How to Write a Research Paper Abstract

Writing an Abstract to Target Researchers

A kutatási összefoglalók mindig is fontos szerepet játszottak abban, hogy gyorsan és tömören elmagyarázzák a tanulmányt a folyóirat szerkesztőinek és a kutatóknak, és további olvasásra ösztönözzék őket. Az online publikációs adatbázisok mindenütt jelenléte miatt azonban a meggyőző absztrakt megírása ma még fontosabb, mint a bekötött papíralapú kéziratok idején volt.

Az absztraktok azért vannak, hogy “eladják” a munkáját, és ezért az üzleti önéletrajz “vezetői összefoglalójához” lehetne hasonlítani: egy hivatalos tájékoztató arról, hogy mi a legfontosabb a kutatásában. Vagy a kutatásod “lényege”. Mivel a tudományos tranzakciók többsége online zajlik, ez azt jelenti, hogy még kevesebb ideje van arra, hogy lenyűgözze az olvasókat – és még nagyobb a verseny a többi olvasható absztrakt tekintetében.

Az APCI (Academic Publishing and Conferences International) megjegyzi, hogy a folyóiratok és konferenciák kiválasztási folyamatában 12 kérdést vagy “pontot” vesznek figyelembe, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az absztrakt mindegyiket kipipálja. Mivel gyakran ez az EGYEDÜLI esélye arra, hogy meggyőzze az olvasókat az olvasás folytatásáról, fontos, hogy időt és energiát fordítson egy olyan absztrakt elkészítésére, amely hűen tükrözi tanulmánya központi részeit, és magával ragadja a közönséget.

Ezt szem előtt tartva, kövesse az alábbi javaslatokat, amikor felépíti és megírja absztraktját, és megtanulja, hogyan kell pontosan ezeket a gondolatokat egy olyan szilárd absztraktba foglalni, amely megragadja a célközönségét.

Before You Start Writing Your Abstract

Decide which type of abstract you need to write

Az absztraktok írásának minden esetben ugyanaz az alapvető célja: összefoglalót adni a tanulmányáról. Az absztraktnak azonban két alapvető stílusa van: a leíró és az informatív. Íme a kettő rövid elhatárolása:

• Descriptive abstract: 100-200 szó hosszú; jelzi a tanulmányban található információk típusát; ismerteti a tanulmány célját, célkitűzését és módszereit, de kihagyja az eredményeket és a következtetést
• Informative abstract: A két típus közül az informatív absztraktok sokkal elterjedtebbek, és széles körben használják a folyóiratokhoz és konferenciákhoz való benyújtáskor. Az informatív absztraktok hosszabb és technikai jellegű kutatásokhoz alkalmazandók, míg a leíró absztraktok inkább rövidebb dolgozatokhoz és cikkekhez alkalmasak. A legjobb módszer annak meghatározására, hogy melyik absztrakt típust kell használnia, ha követi a folyóiratbeadásokra vonatkozó utasításokat, és elolvas minél több más, az adott folyóiratban megjelent cikket.
  

  Kutassa meg az absztrakt irányelveket és követelményeket

  Amint azt bármely, a kutatás megírásáról szóló cikkből megtudhatja, a szerzőknek mindig szorosan követniük kell a célfolyóirat weboldalán a Guide for Authors szakaszban feltüntetett konkrét irányelveket és követelményeket. Ugyanezt a fajta konvenciókhoz való ragaszkodást kell alkalmazni a folyóiratban való publikálásnál, egy konferencián való megfontolásnál, és még egy órai feladat elvégzésekor is.

  Minden kiadónak sajátos követelményei vannak a formázás és a szerkezet tekintetében. Íme néhány gyakori kérdés, amelyre a folyóiratok útmutatói kitérnek:

  • Van-e maximális vagy minimális szó- vagy karakterhossz?
  • Melyek a stílus- és formázási követelmények?
  • Melyik a megfelelő absztrakt típus?
  • Vannak-e speciális tartalmi vagy szervezési szabályok?

