakorlat, mivel egy helyettesítő kérdésre való válasz megtalálását jelenti más információk hiányában.

Kahneman szerint az intenzitás-illesztési gyakorlatok szélsőséges előrejelzéseket eredményeznek, ha szélsőséges bizonyítékokon alapulnak, és arra késztetik az embereket, hogy két különböző kérdésre ugyanazt a választ adják. Kahneman a következő példát hozza fel:

Julie végzős az egyetemen. Négyéves korában már folyékonyan olvasott. Mennyi a tanulmányi átlaga (GPA)?

Ha lebontjuk, ez alapvetően két kérdés:

1. Mennyi Julie százalékos eredménye az olvasási előképességben?

2. Mennyi Julie százalékos eredménye a GPA-ban?

A helyes válasz eléréséhez egy sematikus képletet kell használnunk:

Az olvasási életkor = közös tényezők + az olvasási életkorra jellemző tényezők = 100%

GPA = közös tényezők + a GPA-ra jellemző tényezők = 100%

A közös tényezők közé tartozik a genetikailag meghatározott adottság, az, hogy a családja milyen mértékben támogatja a tudományos érdeklődést, és minden egyéb olyan tényező, amely ahhoz vezethet, hogy az emberek gyermekként korán olvasókká, felnőttként pedig tudományos szempontból sikeressé válnak.

Most fel kell mérnünk a két mérőszám: az olvasási kor és a GPA közötti összefüggést. Ez a korreláció megegyezik a meghatározó tényezők között a közös tényezők arányával.

Ezzel a forgatókönyvvel kapcsolatban Kahneman egy optimista 30%-os becslést ad.

Most már mindenünk megvan, ami egy elfogulatlan előrejelzéshez szükséges:

1. Kezdjük az átlagos GPA becslésével.

2. Határozzuk meg azt a GPA-t, amely megfelel a bizonyítékokról alkotott benyomásunknak.

3. Becsüljük meg a gyermekkori olvasási előképesség és a GPA közötti korrelációt.

4. Ha a korreláció .30, mozgassa az átlagtól való távolság 30%-át a megfelelő GPA-ra.

Az első lépésben megállapítjuk az alapértéket, vagyis azt a GPA-t, amelyet akkor jósoltunk volna, ha Julie-ról semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy végzős a főiskolán.

A második lépés magában foglalja az összefoglaló ítéletünket, amely a bizonyítékokról alkotott intuitív ítéletünk.

A harmadik lépés magában foglalja azt az aktív folyamatot, amelynek során eltávolodunk az alapvonaltól az intuitív előrejelzésünk felé, de csak olyan mértékben, amely megfelel az összefüggésre vonatkozó becslésünknek.

A végső lépésben megkapjuk a válaszunkat: az intuíciónk által befolyásolt előrejelzést, amely egy torzítatlan alaparányra épül.

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes