III. Tiglath-pilészer (uralkodott Kr. e. 745-727), Asszíria királya, nagy képességű harcos és adminisztrátor volt, aki lerakta a későasszír birodalom alapjait.
Tiglath-pilészer vagy asszír nyelven Tukulti-apal-Eshara szinte biztosan egy korábbi harcos király utánzásaként választott név volt. A trónra egy palotaforradalom eredményeként került, amelyben V. Ashurnirarit meggyilkolták. Asszíria elvesztette keleti és északi területeit régi ellenségével, Urartuval, a Van királysággal szemben, és ennek következtében elvesztette az anatóliai bányákhoz való hozzáférést. Asszíria olyan rátermett vezetőre volt szüksége, aki vissza tudja állítani a 9. század nagy királyai által kivívott tekintélyt és gazdasági előnyt. Tiglath-Pilézer ilyen vezető volt.
A király első feladata az volt, hogy helyreállítsa a rendet Babilóniában, ahol közel 50 évig anarchia uralkodott. Ezután Kr. e. 742-ben nyugatra vonult a szíriai és délkelet-anatóliai arámi királyságok Urartu által szervezett koalíciója ellen. Az ezt követő csatában megfutamította Sardurist, Urartu királyát. 738-ban Tiglath-Pilézer ismét nyugaton járt; több arámi várost legyőzött, és Izrael, Tírusz és Büblos is azok közé a királyságok közé tartozott, amelyek adót fizettek.
734-ben Ahaz júdai király asszír segítségért folyamodott ellenségei, Damaszkusz és Izrael ellen. Szamária megnyitotta kapuit, de Damaszkusznak 2 évbe telt, hogy csökkentse. Urartu legyőzése volt a következő cél; Sardurisz királyt nyugati területein keresztül támadták meg, majd az asszír sereg az ő királyságának szívére csapott le. Bár Van fellegvára bevehetetlennek bizonyult, Urartu hatalma nyugaton végleg megtört.
Eközben Babilon Asszíria-barát királya meghalt, és egy délről jött káldeus, Ukin-zer elfoglalta a trónt. Tiglath-pilézer kiűzte a káldeusokat Babilonból, elfogta Ukin-zert, és nagy szigorral leverte a lázadást. Őt magát 729-ben Babilonban királlyá koronázták. Két évvel később meghalt.
III. Tiglath-pilészer kiváló adminisztrátor volt. Ügyesen átszervezte a tartományi rendszert, és visszaszorította a helyi tisztviselők hatalmát. Valószínűleg ő hozta létre az úthálózatot és a kiküldetési állomásokat, amelyek összekötötték a tartományt a kalahi fővárossal. Nem sokkal halála előtt három dimenzióban határozta meg birodalmát: “Én uralkodtam a földeken és gyakoroltam a királyságot a Bit Yakin sós vizeitől a keleti Bikni hegyig, az ég horizontjától a zenitjéig.”
További olvasmányok
Tiglath-Pileserről szóló beszámolókat lásd Sidney Smith fejezetét a The Cambridge Ancient History 3. kötetében (1927), valamint H. W. F. Saggs: The Greatness That Was Babylon (1962). A Tiglathpilészer kalahi palotájából származó, jelenleg a British Museumban található domborműveket R. D. Barnett és M. Falkner értékes kommentárral közli a The Sculptures of Tiglath Pileser III from the Central and South-west Palaces at Nimrud (1962) című kötetben. A legfontosabb irodalmi forrásokat Daniel David Luckenbill gyűjtötte össze fordításban az Ancient Records of Assyria and Babylonia 1. kötetében (2 kötet, 1926-1927). □