  A kutatási absztrakt megírásakor természetesen más szabályokat is figyelembe kell venni. De ha a kézirat első beküldésekor betartja a megadott szabályokat, elkerülheti, hogy munkáját rögtön a “körlevéllel” dobják ki.

  Identifikálja a célközönséget

  Az absztrakt fő célja, hogy elvezesse a kutatókat a kutatás teljes szövegéhez. A tudományos folyóiratokban az absztraktok segítségével az olvasók eldönthetik, hogy a tárgyalt kutatás releváns-e saját érdeklődési körük vagy tanulmányuk szempontjából. Az absztraktok emellett segítenek az olvasóknak abban is, hogy gyorsan megértsék a fő érvét. Fontolja meg az alábbi kérdéseket az absztrakt megírásakor:

  • Az Ön szakterületén dolgozó más tudósok a tanulmánya fő célpontjai?
  • A tanulmánya esetleg hasznos lehet a nagyközönség tagjai számára?
  • A kutatási eredményeket úgy írta meg, hogy azok tartalmazzák az absztraktban bemutatott szélesebb körű következményeket?

  Az absztrakt felvázolása és megírása közben

  Kizárólag releváns és hasznos információkat közöljön

  Amint ahogy a kutatási dolgozat címének néhány rövid szóval a lehető legtöbbet kell tartalmaznia, úgy az absztraktnak is ki kell terjednie a tanulmány minden részére, hogy teljes mértékben megmagyarázza a dolgozatát és a kutatását. Mivel ezt a feladatot mindössze néhány száz szó alatt kell teljesítenie, fontos, hogy ne tartalmazzon félreérthető hivatkozásokat vagy kifejezéseket, amelyek összezavarják az olvasót, vagy félrevezetik a kutatásod tartalmát és céljait illetően. Kövesse az alábbiakat, amikor arról van szó, hogy milyen írásokat tartalmazzon:

  • Kerülje a betűszavakat vagy rövidítéseket, mivel ezeket meg kell magyarázni ahhoz, hogy az olvasó számára értelmet nyerjenek, ami értékes absztrakt ingatlanokat foglal el. Ehelyett magyarázza meg ezeket a kifejezéseket a Bevezetésben
  • Csak akkor használjon hivatkozásokat személyekre vagy más szavakra, ha azok jól ismertek. Egyébként általában kerülje a tanulmányán kívül eső dolgokra való hivatkozást az absztraktban.
  • Nem tartalmazhat táblázatokat, ábrákat, forrásokat vagy hosszú idézeteket az absztraktban; bőven lesz ideje arra, hogy ezeket bemutassa és hivatkozzon rájuk a dolgozat fő részében.

  Kulcsszavak használatával több olvasót vonzhat

  Létfontosságú keresőeszköz a “kulcsszavak” rész, amely közvetlenül az absztrakt alatt felsorolja a legfontosabb kifejezéseket. Gondoljon ezekre a kulcsszavakra úgy, mint a “csövekre”, amelyeket az olvasók keresni és beírni fognak – adatbázisok és keresőmotorok lekérdezésein keresztül -, hogy végül célba érjenek, ami az Ön tanulmánya. Az absztrakt kulcsszavainak tehát olyan szavaknak kell lenniük, amelyeket gyakran használnak a keresésekben, de amelyeknek a munkája szempontjából is rendkívül relevánsnak kell lenniük, és amelyek az absztrakt szövegében is megtalálhatók. Mind az absztrakt, mind a kulcsszavakra vonatkozó részben szerepeltetni kell 5-10 fontos szót vagy rövid kifejezést, amelyek a kutatás szempontjából központi szerepet játszanak.

  Ha például az alsó osztályok körében az elhízás nemzetközi határokat átlépő elterjedtségéről ír egy tanulmányt, akkor olyan kifejezések szerepeljenek benne, mint “elhízás”, “prevalencia”, “nemzetközi”, “alsó osztályok” és “interkulturális”. Ezek olyan kifejezések, amelyek a tanulmánya témája iránt érdeklődők széles körét hálálják meg.

  Az absztrakt felépítése

  Amint fentebb említettük, az absztrakt (különösen az informatív absztrakt) a kutatási tanulmánya helyettesítőjeként vagy összefoglalójaként működik, és majdnem annyi munkát végez, mint az azt követő több ezer szó a törzsszövegben. A kemény tudományokban és a legtöbb társadalomtudományban az absztrakt a következő szakaszokat és szervezeti sémát tartalmazza.

  Minden szakasz meglehetősen tömör – csak egy-két mondatból áll, bár van hely a bővítésre, ha egy elem vagy állítás különösen érdekes vagy meggyőző. Mivel az absztrakt szinte mindig egyetlen hosszú bekezdés, az egyes szakaszoknak természetes módon kell egymásba olvadniuk, hogy holisztikus hatást keltsenek. Használja a következőket ellenőrzőlistaként, hogy megbizonyosodjon arról, hogy minden szükséges tartalmat belefoglalt absztraktjába.

  1) Határozza meg célját és motivációját. Tehát a kutatásod a brazil mókusok veszettségéről szól. És akkor mi van? Miért fontos ez a kérdés? Az absztraktját azzal kell kezdenie, hogy elmagyarázza, miért érdekli az embereket ez a tanulmány – miért fontos az ön szakterülete és talán a nagyvilág számára? És mi a pontos célja a tanulmányának; mit akar elérni? Kezdje a következő kérdések megválaszolásával:

  • Mi miatt döntött úgy, hogy ezt a tanulmányt vagy projektet végzi?
  • Miért fontos ez a tanulmány az Ön szakterülete vagy a laikus olvasó számára?
  • Miért kellene valakinek elolvasnia az egész dolgozatát?

  Az összefoglaló első szakaszának tartalmaznia kell a kutatás fontosságát és annak hatását a kapcsolódó kutatási területekre vagy egy tágabb tudományos területre.

  2) Magyarázza el a problémát, amellyel foglalkozik. A “probléma” megadása, amellyel az Ön kutatása foglalkozik, a következménye annak, hogy miért fontos és szükséges az Ön konkrét tanulmánya. Például, még ha a “brazil mókusok veszettségének” kérdése fontos is, mi az a probléma – a “kirakós játék hiányzó darabja” -, amelynek megoldásához az Ön tanulmánya hozzájárul?

  A problémát összekapcsolhatja a motivációs résszel, de a szervezés és az áttekinthetőség szempontjából a legjobb, ha a kettőt különválasztja. Íme néhány pontos kérdés:

  • Mit próbál jobban megérteni a kutatásod, vagy milyen problémát próbál megoldani?
  • Mi a tanulmányod hatóköre – valami általános vagy konkrét dolgot próbál megmagyarázni?
  • Mi a központi állításod vagy érved?

  3) Tárgyald a megközelítésedet (Módszerek és anyagok). Megállapította a kutatás fontosságát, a téma tanulmányozásának motivációját és a konkrét problémát, amellyel a dolgozat foglalkozik. Most azt kell megvitatnod, hogyan oldottad meg vagy hogyan haladtál előre a probléma megoldásában – hogyan végezted el a kutatásodat. Ha a tanulmánya magában foglalja a saját vagy a csoportja munkáját, akkor ezt itt írja le. Ha a dolgozatában mások munkáját vizsgálta felül, ezt itt magyarázza el. Használt-e analitikus modelleket? Szimulációt? Kettős vak vizsgálatot? Esettanulmányt? Alapvetően megmutatja az olvasónak a kutatási gépezetének belső motorját, és azt, hogyan működött a tanulmányban. Ügyeljen arra, hogy:

  • Kifejtse a kutatását – tartalmazza a vizsgálat módszereit/típusát, a változókat és a munka terjedelmét
  • Röviden mutassa be az állítását alátámasztó bizonyítékokat
  • Kiemelje a legfontosabb forrásait

  4) Foglalja össze az eredményeit. Itt adj áttekintést a tanulmányod eredményéről. Kerülje a túl sok homályos minőségi kifejezés használatát (pl. “nagyon”, “kicsi”, “óriási”), és próbáljon legalább néhány mennyiségi kifejezést használni (pl. százalékok, számok, számok). A kvalitatív nyelvezetet tartogassa a zárómondatra. Válaszoljon az ilyen kérdésekre:

  • Mit hozott a tanulmánya konkrétan (pl. trendek, számok, jelenségek közötti összefüggés)?
  • Hogyan viszonyultak az eredményei a hipotéziséhez? Sikeres volt a vizsgálat?
  • Voltak nagyon váratlan eredmények, vagy ezek mind nagyrészt előre láthatóak voltak?

  5) Fogalmazza meg a következtetését. Az absztrakt utolsó szakaszában nyilatkozzon a vizsgálat következményeiről és korlátairól. Ügyeljen arra, hogy ezt a kijelentést szorosan az eredményeihez kösse, és ne általában a vizsgálati területhez. A tanulmány eredményei fel fogják-e rázni a tudományos világot? Befolyásolni fogják azt, ahogyan az emberek a “brazil mókusokat” látják? Vagy csak kisebb jelentőségűek a következmények? Próbáljon meg nem dicsekedni a tanulmányával, és ne mutassa be annak hatását túl messzemenőnek, mivel a kutatók és a folyóiratok hajlamosak szkeptikusan viszonyulni a tudományos cikkekben szereplő merész állításokhoz. Válaszoljon az alábbi kérdések egyikére:

  • Milyen pontos hatása van ezeknek az eredményeknek az én területemre? A tágabb világra?
  • Milyen másfajta vizsgálat hozhatna további problémamegoldásokat?
  • Milyen más információra van szükség az ismeretek bővítéséhez ezen a területen?

  Az absztrakt első vázlatának elkészülte után

  Az alapvető átdolgozások elvégzése

  Az absztraktot, mint minden tudományos írást, át kell dolgozni, mielőtt teljesnek tekintjük. Ellenőrizze, hogy nincsenek-e benne nyelvtani és helyesírási hibák, és győződjön meg róla, hogy megfelelően van-e formázva.

  Kérjen visszajelzést egy kollégától

  Az, hogy egy friss szemmel nézze át az absztraktját, remek módja annak, hogy megtudja, jól foglalta-e össze a kutatását. Keressen egy olyan olvasót, aki ért a kutatási dokumentumokhoz, de nem szakértője a területnek, vagy nem áll kapcsolatban a tanulmányával. Kérje meg olvasóját, hogy foglalja össze, miről szól a tanulmánya (beleértve az egyes szakaszok összes kulcspontját). Ebből megtudhatja, hogy világosan közölte-e a fő pontjait.

  A kutatókollégák mellett fontolja meg, hogy konzultáljon egy professzorral vagy akár egy szakemberrel vagy egy általános íróközpont tanácsadójával az absztraktjával kapcsolatban. Használjon bármilyen forrást, amely segít abban, hogy más szemszögből is láthassa a munkáját.

  Fontolja meg, hogy professzionális szerkesztést és korrektúrát kérjen az absztraktjához

  Míg a kollégák visszajelzése meglehetősen fontos az absztrakt tartalma hatékonyságának biztosításához, jó ötlet lehet, ha keres egy professzionális szerkesztőt, aki kijavítja a nyelvtani, helyesírási, mechanikai, stílusbeli vagy formázási hibákat. Az alapvető hibák jelenléte az absztraktban talán nem befolyásolja a tartalmát, de eltántoríthat valakit attól, hogy elolvassa a teljes tanulmányát.

  Kiegészítő absztraktszabályok

  Az absztraktot a dolgozat befejezése után írja meg

  Az absztrakt ugyan a kézirat elejére kerül, de nem csupán a kutatási témáját mutatja be (ez a cím feladata), hanem összefoglalja az egész dolgozatát. Ha utoljára írja meg az absztraktot, az biztosítja, hogy az teljes legyen, és összhangban legyen a dolgozatában szereplő megállapításokkal és kijelentésekkel.

  Tartson rendet a tartalomban

  A kérdéseket és a válaszokat is egységes és megszokott módon kell megszervezni, hogy az olvasók könnyebben befogadhassák a tartalmat. Ideális esetben az esszé általános formátumát és a klasszikus “bevezetés”, “törzs” és “befejezés” formát kell utánoznia, még akkor is, ha a részek nincsenek ilyen módon szépen felosztva.

  Írd meg az összefoglalót a semmiből

  Mivel az összefoglaló a dolgozat fő részétől külön tekintve önálló írásmű, ezért azt is külön kell megírnod. Soha ne másoljon és illesszen be közvetlen idézeteket a dolgozatból, és kerülje a dolgozat mondatainak parafrazálását. Az új szókincs és kifejezések használatával az absztrakt érdekes és redundanciáktól mentes marad, miközben helyet takarít meg.

  Ne tartalmazzon túl sok részletet az absztraktban

  Az absztrakt sűrűsége miatt megint csak nem fér bele, hogy esetleg neveken vagy helyszíneken kívül más konkrétumok is szerepeljenek benne. A fogalmakra hivatkozhatsz, de ne magyarázd vagy definiáld őket az absztraktban. Próbáljon egyensúlyt teremteni aközött, hogy a tanulmányára specifikus legyen, de viszonylag széles áttekintést adjon a munkájáról.

  Wordvice Resources

  How to Write a Research Paper Introduction

  Which Verb Tenses to Use in a Research Paper

  How to Write an Abstract for a Research Paper

  How to Write a Research Paper Title

  Useful Phrases for Academic Writing

  Common Transition Terms in Academic Papers

  Active and Passive Voice in Research Papers

  100+ Verbs That Will Make Your Research Writing Amazing

  Tips for Paraphrasing in Research Papers

  References and Related Resources

  Hartley, James. Akadémiai írás és publikálás: gyakorlati útmutató. New York: Routledge, 2010. Nyomtatás.

  Descriptive Abstracts (Penn State College of Earth and Mineral Sciences)

  Abstract Guidelines for Conference Papers (Academic Conferences and Publishing International)

  Tips and Tools for Abstracts (UNC College of Arts and Sciences Writing Center)

  Tips for Paraphrasing (The University of Wisconsin Writing Center Writer’s Handbook)

  Parts of a Research Paper (Wordvice YouTube Channel)

  5 Common Mistakes to Avoid When Writing a Discussion (ScienceDocs)

  Resources Used in This Article and Additional Reading

  Hartley, James. Akadémiai írás és publikálás: gyakorlati útmutató. New York: Routledge, 2010. Print.

  Penn State College of Earth and Mineral Sciences Blog: “Descriptive Abstracts”. https://www.e-education.psu.edu/styleforstudents/c6_p8.html

  Academic Conferences and Publishing International: “Abstract Guidelines for Conference Papers”. https://www.academic-conferences.org/policies/abstract-guidelines-for-papers/

  UNC College of Arts and Sciences Writing Center Blog: https://writingcenter.unc.edu/tips-and-tools/abstracts/

  Wordvice Blog: “Hogyan válasszuk ki a legjobb címet a kéziratunknak”. https://wordvice.com/best-title-for-journal-manuscript/

  Wordvice YouTube csatorna:

  Management and Economics in Construction Blog: “How to Create a Title for Your Research Paper.”

  Management and Economics in Construction Blog: https://cmeforum.wordpress.com/2012/01/04/how-to-write-informative-abstracts/

  Wordvice blog: “A legjobb kulcsszavak kiválasztása a dolgozatodhoz”. https://wordvice.com/choosing-research-paper-keywords/

  Wordvice YouTube csatorna: “Egy kutatási dolgozat részei”. https://www.youtube.com/watch?v=aO6ipI-d2fw

  ScienceDocs Inc. Blog: “5 gyakori hiba, amit el kell kerülni egy vitairat írásakor”. https://www.sciencedocs.com/writing-a-research-paper-discussion/